Somogyi Hírlap, 2017. május (28. évfolyam, 100-125. szám)

2017-05-20 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 20. szám

2017. MÁJUS 20., SZOMBAT PANORÁMA 3 «S3-** öBűHr* Hétfőtől Péntekig 6 oldalon Ui* SZÓRAKOZÁS! CSOMAGJÁNAK Rendelje meg a TARR EXTRA tévé csomagunkat KOMBI-bani Személyesen, online: www.tarr.hu vagy hívja a 1223-atl ŰJ EXTRA tévé előfizetőként, az első 3 hónapban havidíj fizetése nélkül! Ha már van MINI vagy ALAP tévé szolgáltatása, az első 3 hónapban 50% kedvezmény- nyeli Új EXTRA tévé csomag előfizetése esetén, az első 3 hónapban elérhetővé tesszük az összes kínálatunkban elérhető csatornát, ideértve a digitális kiscsomagok csatornáit is. K arakosból mindenki elmenekült. Legtöbben abban, ami rajtuk volt, úgy mentették az életüket. Házai­kat az Iszlám Állam katonái felégették, templomai­kat meggyalázták, a megmaradt üzleteket kifosztották. Ka- rakos kísértetváros lett, nincs ott élő lélek. Az alig 25 ki­lométerre lévő Moszulban, az egykori Ninivében még tart a háború, s ki tudja, mikor lesz vége. Irakban tavalyig 180 ezer civilt öltek meg és 3,2 millióan kényszerültek menekü­lésre. Volt, aki csak a szomszédos városig futott, aztán to­vább a következőig. Nemcsak a házai­kat, de az életüket is újra felépítik. Irakban 2003-ban még másfél millió keresztény élt, most nagyjából 450 ezer. A dzsihadisták ke­zébe került településeken két választásuk van: áttérnek az iszlám hitre, vagy csa­ládjukkal együtt kivégzik őket. A térségben lévő három keresztény felekezet nemrég összefogott, hogy megosszák a pusztítás fájdalmát, s együtt építsék újra a városaikat, ezért Bartella, Karem- las és Karakos főpapjai szentmisére hívták a megmarad- takat. Karakosban már béke van, de még senki sem mert visszaköltözni a városba. Veszteségeikről, halottaikról az emberek nem beszélnek, de a házakon ott a kereszt. A székesegyház megmaradt falait lövedékek lyuggatták, az emberek a templom mellett gyűltek össze, mosolyog­va, majd elementáris erővel tört ki belőlük az ének. Át­meneti menedékére később mindenki egy ajándékba ka­pott olajfával tért vissza. Erről Böjté Csaba így ír: „Olaj­facsemetéket áldottunk meg ezekben a kormos, golyók­tól pusztított, összetört szobrokkal teli templomokban. A visszaköltözők hazavitték a csemetéket: hiszik, hogy bár kicsi és törékeny ez a békét szimbolizáló olajfa, de ha gondozzák, talán megmarad, megéled, és gyümölcsöt hoz mindenki számára.” Andrzej Halemba, a Szükséget Szenvedő Egyház kato­likus világszervezet közel-keleti igazgatója szerint a fák­nak gyökereik vannak. Ezeknek az embereknek ez a föld 2000 év óta az otthonuk. Számos üldöztetést kellett el­szenvedniük, és mégis élnek. Túlélnek. Újra és újra fel­építik nemcsak a házaikat, hanem az életüket is. HIRDETÉS • pénz- és tőkepiacok • magyar gazdaság • cégvilág • makrogazdaság • véleménycikkek A világ semmit sem tesz a keresztényüldözés ellen? 3,2 millióan menekültek Kurdisztánba KURDISZTAN Az Iszlám Ál­lam iraki megjelenése mil­liókat késztetett arra, hogy út­ra keljenek. A legtöbben a vi­szonylag stabilnak számító észak-iraki Kurdisztánban ta­láltak menedéket. A gazdasá­gi nehézségek miatt a régió­ban egyre nagyobb feszültsé­get okoz a menekültek töme­ge. Az Iszlám Állam 2014-es offenzívája óta nagyjából 3,2 millió iraki menekült eíaz ott­honából. Mintegy 1,5 millióan a négymilliós Kurdisztánban próbálják kihúzni a háború végéig. Kurdisztán lakosságá­nak 40 százalékát ma már ira­ki menekültek teszik ki. MW Irakban misézett Jönni, menni, vagy maradni? Az Irakban élő keresztények számára ez a választás mára élet-halál kérdésévé vált. Az Iszlám Állam szélsőségesei miatt idáig több százezren kényszerültek elmenekül­ni otthonukból, Moszul körül még mindig tart a háború. Nemrég egy magyar küldött­ség kereste fel az ott élő ke­resztény