Somogyi Hírlap, 2017. április (28. évfolyam, 77-99. szám)

2017-04-01 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 13. szám

2 KÖZÉLET 2017. ÁPRILIS 1., SZOMBAT Több prémium- és kevesebb olcsó nedű fogyott A foci jót tett a hazai sörfogyasztásnak Kelendőbbek a minőségi italok Megugrott az autópályás bliccelők száma BUDAPEST Negyvenkét szá­zalékkal több autóst büntet­tek meg bliccelés miatt 2016- ban, mint az azt megelőző évben. A növekedés hátteré­ben főként a magyar autópá­lyák forgalmának erősödé­se és az ellenőrzési rendszer hatékonyságának folyamatos javulása áll. Tavaly 731 ezer autósnak küldött büntetést a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgál­tató (NÚSZ) Zrt. érvényes jo­gosultság nélküli úthaszná­lat miatt. A befizetett pótdí­jak összege 2016-ban 5,8 mil­liárd forint volt, aminek nagy részét főleg a matrica nélkül autózó sofőrök fizették be. A második legnagyobb cso­portba azok tartoznak, akik csak a díjköteles gyorsforgal­mi útra való felhajtást köve­tően vásárolnak jogosultsá­got. A lista harmadik helyén a díjkategória-tévesztők áll­nak, nekik 2016-ban sikerült javítaniuk a folyamatosan romló tendencián. Tavaly 731 ezer autóst büntetett meg a NÚSZ Zrt. Annak ellenére, hogy gya­korlatilag kijátszhatatlan a rendszer, a megbünte­tett autósok fele egyáltalán nem vesz matricát. A Nem­zeti Útdíjfizetési Szolgálta­tó Zrt. tavaly 303 millió eset­ben ellenőrizte mobilkame­rás rendszerével és fix el­lenőrző pontjai segítségé­vel az e-matricákat. A külföl­di járművek továbbra is ma­gas arányt képviselnek a pót­díjas eljárások között. 2016- ban több mint 205 ezer eset­ben róttak ki büntetést kül­földi autósok terhére, az álta­luk befizetett összeg megha­ladta az 1,3 milliárd forintot. A nemzetközi rangsor élén a németek állnak, a román és az osztrák bliccelők követik őket. Az utakat tekintve a leg­több pótdíjas eljárás, 157 ezer eset a legnagyobb forgalmat lebonyolító Ml-es autópályá­hoz köthető. Második helyen az M7-es szerepel 132 ezer, a harmadikon pedig az MO-s autóút 122 ezer esettel. MW Átalakulóban vannak sörfo­gyasztási szokásaink, a ha­zai gyártók a legkedveltebb lager (alsó erjesztésű) ter­mékek mellett egyre több különleges, ízesített sört gyártanak. A söripar 24 ezer ember foglalkoztatását te­szi lehetővé. G. Juhász Judit BUDAPEST Egyre kevesebb sört iszunk, olyannyira, hogy míg a 90-es években még száz liter volt az éves sörfogyasztás fe­jenként, mostanra már alig éri el az évi hatvanat. A csökke­nést igazán nem lehet a hideg­re, netán a minőségre vagy a sportesemények hiányára fogni, feltehetőleg fogyasztá­si szokásaink is megváltoz­tak. Ront a helyzeten, hogy Magyarországon a régióban is magas, 42 százalék a sör adó­ja, s ráadásul szinte fürdünk a külföldről nagy mennyiség­ben és olcsón behozott, gyak­ran rossz minőségű italban. A nehézségek ellenére azon­ban a söripar továbbra is az egyik legnagyobb foglalkoz­tató: a gyárakban összesen 1700-an dolgoznak, és mint­egy 24 ezer ember munkálta­tását teszi lehetővé javarészt kis- és középvállalatoknál. Csökkentsék a csapolt sörök áfáját! Schillinger Attila, a Ma­gyar Sörgyártók Szövetségé­nek (MSSZ) igazgatója szerint a hazai sörpiac helyzetéről a túladóztatás és a gyenge mi­nőségű importsörök tehetnek. Ezeket orvosolandó, az MSSZ és a Kisüzemi Sörfőzdék Egye­sülete nemrégiben azzal for- dült a kormányzathoz, hogy csökkentsék a csapolt sörök áfáját, amivel a vendéglátó- ipar kis- és középvállalkozóit is erősíteni lehetne. A szövetség javasolta azt is, hogy a környezetvédelmi ter­mékdíj arányos csökkentésé­vel motiválják a sörgyártókat az alumíniumdobozok vissza­A szövetség adataiból kiderül, hogy tavaly 100 ezer hektoli­terrel többet ittunk a prémium és szuperprémium kategóriá­jú sörökből, ez közel 10 száza­lékos emelkedés. A középka­tegóriás termékekből némileg kevesebb fogyott, mint 2015­ben, és - hosszú idő után - ta­valy 3,6 százalékkal csökkent az olcsó, gazdaságos árkategó­riájú sörök forgalma. Mennyi­ségét tekintve azonban 2016- ban ugyanannyi sört ittunk, mint egy évvel korábban, nagy­jából 6,1 millió hektolitert. gyűjtő rendszerének bővítésé­re, így eleget tennének az EU körforgásos gazdaságról szó­ló irányelvének is. Az igazga­tó elmondta, hogy a szövetség tagjai kiváló minőségű sörö­ket állítanak elő magyarorszá­gi gyáraikban, s hogy a sörök nagy része lager típusú. A Ma­gyarországon és világszerte a sörivók által „rendes sörnek” nevezett ital adja a