Somogyi Hírlap, 2017. április (28. évfolyam, 77-99. szám)
2017-04-19 / 90. szám
4. MEGYEI KÖRKÉP 2017. ÁPRILIS 19., SZERDA Tanulni kell az elcsendesedést ahhoz, hogy magunkra is tudjunk figyelni Az embermérnök, aki mindig az okokat próbálja megkeresni Kecskemétről került Kaposvárra, először otthonápolásban dolgozott Fotó: Lang Róbert Mozgás és megismerés csakis együtt működik a gyógyterápia során Testünk megismerésében és a függőségi viszonyaink lerombolásában hisz, de azért nem árt legalább napi öt-tíz perc mozgás sem. Katonádé Halupa Dóra gyógytornászként nagyon szereti a betegeit, elmondása szerint mindegyiküktől tanult eddig, áldozatos munkáját Kaposvár is elismerte. Szűcs Tibor tibor.szucs@mediaworks.hu- Ma már gyógytornászból is kevés van itthon. Ebben az ismert okokon kívül az is közrejátszhat, hogy egyre nagyobb a szükségünk rájuk...- Az biztos, hogy keveset mozgunk, és ezzel párhuzamosan egyre többet töltünk a számítógépek és a televízió előtt. De az sem elhanyagolható, hogy egyre stresszesebbek és feszültebbek vagyunk. S ez mind, mint akár egy burok, ösz- szeszorít minket kívülről, nem csoda, hogy egyszer csak valahol kijön egy fájdalom. De általában nem ott van az ok, ahol a fájdalom megjelenik. A tünet ott van, de a valódi okot kell megkeresni. Nálunk ez legalább három hét, tizenöt alka- lofnmal jár.- Ennyi elég?- Nem. De, aki megtanulja, megérti, megérzi a- saját testét- legalábbis erre próbálok mindenkit megtanítani - annak legközelebb lehet, hogy már elég egy fájdalomjelzés, s már telefonon is tudok hasznos tanácsot adni. Az lenne a lényeg, hogy mindenki önmaga tudja, mit kell tenni, s hogy ne függjünk ennyire az intézményesült gyógyítási formáktól.- Akkor már késő, ha fáj. Mikor kell azért tennem, hogy ne legyenek idősebb koromban mozgásszerv-rendszeri megbetegedéseim?- Már gyermekkorban meg kell tanulni tudatosan bánni a testünkkel. Sajnos nagyon keveset, egyre kevesebbet sportolunk. Nem feltétlenül élsportra kell gondolni, elég csak tömegsportra például, olyanra, amit élvezünk. S ha ez az érzés megmarad, akkor felnőttként is ragaszkodóbbak leszünk. Aki fut, fusson, aki spinningel, spinningeljen, aki jógázik jó- gázzon, csak önmaga is felszabadultan élje meg a sportolást. Mindig azt szoktam mondani, mint egy hagymahéj, tudjuk ledobni magunkról a külső dolgokat, hogy magunkra, belülre tudjunk figyelni.- Mikor, kinek van erre ideje?- Az lenne az ideális, ha úgy tudnánk lefeküdni, hogy előtte ez már rendben lenne. Este, vagy délután kell mindenképpen átmozgatni magunkat, s így menjünk bele az éjszakába (ha valakinek a reggeli időpont a jó, akkor végezze akkor). Sokkal nyugod- tabban kelek másnap, ha legalább este megengedtem magamnak egy jó nyújtózkodást. Ez is jó példa. A mai gyerekeket már nem látjuk nyújtózkodni, mert mi, szülők, csak átpörgetjük őket az iskola utáni napi rutinon, holott ez nagyon fontos lenne. A mozgás igenis kell, mindenkinek. Csak le kellene tudnunk a feszültségeket, s valakinek, ehhez elég csak öt-tíz gyakorlatsor, nyújtással és erősítéssel kombinálva, de az mindennap legyen meg.- Ennek mi az első lépése?- Itt is a függést említem, a függő viszonyainkat, amik igazából korlátok, fel kell számolni. A függést a számítógéptől, az információktól, s hogy állandóan tudni akarunk valamit a világról. Amíg ez nincs meg, addig nem tudunk magunkkal foglalkozni. Elcsendesedni, magamra figyelni a legnehezebb...- Egymásra épülőnek kellene lenni a mozgásnak és megismerésnek, a kettő együtt adja ki az egészet - mondja Katoná- né Halupa Dóra arról, miként a leghatékonyabb a rehabilitáció.- A manuál terápia során nagyon intim közelségbe kerülünk a beteghez, s mindenkinek más a keze, más a temperamentuma. Ám lényeges tudni, a pácienssel az ember a gyógytorna során mindig megpróbál összedolgozni. Az első feladatot az jelenti sok esetben, hogy kontaktusba kerüljenek a saját testükkel, megismerjék azt. Ez a legnehezebb. Katonáné Halupa Dóra 1972-ben született Kecskeméten, gyógytornászként 1994-ben végzett Szegeden. 2000-től 2007-ig dolgozik gyógytornászként a Kaposi Mór Oktató Kórházban, részlegvezető. A városnapon megkapta a Kaposvár Város Szolgálatáért járó kitüntető díjat.- Van ilyen korosztály már, leszünk ennyire tudatosak valaha?- Szerintem nem. Aki már megtapasztalta a fájdalmat, talán. Vagy, akinek volt az életében olyan krízis, amikor a kezébe kellett venni az irányítást, s hogy ő is tegyen érte. Egyébként azt szoktam mondani, hogy a beteg nem hülye, tudja, mi a baja, csak legyen mindig időnk meghallgatni.- Hogyan lesz az emberből gyógytornász?- Mérnök akartam lenni, a fizikát szerettem és a matematikát. A bátyám egy zseni mérnök, s azt mondta, hogy ezt azért olyan magas szinten nem tudnám művelni, de mivel itt is a fizika volt a felvételi, ezért hozzávettem a biológiát és elmentem gyógytornásznak. A gyógytorna is egy műszaki dolog, csak egy élő ember a tárgy. Most is tengelyekben és síkokban dolgozom. Mi, merre, miért mozog - ok-okozati összefüggéseket keresünk. Azt mondták, én embermérnök vagyok.- Megbánta?- Egyáltalán nem. Nekem kellett az emberekkel való foglalkozás. Mert a lelki dolgok nagyon fontosak, sokat lehet a páciensektől tanulni. Aki mellém kerül, mindenkitől csak tanultam. Mindig erőt adnak.- Szinte mindennap érik sikerek ezek szerint...- Nem mindennap, ez egy hosszabb távú folyamat. Lehet, hogy fél év múlva sikerül egy olyan mozgást beindítani a betegnél, amitől együtt sírunk, s utána megint van cél. Az a jó páciens, akinek van célja. Vagy a családjának, vagy önmagának. Az aktív betegekkel jó és hatékony dolgozni, aki nem azért jön, hogy pihengessen. Akinek nincs célja, azzal nagyon nehéz mit kezdeni. Meg kell látni, mi van az emberben, ezért fontos a gyógyulás során a saját gyógytornász. De ehhez meg is kell nyílni. Muszáj megszabadulnunk a függőségeinktől a saját érdekünkben Az összejövetel már hozzátartozik a katonaváros életéhez Páncélos találka Nagyatádon NAGYATÁD A 69. Harckocsi Ezred Nyugdíjas és Baráti Köre meghívásának eleget téve harmincegyedik alkalommal jöttek össze a volt katonavárosban szolgált páncélosok és családtagjaik. Megtekintették a hadiparkot, valamint a Turisztikai Központban kiállított egyenruhákat és fegyvereket. Ormai István polgármester, fővédnök elmondta: a találkozó hozzátartozik már Nagyatád életéhez. Jó volt látni a barátok arcán a boldog mosolyt, hogy ismét együtt vannak, ez tartja össze a közösségüket. A jelenlévők megírták a legendás harckocsi ezred történetét, s terveik közt szerepel még pár harcjármű beszerzése. Ezzel is tisztelegni kívánnak az egykori harckocsizok, lövészek emléke előtt. Az ünnepségen díszoklevelet adtak át Molnár József alezredesnek. A bált megtisztelte jelenlétével Hafuzi Avnia tiszteletbeli albán konzul, valamint Gerhard Machacek és Georg Kotterisch a Bajor Veterán Szövetség részéről. S tombolasorsoláson lelt gazdára a Kossuth-kard, melynek tulajdonosa Garamvölgyi Viktória rendőr főtörzsőrmester lett. A találkozón felelevenítették az élményeket, katonatörténeteket. Györke József Hadiparkiátogatóban Fotóillusztráció: Györke József Párás időben fertőz leginkább a monília SZENNA Az utóbbi években gyakran előforduló gyümölcsfapusztulás mögött, különösen csonthéjasok esetében joggal gyanakodhatunk moníliás betegségre. A legtöbb termelő felismeri a fertőzést, ha a gyümölcsön egyre növekvő, barna, rothadó foltot, majd a felületén koncentrikus körökben világos pöttyöket észlel, ám a hajtások hervadásakor, ezt követően pedig egyre nagyobb ágrészek elszáradása esetén azonban már kevésbé. A monília a virágzás során, leginkább párás, esős időben fertőz. Főleg a meggyet és a kajszit szereti, de a többi csonthéjas, valamint a szeder és az almafélék sincsenek biztonságban tőle. Fokvári Katalin Judit kertészmérnök, aki a biogazdálkodás elkötelezett híve és Szenna határában gazdálkodik, azt mondja: az elmaradhatatlan lemosó permetezést követően a monília elleni védekezést virágzáskor kell megkezdeni. Ha kerülni szeretnénk a mérgeket e betegség esetén, a réztartalmú szerek a legalkalmasabbak a védekezésre, neki a Cuproxat FW vált be leginkább. Varga László 4 *
