Somogyi Hírlap, 2017. május (28. évfolyam, 100-125. szám)
2017-05-15 / 111. szám
BELFÖLD-KÜLFÖLD 0 2017. MÁJUS 15., HÉTFŐ Több mint kétszer annyi pénz jut a bölcsődékre Semjén Zsolt: Készek vagyunk újragombolni a mellényt „Évszázados félelem” Semjén Zsolt, Kelemen Hunor és Liviu Dragnea az RMDSZ zilahi kongresszusán Fotó: MTI BUDAPEST Jelentősen emelik a bölcsődék finanszírozását jövőre, a 2018-as költségvetésben két és félszer akkora ösz- szeg áll majd rendelkezésre: az idei 16,5 milliárd forinthoz képest 36,6 milliárd forint - jelentette be szombaton a család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkár a Ringató egyesület családi napján. Novák Katalin szerint a három év alatti gyereket nevelőknek, ha mindkét szülő dolgozik, sokat jelenthet a stabil bölcsődei ellátás. Ezért döntött úgy a kormány, hogy átalakítják, rugalmasabbá és hozzáférhetőbbé teszik a rendszert, és új típusú - a hagyományos mellett mini, családi és munkahelyi - bölcsődéket hoznak létre. A parlament szerdán kezdi tárgyalni a jövő évi büdzsét, ami Novák szerint a munkából élők költségvetése lesz. Tovább szeretnék erősíteni 2018- ban a munkából élő kisgyermekes családokat, ezért ezután is biztosítják a gyed extrát és jövőre minden eddiginél többet, 79 milliárdot fordítanak ingyenes gyermekétkeztetésre. Januárban pozitív változásokat vezettek be a bölcsődei felvételi eljárásnál, a felvételkor a nagycsaládok, a gyermeküket egyedül nevelők, valamint a védelembe vett gyerekek előnyt élveznek. MW Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerint bizonyos romániai ügyek újratermelhetik azt az évszázados félelmet, hogy a magyar közösség asz- szimilációját a kommunista diktatúra után sem adja fel a magát nemzetállamként meghatározó Románia. Med iaworks-összeá llítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu ZILAH Meg kell óvni a romániai társadalmat attól, hogy Románia és Erdély egyesülése jövő évi centenáriumának a fő üzenete a magyarok ellen irányuljon - hangoztatta tegnap a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a szövetség zilahi kongresz- szusán. Kelemen Hunor a Román Tudományos Akadémia magyarellenes megnyilvánulásaira utalt. Szerinte „a jövőt képeseknek kell lennünk alakítani, úgy formálni, hogy abban mindenkinek helye legyen, és ne az asszimiláció réme lebegjen előttünk, hanem a másság kölcsönös tisztelete és elismerése”. Kelemen sérelmezte, hogy a román diplomácia megpróbálja hitelteleníteni az RMDSZ-nek az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójában vállalt szerepét. Úgy vélte: a román külügyminisztérium azt a nem titkolt célt követi, hogy a magyar közösség törekvéseit elakassza, és rossz színben tüntesse fel a magyarokat szerte a világban. „Politikai indíttatású merényletnek” minősítette a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium elleni ügyészségi eljárást, amelynek szerinte semmi köze a korrupció elleni harchoz. „Ugyanilyen határozottan állítom, hogy a székely zászló és a magyar feliratok abszurd drámába illő üldözése és bírósági döntések tucatja messze túl van a jogállamiság határain” - hangoztatta Kelemen. A jogállamiság megcsúfolásának tekintette a magyar önkormányzati vezetők ellen indított ügyészségi eljárásokat is. Úgy vélte, ezek az ügyek „újratermelik azt az évszázados félelmünket, hogy a magyar közösség asszimilációját a kommunista diktatúra után sem adta fel a magát nemzetállamként meghatározó Románia”. Kormányzásra hívta burkoltan az RMDSZ-t a zilahi kongresz- szust köszöntő, a román kormánykoalíció vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke. Liviu Dragnea szerint „Magyarország kész újragombolni a mellényt a magyar-román államközi kapcsolatokban” - mondta Semjén Zsolt Zilahon. A magyar miniszterelnök-helyettes szerint a magyar-szlovák és a magyar-szerb kapcsolatok sem voltak kevésbé terheltek, az RMDSZ és a PSD parlamenti együttműködése eredményes, ezért elgondolkodhatnának azon, hogy talán érdemes lenne megtenni a következő lépést is. mint a magyar-román kapcsolatok, Szerbiával és Szlovákiával mégis gyümölcsöző viszonyt sikerült Magyarországnak kialakítania. A kormányfő-helyettes azt kérte a „román barátoktól”, hogy olvassák újra az Erdély és Románia egyesülését kimondó 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatot, és valósítsák meg mindazt, amit az erdélyi románok abban megfogalmaztak. Szerinte ahol megvalósult a kisebbségi közösségek autonómiája, annak mindenki haszonélvezője lett. Az MSZP nevében felszólaló Molnár Gyula pártelnök arról beszélt, hogy Európában a bezártságot hirdető nacionalisták és a szabadság pártján állók harca zajlik. Úgy vélte, az erdélyi magyarok számára is rossz a bezárkózó, idegen- gyűlölő politika, amely azonban visszaszorulóban van Európában. Az LMP-s Ungár Péter szerint meg kell szüntetni az unióban azt a kettős mércét, ami megkülönbözteti az Európában élő kisebbségeket, a közösségeknek joguk van az önrendelkezésre. Az RMDSZ női kvótát vezetett be testületéiben (egyharmados arányról döntöttek), és arról is határozott, hogy a szórványmagyarság számára is képviselői helyet kell biztosítani. Burkolt üzenet Liviu Dragneától Ingyenes tankönyv egymillió diáknak BUDAPEST A diákok 85 százaléka ingyen kapja a tankönyveket a következő tanévtől, a kormány döntése értelmében a tankönyvek ingyenességét a 9. évfolyamig kiterjesztik - jelentette be tegnap az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatási államtitkára. Pal- kovics László felidézte: 2011- ben tűzték célul, hogy 2013-tól éves felmenő rendszerben ingyenessé teszik a tankönyveket az általános iskola 1-8. osztályos tanulói számára. Ezt egészítik ki most a középiskola első évfolyamával. Értékelése szerint ez a „legdrágább” évfolyam a családok számára, mivel több olyan könyvet is még vásárolnak ilyenkor a diákoknak, amelyeket a későbbiekben még több évig használnak. Az államtitkár közlése szerint szeptembertől 1 millió 18 ezer diák kapja majd ingyenesen a tankönyvet, köztük az 1-9. évfolyamosok, valamint azok, akik jogosultak erre a kedvezményre a többi évfolyamban. Ez az állam számára 2,4 milliárd forint többlet- költséget jelent - tette hozzá. Palkovics László hangsúlyozta: a kormány célja, hogy a családoknak minél kisebb terhet jelentsen a gyermekek iskoláztatása, különösen az iskolakezdés. Szólt arról, hogy a 2013- 2014-es tanévben 614 ezer gyerek kapott ingyenesen tankönyvet, köztük nemcsak az akkori első osztályosok, hanem azok is, akik alanyi jogon voltak jogosultak térítésmentes tankönyvellátásra. A 2016-2017-es tanévben már 733 ezren kaptak térítés- mentesen tankönyvet, ez a teljes diáklétszám 67 százalékát jelentette: valamennyi alsótagozatos diákot, nemzetiségi, illetve gyógypedagógiai képzésben részt vevő tanulót, továbbá azokat érintette, akik erre alanyi jogon voltak jogosultak. MW A középiskolák első évfolyamában sem kell fizetni a tankönyvekért Kedvezőbb teherelosztás Palkovics László oktatási államtitkár tegnap arra is emlékeztetett, hogy az állam megvásárolt két korábbi tankönyv- kiadót, amellyel az volt a célja, hogy a finanszírozást hatékonyabbá tegye. Átrendeződött az állam és a családok közötti tehereloszlás is: a 2013-ban még 15 milliárd forintos tan- könyvpiac felét az állam, felét a családok állták. Ez az összeg 2016-ban 3 milliárd forinttal csökkent, a 12 milliárd forintos összegből 7,3 milliárd forintot az állam finanszíroz. HIRDETÉS MÉG TÖBBET ADUNK! Keresse a megyei lapot már heti 4 ingyenes melléklettel, változatlan áron! Heti retró sportmagazin Családi receptmagazin kedd szerda csütörtök péntek Színes műsormagazin A CDU nyerte a tartományi választást NÉMETORSZÁG Az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) kapta a legtöbb szavazatot Németország legnépesebb és gazdaságilag legerősebb tartományában, Észak-Rajna-Vesztfá- liában a vasárnap tartott helyi törvényhozási (Landtag-) választáson a szavazókörökből kilépő választók megkérdezésén alapuló felmérések (exit poll) eredményei szerint. Ezek alapján a CDU a szavazatok 34.5 százalékát gyűjtötte össze, 8,2 százalékponttal erősödve a legutóbbi, 2012-es választáson elért 26,3 százalékhoz képest. A Martin Schulz vezette szociáldemokrata párt (SPD) története legrosszabb eredményével, 30.5 százalékkal a második helyen végzett. Ez 8,6 százalékos gyengülés a 2012-es 39,1 százalékhoz viszonyítva. A düsseldorfi Landtag harmadik számú ereje a liberális FDP 12 százalékkal. A negyedik a CDU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) 7.5 százalékkal. A Zöldek 6 százalékot értek el. Az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) 5 százalékot szerzett. Az észak-rajna-vesztfáliai választás a pártok utolsó erőpróbája volt a szeptemberi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás előtt, így meghatározza kiinduló pozíciójukat az országos választási kampányban. A közel 18 millió lakosú tartományt az utóbbi öt évben az SPD és a Zöldek koalíciója kormányozta. MW
