Somogyi Hírlap, 2017. május (28. évfolyam, 100-125. szám)

2017-05-19 / 115. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2017. MÁJUS 19., PÉNTEK Balesetveszélyes juharoktól ritkították meg az árnyas utcát Százéves, korhadt fákat vágtak ki a fasorban Tóth István azt mutatja, hogy csak a súlyosan károsodott fákat vágták ki a fasorban Fotó: Lang Róbert Továbbra is lesz madárcsicsergés FELÜTÉS Irány a nagybetűs! Szabályosan elszabadult a po­kol Memphis Cordova nevű elővárosában tartott középis­kolai ballagáson, amikor az ünnepségből tömegvereke­dés lett, mert áz egyik anyuka nem hagyta leülni a másikat. „Tudod, az első pofon a legna­gyobb, a többit lassan megszo­kod...” Sz.T. HÍREK Beszélgetések a városlakókkal KAPOSVÁR Újra a kaposvári­akkal beszélget lakóhelyükön egy hónapon át Szita Károly polgármester. Ezen a héten vette kezdetét a Kaposvári beszélgetések elnevezésű la­kossági fórumsorozat, ahol a polgármester és a település- rész képviselője hallgatja meg a helybéliek gondjait. Pénte­ken a Fő utca és a Széchenyi tér kereszteződésénél lesz a beszélgetős találkozó. MW Korszerűsítik a konyhát SOMOGYSZi Felújítják az óvodai konyhát abból a 16 millió forintból, amelyet az önkormányzat nyert. A víz- és elektromoshálózat korszerű­sítésén kívül a szociális helyi­ségeket is átépíti majd a kivi­telező, az előkészítési mun­kálatokat megkezdték. H. M. Új gép javítja a hatékonyságot MAGYARATÁD Két új kombájnt rendelt mega Barátság mező- gazdasági szövetkezet. A mint­egy 120 millió forintos műsza­ki fejlesztést önerőből, illet­ve hitelből valósítják meg. A ti­zennégy dolgozót foglalkozta­tó agrárcég - szolgáltatással együtt - több mint 2000 hek­táron gazdálkodik. H. M. Tüzetes szakértői vizsgálat után, balesetveszély miatt több tucat korhadt fát vág­tak ki a Németh István fa­sorban. A város az utca fel­újítását követően duplán pó­tolja a növényeket. Stanics Adrienn sonline@sonline.hu KAPOSVÁR A megyeszék­hely egyik legöregebb faso­rát 1904-ben ültették, a dupla hárssor az egykori polgármes­terről, Németh Istvánról kap­ta a nevét. - Akik itt laknak az utcában, azoknak nagyon nagy öröm, hogy nyáron hűs árnyékot adnak a fák - mond­ja Visnyei Péter. - A ritkítás­nak köszönhetően most egy ideig a napfény is bejut a la­kásokba. Mégis helyes döntés­nek tartom, hogy a veszélyes fákat kivágták.- A tövétől egészen a lomb­koronáig átvizsgáltuk ezt a fát, a törzsének a fele szinte teljesen el van korhadva, jól látszik, hogy akár egy szél­vihar is könnyen kidönthette volna - mutatja a kivágott ju­hartönköt Kaposvár főmérnö­ke, Tóth István. A Német István fasor burko­latának felújítása során a több mint 110 éves fák állapotát is megvizsgálták. Minden egyes növényről külön dokumentá­ció készült, és csak a legin­kább balesetveszélyes fákat vágták ki. Az utcára jellemző nagy autós, kerékpáros és gyalo­gos forgalom miatt kiemelten szem előtt tartották a közleke­dők biztonságát. - Az északi oldal növényeit is többször fe­lülvizsgáltuk, ezek a juharfák sem túl egészségesek, szin­te mindegyiknek van valami­lyen károsodása - számolt be Tóth István az eredményekről. - Az 59 juharból még a máso­dik körben is 26 példányt kell majd kivágni a szakértői ja­vaslatok szerint. Azonban mi tovább szűkítettük a kört és mindössze tizenkét olyan ju­harfát vágtunk ki, amely na­gyon súlyosan károsodot a korhadás miatt - emelte ki, hozzátéve: a kivágott fákat szociális tűzifaként osztják majd ki a rászorulók között, valamint a töröcskei üvegház fűtésénél használják fel. Megtudtuk azt is, hogy a Né­meth István fasoron a mun­kálatok befejezése után két­szer annyi fát ültetnek, mint amennyit kivágtak.- A feketerigó is előszeretettel épít fészket a lombkoronába, az odvas fa pedig a pintyféléknek biztosít kiváló költési helyet - ma­gyarázta Molnár Marcell, a Ma­gyar Madártani Egyesület Kapos­vári Helyi Csoportjának elnöke. Az elnök szerint egyébként Ka­posvár parkjai, terei, fasorai re­mek élő- és fészkelőhelyet bizto­sítanak a madaraknak. A Berzse­nyi Parkban több mint egy tucat mesterséges odú segíti a költést. A szökőkutakból pedig nyáron a szárazság idején is tudnak inni a madarak. Az egyesület tagjai egyébként a jövőben a fiatalabb fákra mesterséges odúkat he­lyeznek majd ki a sikeres költé­sek érdekében. Magyar fiataloknak szeretné átadni szakmai tapasztalatát, magyar betegeket gyógyítana Hazahúzta a szíve Svédországból a patológust Hegedűs Géza üdvözli, hogy nagy centrumokba központosítanák a patológiai ellátást Fotó: Lang R. KAPOSVÁR Nyolc évnyi svédor­szági munka után hazahívta a szakma Hegedűs Géza patoló­gust, akit a Kaposi Mór Oktató Kórház patológiai osztályának vezető főorvosává neveztek ki. Karádról származik, a kapos­vári Táncsics Mihály Gimnázi­umban eltöltött évei biztos ala­pot nyújtottak az egyetemhez. Pécsen diplomázott, majd a pécsi me­gyei kórház patoló­giáján dolgozott. Ott végigjárta a rang­létrát, így lett 1993- ban osztályvezető főorvos. Egy inter­netes álláshirdetés vezette aztán a hatá­ron túlra. Megtanult svédül, és egy Kaposvárhoz hasonló mére­tű svéd város kórházának pato­lógiáján dolgozott szakmai veze­tőként. Majd nyolc év után nem csak a szakma, hanem a szíve is hazahúzta, bár néha még vállal egy-két hét helyettesítést Svéd­országban.- Volt kint tanítványom, s folyton azon járt az eszem, mi­ért is nem magyar fiatalokat tanítok, s miért nem a magyar betegek hasznára teszem ezt - jegyezte meg Hegedűs Géza. - Megfordultam már néhány he­lyen a világban, de magyar fi­ataloknak szeretném átadni a bennem felhalmozódott tapasz­talatot. Kaposváron pedig szük­ség volt osztályvezető főorvos­ra, hívtak, így hazajöttem. Meg­győződésem, hogy eddig is jó színvona­lú patológiai osztály működött a kapos­vári kórházban. Mint mondta, va­lamelyest egyen­letesebb országos szinten a svéd be­tegellátás rendsze­re, de a magyar is megközelíti azt az átlagot. Svédországban egyébként hosszabbak a várólis­ták, mint itthon. Üdvözli a ma­gyar szakmai kormányzás azon szándékát, melynek során nagy centrumokba kívánják közpon­tosítani a patológiai ellátást. így a kaposvári kórházban is csak­nem egyharmadával megnő a munkamennyiség júniustól, hi­szen a dombóvári és a nagyatá­di kórházak anyagai is idekerül­nek. - Ennek anyagilag és szak­mailag is óriási előnyei vannak - tette hozzá. - Ugyanis minő­ségileg sokkal jobban képzett lehet az a fiatal patológus, aki olyan osztályon dolgozik, ahol mindenféle minta előfordul. A bővüléssel az évi tízezer he­lyett mintegy tizenötezer minta vizsgálata történik meg a kapos­vári osztályon. A szakember szerint sokat változott a szakma. - Valami­kor a kórbonctan feladata a bon­colás volt - mondta. - Ez teljesen átalakult, ma a betegekből kü­lönböző módon kivett minták mikroszkópos vizsgálatával fog­lalkozunk elsősorban. Műtétek, gyomortükrözés, endoszkópos vizsgálatok során eltávolított kis szövetdarabok, műtéti anyagok vizsgálata teszi ki a munkánk nagy részét. A boncolások egy­re inkább háttérbe szorulnak, s többnyire a fiatal orvosok vég­zik azt a felügyeletünk alatt.- A szövettani vizsgálatok egy részénél csak belenéz az ember a mikroszkópba és tudja a feladatát - így a főorvos. - De van egy bizonyos százalék, ami tényleg nagyon nehéz. Amikor a patológus megfejt egy ilyen bo­nyolult esetet, amihez különfé­le technikákat is használ, vagy utána kell nézni a szakmai iro­dalomban, akkor csaknem ka­tarzis élménye van. A pontos di­agnózis segít a kezelőorvosnak is, rajta keresztül pedig a páci­ensnek. Munkáját egyben hivatás­ként éli meg a főorvos. Úgy lát­ja, hogy a magyar egészségügy­ben magasan képzett szakem­berek dolgoznak, akikét a_ vilá­gon bárhol szívesen lát a szak­ma. Mint mondta, a hazai szak­mában az is sokat számít majd, ha a megyei kórházakban is be­vezetik a molekuláris patológi-, át, mely egyelőre inkább csak egyetemi központokban műkö­dik. Gyeszát Zsolt Jobban kép­zettek azok a fiatal pato- lógusok, akik több mintát látnak

Next

/
Thumbnails
Contents