Somogyi Hírlap, 2017. április (28. évfolyam, 77-99. szám)

2017-04-22 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 16. szám

2 KÖZÉLET 2017. ÁPRILIS 22., SZOMBAT Tünetek jelezhetik a hirtelen szívleállást MAGYARORSZÁG A hirtelen szívleállások egy része azért következik be, mert sokan fi­gyelmen kívül hagyhatják a potenciálisan életmentő fi­gyelmeztető jeleket, amelyek órákkal, napokkal vagy akár hetekkel előrevetítik a bajt - írja a HáziPatika. Az új ku­tatás rámutat, hogy a közép­korú betegek fele átéli ezeket a jeleket. Általában mellka­si fájdalomra vagy légszomjra panaszkodtak a szívmegállást megelőző időszakban. A szívinfarktusnak szövőd­ménye lehet a hirtelen szívha­lál, de a köznapi nyelven gyak­ran szívrohamként emlegetett infarktus nem mindig végző­dik halállal. Néha minden elő­jel nélkül sújt le, de gyakran már hetekkel korábban jelleg­zetes előjelei lehetnek. A tüne­teket komolyan kell venniük a betegeknek, hívják a men­tőket, mielőtt összeesnének. Ekkor van a legtöbb esélyük, hogy túléljenek egy ilyen ese­tet. Fontos, hogy nem sza­bad figyelmen kívül hagyni a szívpanaszokat, egy súlyos esemény lehetséges jeleit, ab­ban a hiszemben, hogy csak emésztési zavaruk van. Ha va­lakire az éjszaka közepén lég­szomj és mellkasi fájdalom tör rá, jobb, ha nem próbálja ott­hon kibekkelni. A szívmegállás kockázatát növelheti egy korábbi szívin­farktus, szívkoszorúér-beteg­ség és bizonyos örökletes be­tegségek, amelyek befolyásol­ják a szívverést. Azok az em­berek, akiknél ismert a magas kockázat, beültetett defibrillá- tort kaphatnak, amely vissza­téríti a szívet a megfelelő mű­ködéshez. A szívmegállás köz­egészségügyi probléma, fon­tos, hogy egy járókelő is tudja, mi a teendő, hogyan kell segí­teni. MW . a Már a primőrökben sincs több kemikália, minta szezonális zöldségekben! P ■ ■ X héjat! | Ezeknek ne egye a Bizonyos szermaradékokat mo­sással sem lehet eltávolítani. A citrusfélék héját növényvédő és gombaölő szerekkel keze­lik, ráadásul gyakran viasszal is bevonják ezeket a gyümöl­csöket, hogy így is tartósítsák őket. Emiatt ezeket a vegysze­reket még nehezebb, vágy nem is lehet lemosni róluk. Ezért csak olyan citrusfélének reszel­je le a héját, amelyen feltün­tették, hogy kezeletlen. Ha so­kat kell szállítani, az almát, a körtét és a nektarint is hason­lóképpen kezelik. Éppen ezért, ha ezek a gyümölcsök külföld­ről származnak, inkább hámoz­za meg őket, a héjukat ne fo­gyassza el! nimmam Magyarországon igen szigorú rendszerben ellenőrzik a vegyszerek használatát, a határértékek is kevésbé megengedőek, mint máshol Az oldal fotói: Shutterstock Évente hárommillió tonna zöldség és gyümölcs terem hazánkban, és csupán né­hány olyan eset van, amikor káros vegyszermaradványt tudnak kimutatni bennük. Fábos Erika A friss zöldsé­gekben, gyümölcsökben elő­fordulhatnak növényvédő- szer-maradékok, bármilyen termelésből - legyen az ha­zai vagy nem hazai, szántóföl­di vagy üvegházas - származ­nak. Korábban a primőr áruk­ban' valamivel nagyobb volt a növény védőszer-maradékok előfordulásának kockázata, de napjainkban a termesztés­technológiák fejlődésével ezek az áruk is éppolyan biztonsá­gosan fogyaszthatok, mint a szabad földön termesztettek. Az elmúlt években nagyon sokat változott a növényvédel­mi rendszer, a többség átállt az integrált növényvédelem­re, nemcsak vegyszert, hanem biológiai módszereket is alkal­maznak. Ennek köszönhető, hogy az a régi igazság, hogy primőrökre érdemes odafi­gyelni, mert gondot jelentenek a vegyszerek miatt, már nem igaz. Evek óta nem találtak kö­zöttük olyat, amelyikben több kemikália lett volna a megen­gedettnél. A magyar rendszer kivétele­sen szigorú. Több ellenőrzési pontot tartalmaz, az európai országokénál, de a határérté­kek is kevésbé megengedőek, mint máshol. Az unió orszá­gaiban valaki elvégez egy 20 órás tanfolyamot, és bár­milyen vegyszert megvehet és alkalmazhat. Nálunk el­lenben ez 80 órás oktatáshoz vagy felsőfokú végzettséghez kötött. Magyarországon 1967 óta növényvédelmi mérnökök irányítják ezt a munkát, de a környezetvédelem szem­pontjából és filozófiájában is sokkal fejlettebb a hazai rend­szer. Növényorvosi szolgálat­nak nevezik és országosan ki­épült hálózata van, és olyan is csak nálunk létezik a világon, hogy növényorvosi vény. Bi­zonyos vegyszereket csak ez­zel adnak ki, ugyanúgy, mint a gyógyszereket a patikában. A Magyar Növényvédő Mér­nöki és Növényorvosi Ka­mara országos növényvédő- szer-használati szokásokat elemző felméréséből kiderült, hogy a földművesek folyama­tosan és szakszerűen hasz­nálják a növényvédő szereket. Tarczali Gábor, a Magyar Nö­vényvédő Mérnöki és Növény­orvosi Kamara elnöke szerint a legfontosabb, hogy az integ­rált növényvédelem egyre el­terjedtebb legyen, miáltal a kémiai szerek használata mi­nimálisra csökkenthető, úgy, hogy más fizikai, biológiai el­járásokkal egészítik ki. Évente 2,8-3 millió tonna zöldség és gyümölcs terem hazánkban, és csupán néhány olyan eset van, amikor valami vegyszerma rád vány t tudnak kimutatni belőlük, a vizsgált termékek 57 százalékában nem is volt kimutatható. Az esetek nagy részében az EU-n kívüli országból érkezett zöld­ségben, gyümölcsben találtak határérték feletti kemikáliá­kat. Az EU-n kívüli országok­ból beérkező élelmiszerek 6,5 százalékában volt az engedé­lyezett határértéket megha­ladó növényvédőszer-mara- dék, szemben az uniós tagál­lamok 1,6 százalékos arányá­val. Emiatt is jobban járunk, ha hazait választunk, és meg is tehetjük, hiszen a hazai pi­acon fellelhető zöldség és gyü­mölcs 70 százaléka itthon te­rem, mindig van miből vá­lasztani. A forgalomba kerü­lő zöldségeket, gyümölcsö­ket a növényvédőszer-mara- dékok kimutatására rendsze­resen ellenőrzik. Ha szerma­radékot csak határérték alatti mennyiségben mutattak ki az élelmiszerből, akkor biztosan nem jár kockázattal a fogyasz­tása. A határértékek az egész­ségügyi kockázat legkisebb mértékénél is alacsonyabban vannak megállapítva, így ha normál mennyiségben még­is ilyen terméket fogyaszt, ak­kor sem betegedhet meg tőle. Háztartásonként száz kiló élelmiszer kerül a kukába Túl sok ennivalót dobunk ki feleslegesen a szemetesbe MAGYARORSZÁG/EU Évente 88 millió tonna élelmiszer ke­rül a kukába az Európai Unió­ban, amiért elsősorban a ház­tartások és a feldolgozóipar fe­lelős, miközben az EU terüle­tén minden tizedik ember nem jut rendszeresen megfelelő mi­nőségű élelmiszerhez - áll az Európai Parlament környezet- védelmi bizottságának jelen­tésében. Európában a brit ház­tartások pazarolják el a legtöbb ételt, hetente csaknem hat kilo­1 Mérje meg, mennyi élelmi­szert dob ki - ha tudatosan törő­dik ezzel, kisebb lesz a felesleg. 2 Tervezzen előre: milyen étke­zések lesznek, hányán lesznek, lesz-e ideje főzni, mit szeret a család? 3, A hazavitt élelmiszert tárol­ja megfelelően, mert különben gramm élelem végzi ott a kuká­ban, ezzel családonként évi 210 ezer forintnyi élelmiszert paza­rolnak el. A veszendőbe menő élelem 80 százaléka nem kelle­ne hogy a kukában végezze. Nyugat-Európában és Ame­rikában négyszer annyi élelmi­szert dobnak ki, mint hazánk­ban. Sczígel Andrea, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület szó­vivője azt mondta: Magyaror­szágon háztartásonként 100 ki- lónyi élelmiszer megy a kukák­gyorsan megromlik és mehet is a szemétbe. Fagyasszon le minden olyan, romlandó élelmiszert, amit nem tud időben felhasználni! Rendszeresen vizsgálja át a kamrát és a hűtőt! Használja fel a közeli lejáratú termékeket! Használja fel a maradékokat is! ba, főként gyorsan romlandó húsáru és tejtermékek. Ezzel a közepesen pazarló társadal­mak közé tartozunk. Ahogy ha­ladunk Európa fejlettebb része felé, egyre nagyobb a pazarlás. „A fejlődő és a gazdaságilag elmaradott országokban is az a jellemző, hogy inkább az élel­miszerlánc elején, a mezőgaz­daságban és a feldolgozóipar­ban veszik el az élelmiszer na­gyobb része - mondta Sczígel Andrea. - A kevésbé korszerű Az sem baj, ha az élelmi­szer szemre már nem tetszetős. A fonnyadt zöldség levesbe még jó, a megbámult gyümölcsökből remek turmix készíthető. Ha nincs más lehetőség, és ki kell dobni, legalább komposztál­jon! Forrás: Élelmiszerbank Egyesület géppark és technológiák miatt ugyanis nagyobbak a terme­lés során keletkező vesztesé­gek. Ahogy egyre fejlettebb egy ország, úgy ez egyre kisebb, a fogyasztóknál viszont egyre emelkedik a pazarlás. Problé­mát jelentenek a túl nagy elő­vigyázatossággal meghatáro­zott lejárati dátumok és a szük­ségtelen túlvásárlás is. Sok étel még fogyasztható, amikor a sza­vatossági idő lejárta miatt ki­dobják, csak azért, mert már nem elég gusztusos vagy nem bíznak benne.” A megtermelt élelmiszer kö­zel fele vész kárba mindenütt a világon. Hozzávetőleg négy- milliárd tonna élelmiszert ter­mel a világ évente, ennek mint­egy 30-50 százaléka -1,2-2 mil­liárd tonna - soha nem jut el az emberek gyomrába. Eközben világszerte 842 millió ember éhezik, ami a globális népesség 12 százaléka. Fábos Erika Tippek a pazarlás ellen Ne dobja ki! A megbámult banánból turmix is készíthető lenne b A \ * A t i 1

Next

/
Thumbnails
Contents