Somogyi Hírlap, 2017. április (28. évfolyam, 77-99. szám)

2017-04-05 / 80. szám

2017. ÁPRILIS 5., SZERDA BELFÖLD-GAZDASÁG "J Április 24-én startol az energiatakarékos program Kamatmentes hitel házak felújítására A több bank hálózatában Is megtalálható MFB Pontokon lehet majd igényelni Az oldal fotói: MW Kadmiumos szennyezés az Aranyos folyóban ROMÁNIA Újabb folyószennye­zésről jött hír Erdélyből: mér­gező vegyülettel szennyező­dött az Aranyos folyó, miu­tán meghibásodott Románia legnagyobb ülepítője. A Fe­hér megyei környezetvédelmi őrség szerint a zagy a Cupru Min abrudbányai bányaválla­lat szászavinci tározójából ke­rült az Erdélyi-szigethegység folyójába. A Mediafax román hírügy­nökség szerint hétfő este hibá- sodott meg a rézbánya egyik visszapumpáló állomása, így került a vízbe a zagy a Se- sely-völgyi ülepítőből. Az állo­más a savasodás miatt berozs­dásodott, majd megrepedt - ez okozta a bajt. Mintegy há­rom és fél órán át ömlött a ré­gi leürítő rendszeren keresz­tül a mérgező vegyület a tá­rozó völgyében folyó patakba, amely pár kilométerrel arrébb az Aranyos folyóba ömlik. A Marosvásárhelyi Rádió be­számolt arról, hogy a Cupru Min társaság termeli ki a ve­res-völgyi altalajkincset, ahol az ország réztartalékainak 60 százaléka található. A toxikus kadmium veszélyes az emberi szervezetre is Az Brdélyi-érchegységben, Verespatak szomszédságá­ban lévő egykori Szászavinc helyén ma már több mint 130 hektáros, több tízmillió tonna kapacitású, kénsavas zagytá­rozó található, amelyből csak az elpusztult falu templomá­nak tornya áll ki. A hatóság szerint a térség­ben 15 millió eurós környezet- védelmi fejlesztésre van szük­ség. A sárga és vörös, szennye­zett savas víz a veres-völgyi rézbányából folyik a völgyzá­ró gáttal kialakított mestersé­ges tóba. Savasságát mésszel próbálják semlegesíteni. A fel­gyülemlett zagy rezet, vasat, krómot, cinket, arzént, man­gánt és kadmiumot tartal­maz. Ez utóbbi melléktermék­ként keletkezik a cink, a réz és az ólom kinyerésekor. Trá­gyában és rovarirtóban is fel­lelhető. Mivel erősen toxikus, súlyos károsodásokat okoz az emberi szervezetben. MW Lakások és házak tízezreinek javulhat az energiahatékony­sága egy 115,2 milliárd forintos keretű, uniós finan­szírozású programban. A kamatmentes kölcsön hő- szigetelésre, nyílászárók cse­réjére, radiátor- és kazáncse­rére, geotermikus rendszerek építésére is felhasználható. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Magánszemé­lyek, társasházak és lakás- szövetkezetek vehetnek részt abban az uniós finanszíro­zású programban, amelynek célja a hazai lakások és há­zak energetikai felújítása. Az április 24-én startoló projekt résztvevőinek közel 115 mil­liárd kamatmentes hitelt biz­tosít az MFB, amit az úgyneve­zett MFB Pontokon lehet igé­nyelni, azaz a Budapest Bank, az FHB, a B3 Takarékszövet­kezet és a Magyar Takarék­bank hálózatában. A nagyobbik, 105,2 milli­árd forintos keretösszegű prog­ram a lakóépületek energiaha­tékonyságának növelését, va­lamint a megújuló energia fel- használásának fokozását cé­lozza, méghozzá vidéken - Kö- zép-Magyarország régió támo­gatására 9,41 milliárd forint jut. A keretösszeg legalább há­romnegyedét mindkét esetben magánszemélyeknek szánják, társasházak és lakásszövetke­zetek maximum a 25 százalé­kát vihetik el - adta hírül a Vi­lággazdaság. Ki mennyit kaphat? Magánszemélyek 500 ezer­től 10 millió forintig igényel­hetnek a kölcsönből, társas­házak és lakásszövetkeze­tek lakásonként 500 ezertől 7 millió forintos, nullaszáza­lékos kamatú, legfeljebb 20 éves futamidejű hitelt kaphat­nak. A kölcsönhöz legalább tízszázalékos önerő szüksé­ges, bizonyos esetekben eb­be beszámíthatják a lakás-ta­karékpénztári számlán lévő megtakarításokat is. További könnyebbség, hogy az önerő terhére el lehet számolni a hi­telhez szükséges adminisztra­tív kiadásokat, például az ér­tékbecslés, az energiatanúsít­vány, a tulajdoni lap költségét is. A hiteligényléssel nem kell sietni, a kiírás szerint ugyan­is 2022. december 31-éig lehet pályázni, van idő tehát elké­szíttetni a terveket, összegyűj­teni a szükséges önerőt. A kamatmentes kölcsön sokféle célra felhasználható. Ilyen például a hőszigetelés, a nyílászárók cseréje, a nyá­ri hővédelem, az árnyékolás, a radiátor- és a kazáncsere, a hővisszaverő berendezések cseréje, de még az energiata­karékosabb világítótestek be­szerzése vagy fűtésszabályo­zók beszerelése is. Emellett persze napelemes, napkol- lektoros vagy geotermikus rendszerek kiépítésére is nyújtható a kölcsön, sőt bri­kett-, pellet-, faapríték- és fa- elgázosító kazánrendszer ki­alakításával is lehet pályáz­ni rá. Hozzájön a támogatás Nem kell lemondania az állami támogatásról annak sem, aki más jellegű felújí­tást tervez, mert ahhoz a la­kás-takarékpénztár igény- bevételével is hozzájuthat. A négy-tíz éves futamidejű konstrukcióknál a befizeté­sekre harmincszázalékos, évente maximum 72 ezer fo­rintnyi támogatás jár, így a hozamuk akár a tíz száza­lékot is elérheti. Az össze­gyűjtött pénz a futamidő le­járta után felhasználható la­káscélú felújításra, így akár a konyhabútor cseréjére is. Aki valami miatt nem tud­ja kivárni a futamidő végét, áthidaló kölcsönt is kérhet. A bankok emellett személyi hiteleket és szabad felhasz­nálású jelzáloghiteit is aján­lanak azoknak, akik felújí­tást terveznek. Költenénk rá A magyarok 55 százaléka sze­retne a közeljövőben változta­tást a lakásában, legtöbbjük felújítást, modernizálást ter­vez. A felújításra voksolók 62 százaléka a festést és tapé­tázást tartja a legsürgetőbb­nek, 44 százalékuk viszont a nyílászárókat cserélné ki. Har­madik helyen - 40 százalék­kal - a fürdőszoba felújítá­sát választók állnak, majd utá­nuk következnek azok, akik a hőszigetelés, a fűtési rend­szer, a padló és konyha felújí­tása mellett döntöttek - de­rül ki a Fundamenta orszá­gos reprezentatív kutatásából. A megkérdezettek átlagosan 1,8 millió forintot költenének felújításra. A központi régió­ban élők és a diplomások ma­gasabb összeggel számolnak, akárcsak azok, akiknek van lakás-előtakarékossági szer­ződésük. Utóbbiak átlagosan 2,3 millió forintot szánnának a lakás rendbetételére. Hó végéig kérhető az engedély az új borszőlőültetvényekre Végre támogatható lesz a telepítés MAGYARORSZÁG Megszületett az elvi megállapodás a kor­mány és a szakmai szerveze­tek között, így a Vidékfejlesz­tési Programon belül átcso­portosítandó forrásokból még­iscsak támogatható lesz az új borszőlőültetvények telepíté­se - értesült a Világgazdaság. A Hegyközségek Nemzeti Ta­nácsa (HNT) még csak az egyeztetés tényét közölte, de úgy tudjuk, a Miniszterelnök­ség rábólintott a kérésre. Ez azért fontos, mert 2016. január 1-jétől úgy változott az uniós szőlőtelepítési szabályo­zás, hogy az új telepítéseket nem lehet az uniós borpiaci programból támogatni. A tag­államok pedig csak szőlőterü­letük egy százalékának erejé­ig telepíthetnek új ültetvénye­ket. Ez Magyarországon idén 642 hektár. Az új telepítések­re a három évig érvényes en­gedélyeket április 1-je és 30-a között lehet igényelni. A ké­relmeket pedig május 30-áig állítják rangsorba - közölte a HNT. A pályázatoknál többletpon­tot kaphat az, aki a borvidé­kenként közzétett három faj­tából választ, az adott borvi­déken belül jobb termőhelyre kéri az engedélyt, illetve kis­vagy közepes vállalkozás. Siker lenne 400-500 új hektár Tavaly csupán 50 hektár új szőlőültetvény telepítésére kértek engedélyt a szőlészek - mondta Brazsil Dávid, a HNT főtitkára. Ez a szám önmagá­ban megtévesztő, mivel 2015- ben mindenki beváltotta a ko­rábban megszer­zett, de az új szabá­lyozás miatt meg­szűnő újratelepíté- si engedélyét. Az új EU-szabá- lyok tavalyi bevezetéséig csak újratelepítési joggal rendelke­ző termelők telepíthettek új borszőlőültetvényt. Tavalytól viszont ez is szigorodott. Jött az újratelepítési engedély, ame­lyet csak ott lehet igényelni, ahol megszűnt egy ültetvény. Elképzelhető, hogy az idén rendelkezésre álló 642 hek­tárt meghaladja majd az igény­lések száma. A szakértők e té­ren szkeptikusabbak, de sokak szerint 400-500 hektár új ültetvény keletkezése is nagy siker lenne. A szőlő- terület ugyanis fo­lyamatosan csök­ken: 1990-ben még meghalad­ta a 111 ezer hektárt, míg ta­valy - az újként telepíthető te­rületből is kikövetkeztethetően - nem érte el a 65 ezer hektárt sem. Kelemen Zoltán Egyre zsugo­rodik a hazai szőlőterület HÍREK Több adathoz jut majd az IBM BUDAPEST Fejlesztőközpon­tot nyitott a fővárosban az IBM a videofelvételekből ki­nyerhető információk növe­lésére mesterséges intelli­gencia alkalmazásával. így elvégezhető a videók auto­matikus kategorizálása, és valós időben elemezhető egy-egy közvetítés fogadta­tása a közösségi médiában. Az IBM szerint két éven belül a videoszolgáltatások piaca több mint százmilliárd dollá­ros keretű lesz. MW Indul a Nemzeti Tehetség Program MAGYARORSZÁG Már lehet je­lentkezni a Nemzeti Tehet­ség Program pályázataira, a beadási határidő április 20.- közölte az Emmi. A prog­ramra 2,8 milliárd forintot szánnak: az szja-kból erre a célra felajánlott 1 százalé­kok összegét a kormány ki­egészíti. A 21 pályázati kiírás között megtalálható a Nem­zet Fiatal Tehetségeiért Ösz­töndíj kiírása. Már a határon túli, tematikus táborok is tá­mogatásban részesülhetnek. Tavaly majdnem 9300 pro­jekt nyert támogatást; éven­te 300-350 ezer fiatal vehet részt a programokban. MW Új törvény segíti Böjté Csabát „A srácok megérdemlik” Megszavazta a ro­mán képviselőház azt a tör­vénymódosítást, amellyel be­építik a szociális kerettör­vénybe a Böjté Csaba feren­ces szerzetes által beveze­tett bentlakástípust, és lehe­tővé teszik a szociális szol­gáltató felekezetek tevékeny­ségének állami-önkormány­zati finanszírozását. Böjté Csaba Dévai Szent Ferenc Alapítványa 25 év alatt több mint ötezer hátrányos hely­zetű vagy elhagyott gyerme­ket karolt fel, őket a szülők beleegyezésével gyámjogi beavatkozás nélkül étkezte­tik és szállásolják el. MW Értékmentő Tündérkertek BUDAKESÍ Az őshonos gyü­mölcs- és fafajták megőrzé­sének szükségességét emel­te ki Áder János államfő a Pi­lisi Parkerdő Zrt. Budake­szi Tündérkertjében. A Kár­pát-medencében a feladattal már 150 helyen foglalkoznak. A génbankként is működő Tündérkertek arra jöttek lét­re, hogy átmentsék a száraz­ságot jobban tűrő gyümölcs­ös fafajtákat. Ez volt a céljuk megálmodóiknak, Szarvas Jó­zsef színésznek, Kovács Gyu­la pórszombati erdésznek és Ambrus Lajos írónak. MW 1 A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents