Somogyi Hírlap, 2017. április (28. évfolyam, 77-99. szám)

2017-04-27 / 97. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2017. ÁPRILIS 27., CSÜTÖRTÖK Tízmillió euros fejlesztés indul és két újabb üzemcsarnok épül Megduplázza dolgozóinak számát a kaposvári gyár Lendületben. Nagyszabású fejlesztéseket jelentett be Ugur Üstünel és Szita Károly a szerda délutáni sajtótájékoztatón Fotó: Lang Róbert Nyílzáporos tüntetés Káoszba torkollott az őslakos indián közösség békésnek in­dult tüntetése a brazil kong­resszus épületénél. A rend­őrök könnygázzal próbálták feloszlatni a tömeget, az indi­ánok pedig nyilaikat és lán­dzsáikat vetették be ellenük. ELMARADOTT kőkorszaki né­pek, ahelyett hogy lemosható festékkel dobálnák meg a köz­épületeket. K. G. HÍREK Somogyi diákok a szakmák sztárjai SIÓFOK Ketten kerültek be a Siófoki Szakképzési Centrum intézményeiből a Szakma Sztár Fesztivál országos dön­tőjébe, s mindketten szép he­lyezést értek el. Illés Ervin, a siófoki Krúdy Gyula Szak­képző Iskola szakácstanulója harmadik lett, Kőhalmi Bar­bara, a Siófoki SZC Marcali Szakgimnáziuma és Szakkö­zépiskolája női szabó tanuló­ja pedig negyedik. A Szakma Sztár Fesztiválon a legjobb szakmunkástanulók mérték össze tudásukat. K. R. Konferencia a közbiztonságról SIÓFOK Szakmai konferenci­át tartott a katasztrófavédel­mi kirendeltségen, ahol az il­letékességi területen lévő települések polgármeste­rei, jegyzői vettek részt. Oláh László tűzoltó alezredes az önkormányzatokkal kapcso­latos együttműködés és a fo­lyamatos kapcsolattartás fontosságáról beszélt, Ötvös Tünde, a baranyai katasztró­favédelem területi vízügyi ha­tóságának munkatársa a víz- készleti járulékról szóló sza­bályokról számolt be. H. NI. Megsemmisültek a körbálák KAPOSFÜRED Növényi hul­ladékot égettek egy családi ház kertjében, ám a felerősö­dő szél miatt a lángok átter­jedtek a közelben tárolt kör­bálákra is. A kaposvári hiva­tásos tűzoltók két vízsugárral és kéziszerszámokkal hatá­rolták körül a tüzet. H. NI. Füvet nyírnak a közmunkások Az enyhe időjárást ki­használva folytatják a telepü­lés karbantartási munkát a közfoglalkoztatottak: a Fő ut­cán befejezték a fűnyírást, leg­közelebb a temetőnél dolgozik az ötfős csapat. Az agrárpro­jekt dolgozói málnát kapálnak: több mint 3000 tő található a gyümölcsösben. H. M. Kukoricákat vizsgálnak KAPOSVÁR Az ország 11 pont­ján - köztük Kaposváron - tesztelik a hibridiket: az őszi búza és a kukorica fajtakísér­letekkel a Vetőmag Szövetség és a gabonatermesztők szö­vetségének célja, hogy a gaz­dálkodók független forrásból, számukra hiteles információ­kat kaphassanak az egyes faj­tákról. H. NI. Megduplázza dolgozóinak létszámát a Metyx Hungary Kft., s tervek szerint két új csarnokot építenek. Az ipari társaság közel 10 millió eu- rót fordít beruházásra: meg­újuló energiaipari cégekkel állnak üzleti kapcsolatban, a kaposvári cég lendülete­sen folytatni kívánja a mű­szaki fejlesztéseket. Harsányi Miklós miklos.harsanyi@mediaworks.hu KAPOSVÁR - Jó érzéssel jövök ki a tárgyalóteremből, mert jó híreket hallottam - mond­KAPOSMÉRŐ Márciustól egé­szen június végéig járják az or­szágot és dolgoznak ott, ahol szükség van rájuk a békési bir- kanyírók. Burai Attila a csapat vezetője elmondta: annyi mun­kájuk van, hogy kénytelenek visszamondani belőle. Ezekben a napokban Somogybán nyír­nak, korán reggel kezdenek és este visszatérnek szállásukra, egy középiskolai kollégiumba. A szezonban mindössze két- szer-háromszor jutnak haza. - Tízévesen tanultam meg a birkanyírás mesterségét. Nagy­apám és nagyanyám is ezzel foglalkozott, persze akkor még ollóval kopasztották az állato­kat - mondta a Békés megyei nyíró, aki szerint országszer­te, és Somogybán is csak elvét­ve találni erre szakembert. Bu­rai Attila hozzátette: a családjá­ban is látja, hogy a birkanyírás nem vonzza a fiatalokat, az idő­sebbek pedig abbahagyják. A birkanyírók szerint a hosz- szú tél megviselte az állatokat, most kevéssé zsírosak. - A nyí­rás átlagosan 500 forintba ke­rül birkánként, egy állatról ta Szita Károly, Kaposvár pol­gármestere a vállalatnál tar­tott szerdai sajtótájékoztatón. Hozzátette: a gyáregységben 110 ember dolgozik, illetve azok, akiket alvállalkozóként foglalkoztatnak. Egy biztos: két éven belül minimum meg­duplázódik a dolgozók létszá­ma, mivel a Metyx újabb fej­lesztéseket hajt végre. Ugur Üstünel, a Metyx ügy­vezető igazgatója felidézte: 2013-ban indították el a ter­melést. Új, izgalmas periódus kezdődött az életükben, s az elmúlt időszakban elnyert új megrendelések hatására bő­vül a foglalkoztatottak száma. Két éven belül legalább 200 embert alkalmaznak majd Ka­posváron.- A megújuló energiaipar­ban működő vállalatokkal ál­lunk kapcsolatban - hangsú­lyozta az ügyvezető igazgató. - Számukra készítünk alkat­részeket, s remélhetően az üz­leti kapcsolatok és a termelés- bővülés a közeljövőben tovább folytatódik. Tervek szerint két szakasz­ban 6000-6000 négyzetmé­ternyi csarnokot építenek majd fel, s így csaknem meg­kétszereződik a gyár alapterü­lete. Ugur Üstünel rámutatott: várják a szakképzett munká­sokat, s akárcsak számos ipa­ri cégnél, úgy náluk is gond a munkaerőhiány. Azt mond­ta: az ajtó nyitva áll a képzett szakmunkások, illetve a be­tanított munkások előtt, s azt is vállalják, hogy a fiatal, dol­gozni akaró munkaerőt kikép­zik. S egyúttal minél több nőt akarnak foglalkoztatni, ta­pasztalatuk szerint a cégnél is jóval kevesebb hölgy dolgo­zik pillanatnyilag, mint fér­fi. Az újságírókat gyárlátoga­tásra hívták, az egyik helyen egy turbinaházhoz készítet­3-4 kiló gyapjú jön le. Igaz, az ára már nem a régi - véli Pa- ládi Vince. A kaposmérői csalá­di gazdálkodó hozzátette: illik minden tavasszal megnyiratni a birkákat, de ez a gazdáknak szükséges rossz.- Annyira keveset kapunk a gyapjúért, hogy csak a nyírási költséget fedezi. A 70-es évek­ben fizettek ennyit a gyapjúért, de a privatizáció után a gyapjú­feldolgozók mind megszűntek. A gyapjú többsége külföldi pi­acra kerül. Amellett, hogy ru­hát készítenek belőle, az sem ritka, hogy épületek hőszige­teléséhez használják. A jó mi­nőségű merinó gyapjú a legke­resettebb: kilójáért 200-250 fo­rintot adnak. Góz Lilla tek burkolatot, a másik üzem­részben kompozit alkatrészek megmunkálásával foglalkoz­tak a dolgozók. Biztató az is, hogy júniusban új gépsor ér­kezik a gyárba. ígéretes fejlesztések, s új üzleti egyeztetések: Ugur Üs­tünel szerint szakterületükön is azok a cégek számolhatnak fejlődéssel, amelyek tudatosan készülnek a jövőre. A Somogyi Hírlap kérdésére azt mondta: a következő öt évben 10 millió eurót kívánnak fejlesztésekre fordítani, s alapvetően a meg­újuló energiaipari megrendelé­sekkel számolnak. Ölt egy sértés miatt, s elásta az áldozatát LAD Az áldozat 2016. janu­ár 3-án betért a ladi presszó­ba és italozni kezdett. Itt ta­lálkozott későbbi gyilkosá­val, akivel egykor osztálytár­sak voltak. Együtt folytatták az ivást, majd a vádlott házá­ban kötöttek ki. Az ittas há­zigazda egy jelentéktelen sér­tés miatt rátámadt az ismerő­sére, egy téglával fejbe ütötte. Majd a földre került sértettet acélbetétes munkásbakancsá­val megrugdosta, megtaposta. Miután a sértett nem mutatott életjeleket, a holttestet benzin­nel lelocsolta és meggyújtot­ta, azonban a sértett maradvá­nyai csak részlegesen égtek el, ezért azokat a lakóház mellék- épületében hántolta el. Az áldo­zat eltűnése miatt a Szigetvári Rendőrkapitányság indított el­járást, majd a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság rendelt el nyomozást emberölés miatt. Az áldozat maradványait szep­tember 7-én megtalálták a vád­lott kamrájában. Felkutatták a sértett holmijait is, melyet a gyilkos a közelben lévő lakat­lan házak kútjaiba dobott. K. G Kihalóban a szakma, elvétve találni erre a munkára szakembert Békésből kell birkanyírót hívni Békési birkanyíró dolgozik a mérői portán Fotó: Góz Lilla Fehérje-injekció és vedletés: nem kell nyírni Számos kutatás foglalkozik a juhok indukált vedletésével. Egyre több gazdaság dönt a vi­lágban egy olyan kezelés mel­lett, amely során fehérje-injek­ció beadása után a birkák ma­guktól levedlenek. így tehát nincs szükség a nyírásra. So­mogybán egyébként 20 ezer anyajuhot tartanak nyilván, jó­val kevesebbet, mint a korábbi években. A magyar juhtenyész­tés fénykorát a 19. század ele­jére teszik, akkor az ország mai területén mintegy 7,2 millió ju­hot tartottak. Az állomány ala­kulásáról és a birkanyíró szak­máról még többet megtudhat­nak a 2017. május 12-én, pén­teken megjelenő Somogyi Gaz­da mellékletünkből.

Next

/
Thumbnails
Contents