közösségeket. Böj­té Csaba ferences szerzetes is a csoporttal utazott, há­rom városban tartott misét és imádkozott a békéért. Mediaworks-összeállítás IRAK Kiégett templomok, cél­pontoknak használt oltárok, széttépett lézus-kép, ledöntött Krisztus-szobor. Ez a kép fo­gadta a magyar küldöttséget Irakban, az iszlám dzsihadis­ták által üldözött keresztény közösség meglátogatásakor. Amikor 2014 nyarán az Isz­lám Állam támadásba lendült, egész városokat pusztított el. Az ország második legnagyobb városát, Moszult - a bibliai Ni­nivét - néhány nap alatt bevet­ték, majd a fanatikus muzul­mánokon kívül elűztek min­denkit. Eltűntek a templomok Annak idején 48 keresztény templom volt itt, most már egy sincs. Az iszlám állam kato­nái nemcsak a keresztények­kel szemben lépnek fel, ha­nem minden másképp gondol­kodót üldöznek. Elűzték a jezi- diket, majd a mérsékelt musz- limokat is. A szír ortodox egy­ház moszuli vezetője nem ér­ti, a világ miért nem tesz sem­mit a keresztények folyamatos zaklatása, kiirtása ellen. “Nem érezzük, hogy bárki ténylegesen segíteni akarna rajtunk. Szenvedünk. Három éve szenvedünk, és senki nem segít” - mondta Nicodemus Sharaf, hozzátéve: mára törté­nelmi ténnyé vált, hogy a 21. század elején a legüldözöttebb vallás a kereszténység lett. A táborokban menedékre lelnek Az üldözöttek embercuna- miként vonulnak át Erbílbe, ahol a keresztények által mű­ködtetett menekülttáborban mindenkit befogadnak. „Har­minc perc alatt kellett az ott­honunkat magunk után hagy­nunk - mondta egy férfi, aki a tábor egyik konténerében húzta meg magát a családjával. „Egyelőre még nem tudjuk, mi lesz a jövőnk” - mondta egy másik asszony, aki tizenheted- magával lakik a jezsuita me­nekültszolgálat ozali táborá­ban, ahol keresztények mellett muszlim menekültek is van­nak. „Kétszer kellett menekül­nünk, először Moszulból, majd utána Karakosból” - tette hoz­zá. A lakbér itt minimális, el­látást is kap minden rászoru­ló, miközben iskola, orvosi ren­delő is működik. Az ötezer fős menekülttáborban egy ezer fé­rőhelyű, hatalmas mobil temp­lom is áll, amelyet vasárnapon­ként kétszer is megtöltenek a hívek. Erhüben az egyetem az olasz egyház segítségével ké­szült el. Komoly iskola épül ugyanebben a városban, ma­gyar állami segítséggel. Ma­gyarország több mint egymil- liárd forinttal támogatja az új­jáépítést. Ősszel kezdték el az építkezést, a tervek szerint ta­vasszal át is adják. Kereszté­nyek tartják majd fenn az is­kolát, de nyilvános lesz, nyitott minden vallás szántára. „A legfontosabb olyan at­moszférát teremteni, ahol tel­jes jogú embernek érzik ma­gukat, ahol valóban ott van a tisztesség, a tisztelet, a meg­becsülés, és ahol egy ilyen lég­körben tudnak tanulni, tud­nak élni” - magyarázta Saj­gó Szabolcs jezsuita szerzetes. Viselik a keresztény jelképeket „Láttam egy fiatal fiút, aki a pólója hátuljára egy nagy ke­resztet rajzolt. Az ajtókon ott lóg mindenütt a rózsafüzér. Egy muszlim városban, Erbíl­» Fotó: AFP Moszul utcáin nehezen áll helyre az élet ben egy domonkos nővér ha­bitusban sétált az utcán - egy olyan városban, ahol koráb­ban az utcán, ok nélkül öltek meg keresztényeket. A város határában felállítottak egy ha­talmas keresztet - most éppen nem zavar senkit. Jelen van ez a kettősség, nyíltan viselik a keresztény jelképeket” - me­sélte Böjté Csaba. Csaba testvér a karako- si székesegyház kiégett fa­lai között imádkozott a hábo­rú okozta sokkból lassan ma­gukhoz térő keresztényekkel. A hívek összegyűltek egy ki­sebb teremben, és átéléssel, énekelve vettek részt a szent­misén. „Jött sok népviseletbe öltözött ember, és rengeteg fia­tal, gyermek. A káld pap rám bízta az Oltáriszentséget, én áldoztattam a híveit” - emlé­kezett vissza Böjté Csaba. hiteles objektív közérthető Böjté Csaba atya

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents