Somogyi Hírlap, 2017. április (28. évfolyam, 77-99. szám)
2017-04-05 / 80. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP 2017. ÁPRILIS 5., SZERDA A szeme láttára verték agyon a saját kutyáját TARANY - A faluban sétáltattam a kétéves vadászkutyámat, levettem a pórázról. Hirtelen átszaladt a patakon, és egy arra legelésző kecskét kezdett kergetni, el is kapta. Igaz, hogy a kutyám a tilosban járt, de tudomásom szerint a kecske és a gazdái sem a saját területükön tartózkodtak - mondta a 39 éves férfi. - Az ebem ösztönsze- rűen megfogta, de nem bántotta a kecskét, el is engedte. Ám az állat gazdái ennek ellenére rátámadtak, azonnal jó pár ütést mértek rá egy husánggal. Menekülni kezdett, majd 80-100 méter után utolérték, s agyonütötték a szemem láttára. Rájuk kiabáltam, hogy mit csinálnak, erre azt felelték, hogy a fejét ütik. Azonnal hívtam a rendőröket. A Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság sajtó- szolgálata azt válaszolta, hogy Tarany külterületén kecskékre támadt egy kutya. A kecskék gazdája egy fadarabbal többször megütötte a kutyát, az eb a helyszínen elpusztult. A nagyatádi rendőrök a 25 éves tara- nyi férfit állatkínzás vétsége miatt gyanúsítottként hallgatták ki, az eljárás további szakaszában szabadlábon védekezhet. A rendőrség hozzátette: Somogy megyében a tudomásukra jutott állatkínzással kapcsolatos bűncselekmények számában csökkenést tapasztaltak az elmúlt időszakban. K. G. Mindenhol sok a lógás, vissza kell szorítani az iskolaelhagyást Sokan frigyre váltják a leckét A diákok iskolai teljesítményét, illetve annak romlását monitorozza a Somogybán is elindított, lemorzsolódást megelőző jelzőrendszer. A pedagógusok és oktatási szakemberek az első tapasztalatokat vitatták meg a Klebersberg Kollégiumban tartott szakmai napon. Koszorús Rita rita.koszorus@mediaworks.hu KAPOSVÁR A Dél-Dunántúlon is sok diák hagyja ott az iskolát a bizonyítvány megszerzése előtt, ezt mutatják a 2015- 16-os tanév adatai. A régiók közül Észak-Magyarország áll a legrosszabbul, ott a diákok ló,8 százaléka nem szerez végzettséget. A Központi Statisztikai Hivatal szerint Somogy, Tolna, valamint Baranya megyében sem sokkal jobb a helyzet: régiónkban a középiskolai tanulók 14 százaléka hagyja ott az iskolát idő előtt. Somogybán tavaly az országos átlag felett volt a tanulással felhagyok aránya (12,6 százalék). Egy a KSH által korábban készített tanulmány szerint a közel 109 ezer korai iskolaelhagyóból jó, ha 79 ezren befejezik az általános iskolát. A szakemberek rámutattak arra is, hogy a szakiskolákban a leggyakoribb a lemorzsolódás. A legtöbb diák inkább férjhez megy vagy megnősül, netán gyermeket vállal a tanulás helyett és idejekorán „szögre akasztják az iskolaköpenyt”. Az Eurostat legfrissebb elemzése szerint: tízéves csúcson van az iskolaelhagyás hazánkban, s az uniós ranglista utolsó harmadában foglalunk helyet. A szakemberek szerint ezek a gyerekek felnőttként alacsony iskolai végzettségük miatt a munkaerőpiacon sem tudHuszonkét Somogy megyei oktatás-nevelési intézmény kapott a szakmai napon úgynevezett az „Oktatási Hivatal Bázis Intézménye" címet. Olyan óvodákat, iskolákat ismertek el így, melyek gyakorlatban bizonyítottak például kompetenciamérés terén, vagy éppen a lemorzsolódás leküzdésének érdekében tett lépéseikben. Az intézménak labdába rúgni, ezért gyakran a társadalom perifériájára szorulnak. Ezt előznék meg az egész megyét behálózó rendszerrel, ami már működik Somogybán, de a finomhangolása jelenleg is zajlik, hogy a lehető legtökéletesebben reagáljanak a bekerülő adatokra. A somogyi pedagógusok a szakmai napon megosztották egymással a tapasztalataikat. Megtudtuk, a veszélyeztetett tanulókról statisztikát készítenek; a nevelési intézmények évente kétszer szolgáltatnak adatot. Európai Uniós kötelezettség, hogy 2020- ig az iskolát otthagyok arányát tíz százalék alá kell szorítani. nyék jó programjaikkal segítik a Kaposvári Oktatási Központ munkáját, amely egyébként Somogy és Tolna megyében, a helyi igényeknek megfelelően, biztosítja a pedagógiai szakmai szolgáltatást, koordinálja a minősítési, tanfelügyeleti, szaktanácsadói tevékenységet, valamint az országos feladatokban történő közreműködést. Van jó gyakorlat a megye iskoláiban Aki tovább ül a padban, nagyobb eséllyel indul Fotóillusztráció: MW Vonzó a falu a betelepülő családok számára Folyamatos építkezés A csatornahálózat hozta meg a várt fejlődést Felújítják az utakat Fotó: Németh András BALATONENDRÉD A falunak 1370 lakosa van, és a gyarapodó települések sorát gazdagítja. Egyre több a beköltöző a faluban, akik mind belföldiek. Ezt azért fontos megjegyezni, mert mintegy kettő évtizeddel ezelőtt Balato- nendréd épp a külföldiek körében számított felkapott, Balaton közeli településnek. Akkoriban közel 100 ingatlan volt németek, vagy épp hollandok tulajdonában, többségük azonban életvitelszerűen nem élt ott, ezért sem elhanyagolható, hogy mostanra változott a tendencia, és mindinkább magyar, állandó lakosok népesítik be a falut. Büszkeségre adhat az is okot, hogy mintegy 50 bejáró kisgyerek szüleinek bizalmát élvezi a helyi óvoda és iskola. Ők azok, akiket azért hordanak nap mint nap Endrédre, mert a családok befogadó közösségre leltek az oktatási intézményekben. Nem véletlen tehát, hogy a falu vezetése kiemelten kezeli az ovi, az iskola és a közösségi életterek fejlesztését. Állami támogatással ebben az évben 20 millió forint juthat az önkormányzati épületek rekonstrukciójára, ezek közül most elsősorban az óvodára kell költeni.- Elbírálásra vár például egy energiahatékonysági pályázata az önkormányzatnak - hangsúlyozta a polgármester, aki azt mondja, szeretnék az óvoda épületét és annak konyháját külön választani. A konyhának saját szociális helyiséget szánnak és egy új raktárát is terveztek. Az egyik legfontosabb teendő azonban a fűtés korszerűsítése volna, különösen az elavult fűtésrendszerben a kazán vár cserére, hogy a gyerekeknek még véletlenül se kelljen fáznia egy esetleges meghibásodás esetén.- Április első felében az általános iskola tetőhéjazatát cseréli majd le a fenntartó, a beruházás költségének ötödét itt is az önkormányzat állja. Ha ez is elkészül, az intézményeink állapotára nem panaszkodhatunk majd - véli a polgármester, aki arra is kitért: a közösségi házuk tetőtere ugyancsak beépítésre vár, hiszen jó hírként egyre aktívabb közösségi élet zajlik Ba- latonendréden. A közösségi ház hétköznaponként tornateremként is szolgál és a civilek foglalkozásainak is helyt ad az épület. Az emeletre könyvtárat, nyelvi labort és zenei oktatásra szolgáló helyiséget álmodtak. Csatlakoztak a Balaton- földvári Kistérségi Televízióhoz, saját kamerájuk és szerkesztőik is vannak, már csak egy tévéstúdió kialakítása várat magára. A tévés kamera mellé közterületiek beszerzése is tervben van, hogy a térfigyelőrendszernek köszönhetően Balatonendrés aktív közösségének biztonságérzete is javulhasson. BALATONENDRÉD Gyarapodó közösség, színesedő kulturális és egyre teljesebb infrastruktúra jellemzi Balatonendré- det. A falu igazi gyöngyszem, karnyújtásnyira Siófoktól. Ha a település Budapest közelében lenne, felkapott agglomeráció volna, hiszen közvetlen autópálya-kapcsolatának köszönhetően egyszerűen megközelíthető. Mostanra ráadásul megindulhat az a fejlődés is a faluban, amire nagyon sokat vártak. A szennyvízcsatorna kiépítésével évtizedes álom valósult meg. Míg korábban Balatonendréd kapcsán leginkább arról szóltak a hírek, hogy hiába az előnyös elhelyezkedés, ha csatorna híján nem lehet építkezni a faluban. - Ez valóban visszafogta a települést, de tavaly decemberre elkészült a fejlesztés, és az sem elhanyagolható, hogy a hálózat megépítéséért nem kellett fizetni sem - mondja Késmárki Tibor, Balatonendréd polgármestere. Tömeges építkezések ugyan még nem indultak meg, de hatalmas előrelépés, hogy egy év leforgása alatt az eladásra kínált ingatlanok 90 százaléka gazdára talált. Késmárki Tibor úgy véli, sokat segít rajtuk a jövőben a csatornázottság, elég csak arra gondolni, hogy végre az út-, és járdaépítések is megindulhatnak. Balatonendréd kimaradt a néhány évvel ezelőtti adósságkonszolidációból, ezért központi támogatásból ebben Egyre komfortosabb lesz az élet az évben a rendezési tervük megújítására és útfelújításra összesen 20 millió forintot költhetnek. Az összeg felét a 10 éves rendezési terv felülvizsgálata emészti majd fel, míg a pénz másik felét a helyi - mondjuk így - útalapba fektetik. - Tudatosan nem költöttünk erre az elmúlt években épp a csatornázás miatt. Mivel bontani már nem kell, érdemes lesz aszfaltot teríteni. Idén a pályázati összegeket is figyelembe véve 30 millió forintot költünk összességében erre a célra - mondta a polgármester. Ha a belterületi utak állapota is javul, Balatonendréd útügyileg nem panaszkodhat, hiszen az M7-es autópálya, a 7-es főút és a viszonylag újnak nevezhető Tab-Lulla út is olyan közúti összeköttetést biztosít a településen élők számára, hogy rövid időn belül elérhető a négy közeli város: Siófok, Zamárdi, Balaton- földvár és Tab. - Az új rendezési terv elkészültével szeretnénk területeket kijelölni, ahol a vállalkozások is megtalálhatják a lehetőségeket - vetítette előre a település vezetője. Késmárki Tibor kiemelte: a jövő nagy feladata lesz, hogy befektetőket keressenek, akik vállalkoznának Ba- latonendréden. Ebben a ciklusban mindenesetre az út-, és járdaépítésekre koncentrál az önkormányzat, eztán jöhet a falu további csinosítása. Az összeállítást Balatonendréd Község Önkormányzata támogatta. Népszerű az endrédi óvoda és iskola Fotó: Németh András t ♦ i * *
