Somogyi Hírlap, 2017. május (28. évfolyam, 100-125. szám)
2017-05-13 / 110. szám
12 TÖRTÉNELEM 2017. MÁJUS 13., SZOMBAT A Mátyás-templom Loretói kápolnáját látogatta Sisi Budai emlékezés a királykoronázásra Ferenc József és Erzsébet királyné koronázása Fotó: Wikipédia HÍREK Ezüstkincs a sakkfigurában OROSZORSZÁG Ezüstkincsre bukkantak egy 16. századi sakkfigurában orosz régészek. A művészi kialakítású, csontból készült lófigura belül üreges: tíz kis érmét rejtett évszázadokon át. A tíz érme együtt öt kopejka névértékű. Bár a kopejka a legkisebb orosz pénzegység, akkoriban hatalmas vásárlóereje volt, egy kopek egy libát ért. MW Feltárták az egyiptomi sírt EGYIPTOM A helyi műemlék- védelmi minisztérium beje- lentése szerint feltárták a sírkamráját annak a több mint 3600 éves piramisnak, melynek maradványait április elején találták meg Kairótól délre, a dahsúri nekropoliszban. A sírkamrát borító kövek elmozdítása után a régészcsoport felfedezett egy faládát, rajta három hieroglifasorral, amelyek az elhunyt védelmét szolgálták. A piramisra a 4. dinasztia (Kr. e. 2613-2494) első uralkodója, Sznof- ru fáraó tört falú piramisától északra bukkant rá egy egyiptomi régészcsopórt. A szakemberek szerint a különösen jó állapotban fennmaradt temetkezési építmény a 13. dinasztia idejéből, több mint 3600 évvel ez- előttről származik. MW 140 éves Kis-Románia ÉVFORDULÓ A román parlament 140 éve, 1877. május 10-én kikiáltotta az ország függetlenségét, és szimbolikus döntésként a szultánnak fizetendő éves adót rögtön a hadügyminisztérium rendelkezésére bocsátotta. Románia ekkor két tartományból, Moldovából és Havasalföldből állt. Később, a függetlenség kikiáltásának évfordulóján, 1881. május 10- én I. Károly megkoronázásával létrejött az 1947-ig létező Román Királyság. Május 10-e Románia egyik nemzeti ünnepe. MW Ferenc József és felesége, Erzsébet koronázásának 150. évfordulója alkalmából nyílt a koronázási ceremóniát és a királyné életét bemutató kiállítás a budavári Nagyboldogasszony-, közismert nevén Mátyás-templomban pénteken. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu BUDAPEST A Mátyás-templomban, korábbi nevén koronázó főtemplomban 1867. június 8-án megtartott ceremónia tárgyait és a koronázás eseményeit a földszinti Gara-ká- polnában lehet megtekinteni, az emeleti Máltai lovagteremben berendezett tárlat pedig Erzsébet királyné életét mutatja be a jövő év nyaráig. Süllei László, a Mátyás-templom plébánosa ismertette: a koronázás, amely az osztrák-magyar kiegyezés szimbolikus eseménye volt, számos ponton eltért a korábbi koronázási hagyománytól. A ceremónia rendjét 21 oldalas szertartáskönyv rögzítette, és bonyolultsága miatt előző nap elpróbálták. Elmondta, hogy a koronázáskor viselt uralkodói ruhákat a ceremóniát követően - az akkori szokás szerint - a templomnak adományozták, és liturgikus ruhákká alakították. Kitért arra is, hogy Erzsébet királynénak, aki életéből csaknem hét és fél évet Magyarországon töltött, kedvenc, gyakran látogatott imahelye volt a Mátyás-templom Loretói kápolnája. Süllei László felidézte: a koronázásnak nemcsak Buda, hanem Pest is fontos helyszíne volt, a koronázási dombot ugyanis 72 vármegyéből küldött földből építették a mai Széchenyi István téren, a Magyar Tudományos Akadémia épületének helyén. Elmondása szerint a királyi pár az országtól koronázási ajándékként kapott kétszer ötvenezer aranyforintot a hadirokkant honvédok, illetve hadiárvák javára ajánlotta fel. Fedor Tibor, az Emberi Erőr források Minisztériumának főosztályvezetője elmondta: „a tragikus kimenetelű, de a polgári átalakulásnak mégis utat nyitó ’48-as forradalom és szabadságharc leverését és megtorlását követően ezzel az aktussal békéit meg egymással az uralkodó és a magyar nemzet, és nyílott a fejlődésnek egy olyan időszaka, amely az ezeréves magyar történelemben példa nélküli”. E fejlődés alapja az az alkotmányos rend helyreállása volt az 1867-es törvényekkel, szimbolikus befejezése pedig maga a koronázás, amely az ország első templomává emelté a Mátyás-templomot. Történelmi rejtélyt oldottak meg a kutatók SZIGETVÁR Sok komoly és talán még ennél is több naiv feltételezés látott napvilágot a Szigetvár 1566-os ostroma idején elhunyt Szulejmán szultán később lerombolt síremlékével, „türbéjével” kapcsolatban, de azt, hogy pontosan hol temették el ideiglenesen az 1566. szeptember 7-én elhunyt uralkodót, eddig nem tudták kideríteni. Borsodi Csaba, az ELTE Bölcsészettudományi Karának dékánhelyettese elmondta: több kutatási területről érkező szakemberre - történészekre, régészekre, geográfusokra, művészettörténészekre - és a modern technika adta lehetőségekre volt szükség a rejtély megoldásához. A Sziget- vár-Turbék projekt eredményeit kötetben publikálták a csoport tagjai, a könyvet és a kutatásáról készült dokumentumfilmet a napokban mutatták be az érdeklődőknek. A könyv ismertetése után levetített, Szulejmán sírkápolnája nyomában című dokumentumfilmben a kutatócsoport tagjai szólalnak meg, és fontos háttérinformációk derülnek ki arról, hogyan indultak el az ásatások, és hogyan alakult ki az a török-magyar összefogás, amelynek köszönhetően végre kiderült, hová temették el ideiglenesen a szultánt 1566-ban. A kutatás vezetői elmondták: az ásatások idén nyáron fejeződnek be, hozzátéve, a kutatás végső lezárása után kell majd eltervezni, hogy a terület miként lesz látogatható. A Pap Norbert és Fodor Pál szerkesztette kötet két részre tagolódik, a könyv első fele a 2013 és 2016 között zajlott szi- getvár-turbéki Szulejmán-ku- tatások tudományos eredményeiről szól, míg a második részben tanulmányok révén ismerhetjük meg a 15-16. századi magyar-török kapcsolatokat, a szultán szigetvári sátorhelyéről fellelt oszmán forrásokat Székesfehérvár és Pozsony A középkorban a legfőbb koronázó város Székesfehérvár volt, a Szent István által alapított koronázó bazilikában összesen 43 magyar uralkodó fejére került a királyi hatalmat jelképező korona. Sza- polyai János volt a legutolsó, akit Székesfehérváron koronáztak magyar királlyá, 1526. november 10-én. Az I. János halála után trónra lépő Habs- burg-uralkodókat egészen Ferenc József megkoronázásáig Pozsonyban, a Szent Mi- hály-templomban kenték fel, ott helyezték fejükre a Szent Koronát. A magyar történelem utolsó koronás főjét, IV. Károlyt ugyancsak a Mátyástemplomban koronázták királlyá, 1916. december 30-án, Háromszori királykoronázás Budán Ferenc József 1848. december 2-án, I. Ferdinánd császár lemondását követően lett Magyarország uralkodója, koronázására csak 1867-ban került sor. A magyar koronázások történetében ez volt az első alkalom, hogy a koronázandó király feleségét a király- lyal egyszerre koronázták meg - írja az Origo.hu. A budavári Nagyboldogasszony-temp- lom nem csak Ferenc József magyar királlyá koronázásának volt a helyszíne. Az első uralkodó, akit a 13. században, IV. Béla uralkodása idején épült templom falai között koronáztak magyar király- lyá, az Anjou-dinasztia alapítója, a nápolyi születésű Károly Róbert volt. A hunok alatt is éltek gotok Erdélyben - Megtalálták a legrégebbi pincét is Kivételes régészeti leletek Székelyföldön ÁSATÁS Szinte újraírják Székelyföld Árpád-kori történetét azok a leletek, amelyeket úgynevezett szénizotópos vizsgálatnak vetett alá a Csíki Székely Múzeum. A C14-es vizsgálat alapvető célja az volt, hogy azokban az esetekben, amikor nem állapítható meg egy leletről régészeti keltezés, vagy bizonytalan, esetleg biztos az eredmény, de egy független vizsgálat is megerősíti, akkor álljanak a Csíkszeredái régészek rendelkezésére ezek az adatok - magyarázta a Szekelyhon.ro portálnak Botár István. A régész a napokban publikált adatokat kiemelt jelentőségűnek minősítette. Mint ahogy elmondta, sikerült beazonosítani a csíksomlyói Fodor-kertben Székelyföld eddig feltárt legkorábbi pincéjét az 1200- as évekből. „Ami különösen izgalmas, tizenöt éve várjuk ezt az eredményt: Csíkszent- miklóson a plébániatemplom mellett zajlott kutatás, és találtunk olyan temetkezéseket, amelyek a gótikus periódusnál korábbi alapfal alattiak. Az utóbbi időben többen kétségbe vonták azt az elképzelést, hogy a Csíki-medencében a 12. században alakultak ki az első temetők, templomok. Most viszont a független C14-es vizsgálat ezt egyértelműen megerősítette.” Rendkívülinek számít egy másik lelet is a csíksomlyói Fodor-kertben végzett ásatásból. Az egyik gót csontmaradványt Kr. u. 339-536 közötti időszakra azonosították be. „Ez azért érdekes, mert azt szokták mondani a kor szakértői, hogy a gótok valamikor a hun betörés elől a negyedik század utolsó harmadában elBotár István Fotó: Szekelyhon.ro menekültek. Ez viszont arra utal, hogy itt emberek maradtak, az élet tovább zajlott, mert ezek a csontok a következő századokból származnak” - mutatott rá a szakember. Ugyancsak kiemelkedő jelentőségű, hogy sikerült beazonosítani a legkorábbi templombelsőben lévő sírt. A csíksomlyói plébániatemplomban, ahol 2002 és 2005 között végeztek kutatásokat a szakemberek, egyik sírról azt sejtették, hogy korai temetkezés történt benne. Erről viszont kiderült, hogy 1272-1392 közötti. „Ez azért nagyon fontos, mert önmagában a sír nem korai, de azáltal, hogy a templom belsejében van, szinte biztos, hogy az egyik legkorábbi sír, amit a templom belsejében ástak. A szakirodalom mindig is bizonytalan, hogy mikor kezdődtek ezek a temetkezések. Ez a sír most Csík esetében eldönti, hogy a 14. században már itt is kezdtek temetkezni templomok belsejében” - közölte. A régészek küldtek leletet két csíkszentmiklósi sírból is. Ott azt látták, hogy a sírok betöltésében nincs kő és habarcs, és arra gondoltak, hogy a kőépületek megjelenésénél korábbi temetkezésről van szó. Ezt meg is erősítette a C14-es vizsgálat. Valamikor a tatárjárás előtt keletkeztek ezek a sírok, az egyik 1191-1279, a másik 1151-1260 közötti. A régész a portálnak nyilatkozva rámutatott, ez azt jelenti, hogy az első kőtemplom a tatárjárás körüli, utáni időkben épült. A Darvas Lóránt régész által vezetett csíkszentléleki ásatáson is találtak viszonylag magasan egy sekély sírgödröt, korai alapfallal. Itt is a keltezés 1044-1218 közötti. Ez a 12. századi lelet megint csak a templomépítések kezdeteire, temetők keletkezésére utal. „Most már két független lelőhely, két független régész, két független objektum C14-es datálása is ezt erősíti meg. Ezek az eredmények kutatástörténeti jelentőségűek, mert eddig is voltak leleteink, főleg településekről, falvakról, amelyek 11-12. századiak, de a szakma egy része nem akarta nekünk ezt elhinni. Most viszont teljesen egyértelmű, hogy a települések, falvak mellett már létrejöttek az első templomok is. Ez az Árpád-kornak a dereka, úgyhogy ez egy nagyon jó, izgalmas anyag" - összegzett a Szekelyhon.ro oldalon Botár István. MW
