Somogyi Hírlap, 2017. május (28. évfolyam, 100-125. szám)

2017-05-20 / 116. szám

2017. MÁJUS 20., SZOMBAT 12 TÖRTÉNELEM Román terrorista merénylet Debrecenben 1914-ben 1914. február 23-án pokol­gép robbant a Debreceni Ke­reskedelmi és Iparkamara épületében. A gyilkossági kísérlet elsődleges célpont­ja Miklósy István, a magyar ajkú görögkatolikus hívek első főpásztora volt. Szakács Árpád arpad.szakacs@mediaworks.hu DEBRECEN A magyar anya­nyelvű görögkatolikus kö­zösség 1914 előtt több évti­zedes emancipációs küzdel­met folytatott a magyar litur­gikus nyelvnek az egyházon belüli elismertetéséért, majd egy önálló egyházmegye lét­rehozásáért. Érdekes ugyanis, hogy a mintegy 300 ezres ma­gyar ajkú közösség hiába élt a magyar állam fennhatósá­ga alatt, a templomokban tilos volt anyanyelvűket használni­uk. A munkácsi és az eperje­si egyházmegye egy idő után megengedőek voltak a kérdés­ben, viszont a román vezetésű egyházmegyék püspökei hal­lani sem akartak arról, hogy a magyar hívek anyanyelvü­kön gyakorolják hitüket. En­nek hétterében az állt, hogy ezek az egyházmegyék veze­tő szerepet játszottak a román sovinizmus kialakításában, és harcot folytattak a magyar nyelv ellen is, mindezt az egy­házi autonómia palástja alatt. Az ügyben a végső szó ki­mondása a Vatikán illetékes­ségébe tartozott, de ott a ro­mánok több mint ötven évig sikerrel lobbiztak a magyar ügyekkel szemben. Végül a trónra lépő X. Pius feladta a Szentszék addigi merev állás­pontját, ami megkönnyítette a budapesti kormány diplomá­Beszakadt a födémje a felrobbantott épületnek ciai akcióját. A pápa 1911 tava­szán kijelentette, hogy hajlan­dó felállítani a püspökséget. A magyarországi román ki­sebbség nevében föllépő Ro­mán Nemzeti Párt nem tu­dott, és nem is akart beletö­rődni a kialakult helyzetbe. Jaczkovics Mihály A párt vezetői a közismerten magyargyűlölő, és a románo­kat a Habsburg Monarchia legmegbízhatóbb alattvalói­nak tekintő, magát román aj­kú bizalmi emberekkel körül­vevő Ferenc Ferdinánd trón­örököshöz fordultak segítsé­Csatth Sándor gért, aki már csak annyit tu­dott elérni, hogy az új egyház­megye nem kapott azonnal püspököt. Végül Ferenc József mint legfőbb kegyúr 1912. május 6-án alapította meg a Hajdú­dorogi Görög Katolikus Egy­házmegyét, majd X. Pius pápa a június 8-án kiadott bullájá­val kanonizálta az új püspök­séget. A Szentszék 1913. ápri­lis 21-én állította Miklósy Ist­vánt az új egyházmegye élére, akit az év október 5-én Hajdú- dorogon püspökké szenteltek. Miklósy István püspök 1913. október 15-én érkezett Debrecenbe, az ideiglenes székhelyre, ahol a Kereske­delmi és Iparkamara épületé­ben rendezte be lakását és hi­vatalát. 1914. február 22-én hi­bás magyarsággal írt levél ér­kezett Miklósy püspök nevé­re, amelyben a feladó közöl­te: sokat érő csomagot adott fel az egyház javára. Február 23-án délelőtt 10 órakor, ami­kor a bejelentett küldemény a hivatalba megérkezett, a püs­pök annak felbontását a titká­rára, Slepkovszky Jánosra bíz­ta. A csomagban lévő pokol­gép ebben a pillanatban fel­robbant, és őt, valamint a kö­zelben tartózkodó Jaczkovics Mihály püspöki helynököt da­Slepkovszky János A debreceni székhely Fotók: Tortenelemportal.hu/archivum rabokra szaggatta, s halálo­san megsebesítette dr. Csatth Sándor ügyvédet, a püspökség ügyészét. Miklósyhoz részvéttáv­iratok százai érkeztek nem­csak az országból, hanem a világ minden tájáról. A me­rénylet három áldozatának te­metési szertartását a debre­ceni görögkatolikusok előtt Miklósy püspök végezte. A te­metésen 30 ezer ember (!) vett részt, a debreceni iskolákban szünetelt a tanítás, az üzle­tek zárva maradtak. Ez azt bi­zonyítja, hogy a közvélemény a tragikus eseményt nemcsak a püspök és egyházmegyéje, hanem az egész magyar nem­zet elleni merényletnek tekin­tette - írja Botlik József tör­ténész, aki teljes körűen re­konstruálta a történteket. A magyar közvélemény a merényletet kizárólag a románoknak tulajdonítot­ta, azonban a nyomozás so­rán kiderült, hogy kiterve- lésében oroszok is részt vet­tek. Megállapították, hogy a csomagbombát a Monarchiá­hoz tartozó Bukovina főváros­ában, Csernovicban adták postára. A városban Oroszor­szág már 1880 körül politikai és agitációs központot szerve­zett - írja Botlik József. Hoz­zátette: az is kiderült, hogy a merénylet két előkészítője, Silvio Mandarescu és Avram Tódor 1914. január 7-9. kö­zött egy debreceni szállodá­ban tartózkodott. A harmadik előkészítő a temesvári születé­sű Bugarszky Katalin artista­nő volt. Az igazi tetteshez a pokol­gépet borító kecskebőr vezet­te el a nyomozókat. A nemzet­közi nyomozás során kiderült, hogy a bőrt egy bizonyos Ilia Catarau (a korabeli lapokban: Catereu Illés), a bukaresti ro­mán katonai akadémia tanára vásárolta. A debreceni bom­bamerénylet elkövetőinek az elfogására indított nyomozás egészen az első világháború kitöréséig, 1914 augusztusá­ig tartott. Csak jóval később derült ki, hogy Catarau, aki a menekülése során a világ szá­mos városában feltűnt, végül San Franciscóban telepedett le. Ott halt meg 1937-ben, és a halála előtt tettéről vallomást tett az ottani rendőrségnek. Horthy Miklós hadmozdulatát több akadémián is tanítják Hőstettek az otrantói csatában Magyar hősökre emlékeztek KÁRPÁTALJA A magyarországi Vigyázok Had- és Kultúrtör­téneti Egyesület több mint 10 évet felölelő kárpátaljai hadi- sírgondozói tevékenységét be­mutató fotókiállítás nyílt Be­regszászon. A II. Rákóczi Fe­renc Kárpátaljai Magyar Főis­kolán Hangácsi István hadtör­ténész, az egyesület elnöke el­mondta, hogy a szervezet tag­jai 2006-ban kezdték meg ka- tonatemető-helyreállító tevé­kenységüket, amely 41 tele­pülést érint. A mai Kárpátalja területén sok katona halt még a két vi­lágháborúban, és az egyesü­let a Honvédelmi Minisztéri­um támogatásával igyekszik mindent megtenni annak ér­dekében, hogy ezeknek a hő­söknek a sírjai és az emlékük méltó módon megmaradjon - mondta. Hozzátette: már nem­zetpolitikai feladatot is telje­sítenek azzal, hogy a 20 szá­zalékban magyarlakta Técsőn kegyeleti emlékparkká ala­kítják és ezzel megmentik a használaton kívül lévő refor­mátus temetőt. MW HADTÖRTÉNET Száz évvel ez­előtt, 1917. május 15-én vív­ták meg az otrantói csatát, amit a jütlandi után az első vi­lágháború második legfonto­sabb tengeri ütközeteként tart számon a hadtörténet. A csatá­ban Horthy Miklós sorhajóka­pitány osztrák-magyar gyors­cirkálói legyőzték az otrantói szorost lezáró, jelentős túlerő­ben levő antant tengeri flotta­kötelékeket. Horthy Miklós, Magyarország ké­sőbbi kormányzó­ja tisztában volt azzal, hogy a brit cirkálókra csak akkor tud a ki­sebb kaliberű lövegeivel hatá­sos tűzcsapást mérni, ha sok­kal közelebb megy hozzájuk. A Novara osztály gyorscir­kálóit már felszerelték az ek­kor még újdonságnak számí­tó füstgenerátorokkal, ezért Horthy elrendelte hajói elködö- sítését. A haditengerészet tör­ténetében ez volt az első alka­lom, hogy tengeri csata közben alkalmazták az elködösítést. A terv sikerrel járt, és a há­rom gyorscirkáló viszonylag közel bukkant ki a mestersé­ges ködből, közvetlenül a meg­lepett brit cirkálók orra előtt. A számukra legtökéletesebb lőtávolságból Horthy azon­nal tüzet vezényelt, mire a két brit cirkáló sietve visszavo­nult, hogy ismét felvegye a sa­ját ágyúi számára ideális lőtá- volságot. Horthy Miklós cirká­lói ügyesen manőverezve egy darabig elkerülték a komolyabb talá­latokat. Később vi­szont az egyik an­gol cirkáló 150 mm-es lövedéke a Horthy irányította Novara parancsnoki hídja mö­gött csapódott be. Horthy Miklós is súlyosan megsebesült, eszméletét vesz­tette, de miután magához tért, felvitette hordágyét a hídra és ismét átvette az irányítást. 10 óra 30 perckor a Novarát újabb, és az előzőnél is súlyo­sabb találat érte; a cirkáló 16 kazánjából nyolc azonnal le­állt, ez után már csak percek kérdése volt, hogy a hajó telje­sen mozgásképtelenné váljon. A flotta másik tagja, a Saida azonban kivált a kötelékből, és önfeláldozó módon, egy­maga szembefordult a köze­ledő olasz rombolókkal, ame­lyeket heves ágyúzásával is­mét megfutamított. Az antant haderő akkor adta fel végképp a küzdelmet, amikor a Sankt Georg páncélos cirkáló vezeté­sével feltűntek a cattarói flotta nehézegységei. Horthy meste­ri hadmozdulatát több akadé­mián is tanították. A sikeres zártörés miatt az Otrantói-szoros majdnem egy évig nyitva maradt, az eset­ből tanulva az antant haditen­gerészeti egységei pedig soha többé nem kíséreltek meg na­gyobb hadműveletet sem az adriai hadikikötők, sem pe­dig a Monarchia flottája ellen. Pataki Tamás Ismét látogatható a dévényi vár FELVIDÉK Felújították a dévé­nyi vár középső és felső tera­szát, valamint a barlangban lévő helyiségeket is, melyek­ben új leleteket állítottak ki. A felújítás előtt régészeti fel­tárást végeztek, melynek so­rán eddig nem ismert falma­radványok kerültek elő, me­lyek a 14., illetve a 17. szá­zadból származnak. Tavaly a várromot mintegy 175 ezer turista kereste fel, s a láto­gatók száma a felújítás után minden bizonnyal nőni fog - írja a Felvidek.ma. A vár múltja egészen a római korig nyúlik vissza, hiszen az alsó­vár dombján Kr. u. 2-4. szá­zadban a limes őrhelyei áll­tak. Az építménynek már a legrégebbi időkben is komoly védelmi szerepe volt, hiszen itt húzódott a borostyánút és a szentföldi zarándokút is. A vár a kuruc háborúk után vesztett a jelentőségéből és lassan tönkrement, s a várat végül Napóleon katonái rob­bantották fel, teljesen indo­kolatlanul, így 1809 óta már csak a romjai állnak. MW Horthy Miklós (jobbra) a Novara parancsnoki hídján A tengeren itt alkalmaztak először füst­generátort

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents