Somogyi Hírlap, 2017. április (28. évfolyam, 77-99. szám)
2017-04-22 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 16. szám
6 INTERJÚ 2017. ÁPRILIS 22., SZOMBAT !? A műsor a nézőkért és a vendégekért van - vallja a két évtized után is töretlenül az Önök kérték! közvetlen és nehezen zavarba hozható gyönyörű műsorvezetője. Megható és különleges kérésekről, emlékezetes vendégekről, valamint a legendás elődről, Tamási Eszterről is kérdeztük Bényi Ildikót. Takács Eszter- Immár 20 éve vezeti Duna Televízióban az Önök kérték! című műsort. Hogyan lett a műsor háziasszonya?- A legendás műsor 1971-ben indult, Buzáné Fábri Éva volt az alapító szerkesztő és Tamási Eszter a műsorvezető. Egy idő után azonban levették a képernyőről, a nyolcvanas évek közepén megszűnt. Hosszú, több mint tíz év szünet következett, majd 1997-ben Száva Gyula szerkesztő jelezte Bánki Iván főszerkesztőnek, hogy hiába nincs a műsor, mégis özönlenek a levelek; ezért azt javasolta, induljon újra. így 1997 tavaszán, húsvétvasárnap ismét képernyőre került. Sokáig számoltuk az adásokat és a vendégeket,' ám aztán, ahogy teltek az évek, elvesztettük a fonalat. De körülbelül 500 vendég fordult meg a műsorban és mintegy 1000 adást láthattak a nézők.- Nem volt önben izgalom, hogy Tamási Eszter nyomdokaiba lép?- Ó, dehogyisnem! Óriási megtiszteltetésként éltem meg. A mai napig úgy emlékszem arra a húsz évvel ezelőtti napra, mintha tegnap történt volna. Jött a telefon, hogy másnap menjek be Bánki Ivánhoz, mert az Önök kérték! újraindul, és szeretnének velem beszélni. Ezzel minden álmom teljesült. Kezdőnek számítottam, két éve voltam a képernyőn, és mégis rám esett a választás. Igaz, kaptam három hónap próbaidőt, de aztán erre sosem tértünk vissza. A nézők pedig nagyon megszerették a műsort, hihetetlenül sok levelet kaptunk és kapunk most’is.- Hogyan tudnak kérni a nézők?- Három csatornán is lehet: hagyományos postai úton, az idősebb generáció ezt szereti, de e-mailen és Facebookon is lehet üzenetet küldeni.- Volt valami különleges kérés?- Persze, és többször meg is tréfáltak már bennünket. Nemrégiben egy facebookos kamu- profilról küldtek egy üzenetet, amelyben az illető elhunyt barátjára, Harambéra emlékezett. Annak ellenére, hogy velem együtt a szerkesztő kollégák is ismerték a Cincinnati állatkertjében élt gorilla történetét, mégsem vettük észre, hogy trollkodásról van szó. De ebből is látszik, hogy tényleg minden kérést próbálunk teljesíteni. (Nevet.) Kaptunk megható leveleket is, volt, aki szinte az egész élettörténetét megMár megfigyeltem, hogy nem kell félni a változásoktól, sokszor jő követi” Űrhajó és randevú írta nekünk. Érkezett már frivol kérés is, férjezett nevet viselő asszonynak üzent általunk a neve elhallgatását kérő férfi. Sőt, én is kaptam olyan levelet, amelyben arra a kértek, hogy a következő adásban mozgassam így meg így a kisujjamat, az lesz a jelzés. Pár hétre rá jött az újabb levél, hogy látta a kis- ujjam mozgását, és köszöni a visszajelzést. Persze akaratomon kívül mozdíthattam meg úgy a kisujjam, hogy aztán azt a levélíró jelzésnek vélte. De a kezemet is megkérték és randevúra is hívtak már. Sokan kerestek meg bennünket különféle ügyintézésekkel is, mintha egy hivatal lennénk, ám az egyik legemlékezetesebb mégis az volt, amikor megkaptuk egy űrhajó tervét, hogy kivitelezzük. •- Ha ön kívánhatna valamit, mi lenne az?- Ha nóta, akkor mulatós, például a Lakodalom van a mi utcánkban. Ha ' vers, akkor az A vén cigány Vö- rösmartytól. Ha kabaréjelenet, akkor Körmendi Jánossal bármi, például A kabinos. Ha komolyzene, akkor Vivaldi Négy évszak. De valójában bármi, ami az Önök kérték!- ben van...- Az ostromló leveleket sosem érezte terhesnek?- Nem, mert a legtöbb nagyon kedves volt. Ez kicsit a szakmánkhoz tartozik, olyan, mint a bokszolónak a kék fölt. Rosszabb, amikor felháborodott levelet kapunk, amiért nem teljesítettük valakinek a kérését. Néha nem fogadják el a nézők, hogy ez sajnos nem mindig rajtunk múlik, hiszen egy archívummal dolgozunk, van, ami egyszerűen nincs meg. Az adásidő is véges, és van egy struktúrája is a műsornak, amelyben kell hogy legyen sláger, magyar nóta, kabaréjelenet, vers, operett. Többféle igényt ki kell szolgálnunk.- Említette, hogy nagyon szeretett volna a műsor kezdetétől fogva megfelelni, méltó utódja lenni Tamási Eszternek. Menynyire maximalista? Mindig a nézők szempontjait igyekeztünk szem előtt tartani Fotók: MTVA- Az vagyok, de idővel rájöttem, hogy nem lehet mindenkinek megfelelni. Ma már elég az, ha én tudom, hogy mi az igazság akár a munkámmal, akár a magánéletemmel kapcsolatban, és ez számít. Már nem zavar, ha nem szeret mindenki.- Húsz éve vezeti a műsort. Nem érezte sosem, hogy beskatulyázza?- Vannak holtpontok, ez igaz, de nem csak ez volt a munkám az elmúlt két évtizedben. Ez az állandóság volt, de voltam a lottósorsolás háziasszonya, vezettem a Sírjaik hol domborulnak című műsort, amelyben a második világháborúval és eltűnt katonák nyughelyének keresésével foglalkoztunk. Az én nagyapám nyughelyét is a műsor segítségével találtuk meg. De emellett vezettem gazdasági híradót, nyelvművelő műsort, körzeti híradót, szóval sok- * féle műfajban kipróbálhattam magam.- Korábban tanított és van mediáto- ri végzettsége is. Azzal is foglalkozik?- A mediátorságot nem gyakorlom, bár lehet, hogy a közeljövőben lesz rá alkalmam, a tanítást pedig abba kellett hagynom, mert nem tudtam a tévézés mellett csinálni, választanom kellett. Egy főiskolán, egyetemen nem maradhat az ember örökké tanársegéd, haladni kell előre, mindezt pedig nem lehetett a műsorvezetés mellett. Viszont tanulni nagyon szeretek. Ezért is végeztem el a tanári diplomám után az igazságügyi mediátori képzést, most pedig protokollt tanulok a Közszolgálati Egyetemen. De a családnak megígértem, hogy most már abbahagyom. Az élethosszig tanulásban hiszek, de az iskolarendszerű képzés munka mellett nagy vállalás.- Egy mediátor kicsit pszichológus is, a beszélgetéseiben, abban, hogy könnyebben megnyíljanak a vendégek. Hasznát vette ennek a tudásának?- Igen, nagyon is. Kérdéstechnikákból írtam a szakdolgozatomat, és ez valóban segíti a mostani munkámat is. A műsorban mi a vendéget szeretnénk szolgálni, mi vagyunk őérte, és nem fordítva. De a legfontosabb, hogy mindig a nézők szempontjait igyekszünk szem előtt tartani. Nagyon jó kis csapat a miénk, nagyon szeretünk együtt dolgozni, mert szerencsére közös az értékrendünk. Tisztelet a nézőknek és a vendégeknek, a munka iránt pedig alázat.- Voltak különleges vendégei, akikre szívesen emlékszik vissza?- Nagyon nehéz bárkit is kiemelni, mert a legtöbb vendéget örömmel hívjuk és szívesen is jönnek a műsorba. Sokakkal már a magánéletben is kedves ismerősként üdvözöljük egymást. De ha mégis kellene mondanom neveket, akkor nagy szeretettel gondolok Kovács Katira, Payer Öcsire, aki már nincs velünk, és Bangó Margit is nagyon kedves nekem, ahogy Lukács SánT dór, Szilágyi Tibor, Kállai Bori, Bodrogi Gyula, Korda György és még sokan mások is.- Mikor jött rá, hogy bemondó szeretne lenni?- Világéletemben erre vágytam. Aztán hogy műsorvezetőriporterré avanzsáltam, még inkább kiteljesedhettem. Imádok beszélgetni. Sőt, szívesen kérdezem meg akár olyanoktól is, akiket kevésbé ismerek, hogy mi a problémájuk, ha látom rajtuk, hogy valami gondjuk van. De ez egy örökség, vidéki ember vagyok, és a családomban mindenki nagyon közvetlen.- A nagylánya gondolt arra, hogy a nyomdokaiba lép?- Nem tervezi, az iskolai szavalóversenyeket sem szerette, de sosem lehet tudni.- Sosem zavarta, ha ismert emberként az életével foglalkoznak?- Szerintem én sosem voltam olyan érdekes a bulvármédiának, hogy különösebben foglalkozzon velem.- Mivel tud kikapcsolódni?- Az alvás csodákat tesz, és szeretek otthon tenni-ven- ni, olvasni is, de a legjobban a vízparton tudok feltöltődni. A Balaton nekem a minden.- Amikor az interjút terveztük, bármikor hívhattam, könnyen tudtunk egyeztetni. Anyaként, feleségként, több helyen dolgozó nőként, aki még tanul is, hogy jut mindenre ideje?- Igyekszem rugalmas lenni. Igazi listázós nő vagyok, aki szereti kipipálni a teendőket, mert nagyon sokfelé pörgők, csak így jut mindenre időm, energiám. Sosem azon gondolkodom, hogy egy-egy teendőt miért nem lehet elvégezni, hanem a megoldáson töprengek, hogy hogyan lehet. A rugalmasság létkérdés szerintem. Már megfigyeltem, hogy nem kell félni a változásoktól, sokszor jó dolog történik utána, lehet, hogy sokkal jobban jár az ember. Névjegy BENYI ILDIKÓ Szikszón szüle tett es a Borsod Abauj Zemplén megyei Hernádvécsén nevelkedett. Magyar orosz sza kos tanari képesítést szerzett az ELTE Tanárképző Főiskolai Karan, majd a Miskolci Egye temre járt bölcsészkarra. Ta nársegédként évekig dolgozott az ELTE n es több mint két evti zeddel ezelőtt lett műsorvezető a Magyar Televíziónál. Muso rai: Önök kertek!, Hogy volt?!.