fogyasztás több mint 90 százalékát. A szö­vetség reményei szerint a jövő­ben olyan szabályozás szüle­tik, amely nem növeli a gyen­ge minőségű dömping import piacát, hanem inkább az itt­hon gyártott „rendes sört” se­gíti, és így hozzájárul a hazai sörpiac erősödéséhez. A válogatott Eb-szereplése megnövelte a fogyasztást Schillinger Attila szerint örvendetes, hogy egyre több a különleges, gyakran erő­sebben komlózott, ízesített sö­röket gyártó kisüzem, mert termékeik a „rendes sörrel” együtt szélesítik a kínálatot. Négy magyarországi sör­gyárban, Kőbányán, Bőcsön, Martfűn és Sopronban tavaly több mint hatmillió hektoli­ter sört főztek - írta az Origó. A szövetség adatai szerint ta­valy összesen 6,7 millió hek­toliter sört értékesített a négy vezető hazai sörgyártó: a Bor­sodi Sörgyár Kft., a Dreher Sörgyárak Zrt., a Heineken Hungária Zrt., a Pécsi Sör­főzde Zrt. és a hazai piac­hoz importsöreivel hozzájá­ruló Carlsberg Hungary Kft. Ez 2,5 százalékos emelkedés 2015-höz képest. Az értékesí­tés növekedése a 40 százalék­kal megugró exportnak kö­szönhető. A sörfogyasztási kedvet a nyári forróság is növeli, a forgalmazási adatokban jól látszanak a 2015-ös kániku­la hatásai. Tavaly emellett a magyar labdarúgó-váloga­tott Eb-mérközéseinek idején fogyott kiemelkedő mennyi­ségű sör. Váratlan költségek ingatlan vásárlásakor MAGYARORSZÁG Jelentős fordu­lat következett be a lakáspia­con tavaly - mondta Varga Mi­hály nemzetgazdasági minisz­ter. Ennek alapja az volt, hogy sikerült tartós növekedési pá­lyára állítani a gazdaságot, ami magával hozta a hitele­zés újraindulását, a megtaka­rítások növekedését, emellett fennmaradt az alacsony ka­matok időszaka - tette hozzá. A vételáron felül további jelentős költségek adódnak Lakásvásárlásnál még a ke­resés időszakában kiemelten figyeljünk arra, hogy a vétel­áron felül további jelentős költ­ségek is felléphetnek - figyel­meztet a Magyar Idők. Ilyen például az adó és az illeték, a tulajdoni lap kiváltása, illetve a most már minden lakás ese­tében kötelező energiatanúsít­vány. Kiadással jár továbbá az ügyvéd közreműködése és az ingatlanközvetítőt megillető jutalék. Ennek összege eléggé változó, leggyakrabban a vé­telár 1,75-5 százaléka között mozog. A vétel akkor adómen­tes, ha egy lakás megvásárlá­sa és eladása között legalább öt év telik el. Ha a vevő egy éven belül továbbadja az ingatlant, akkor 15 százalékos adóterhet kell megfizetnie, a másodiktól az ötödik év végéig progresz- szívan nő a kedvezmény ösz- szege. A vevő által fizetendő illeték számítási alapértéke csökkenthető az egy éven be­lül eladott másik lakóingatlan értékével. Ha pedig a vásárló 35 évesnél fiatalabb, első laká­sát vásárolja és az legfeljebb 15 millióba került, akkor az il­leték összege a felére csökken. Illetékmentes a lakásvásárlás, ha a frissen szerzett lakóingat­lan értéke kisebb, mint az el­adotté, illetve házastársak és egyenes ági rokonok közötti visszterhes vagyonátruházás esetén. Mindig érdemes tájé­kozódni arról, hogy mely ese­tekben lehet kedvezményes il­letéket fizetni. A KSH adatai szerint Buda­pesten az eladók 44, a megye- székhelyeken pedig 35 száza­léka fordul továbbra is inkább ingatlanközvetítőhöz. T. E. Igyekezni kell a konvektorok cseréjével, mert jövőre szigorodnak majd a feltételek Erre figyeljen, ha pályázik az Otthon melegére MAGYARORSZÁG Június 6-áig lehet pályázni az Otthon me­lege programra, viszont csak idén december végéig lehet forgalmazni, illetve haszná­latba venni a jelenleg gyár­tott, de a majdani uniós elő­írásoknak nem megfelelő gáz- konvektorokat. Ezekre a ké­szülékekre az Otthon melej ge program alapprogramjá­ban is lehet pályázni abban az esetben, ha eleget tesznek az energiamegtakarítási felté­teleknek. Az uniós szabályo­zás szerint azonban 2018. ja­nuár 1-jétől ezeket a konvek­torokat már nem lehet hasz­nálatba venni, mert akkortól új műszaki és energiahaté­konysági követelményeknek kell megfelelniük. A rendelet hasonló a majdnem egy éve már Magyarországon is ha­tályban lévő gázkazánrende­lethez, amely szintén szigorú hatékonysági követelménye­ket tartalmaz. A vállalkozói-kivitelezői szerződést a kivitelezés befe­jezéséig bármikor módosítani lehet, ha 2017. december 31- éig mégsem építik be a pályá­zatban szereplő gázkonvek­tort. Ekkortól a feleknek már az új jogszabályoknak meg­felelő fűtőkészülék beépítésé­ről kell megállapodniuk - tud­Sokat spórolhat, aki korszerűsít Fotó: Shutterstock ta meg a Magyar Energiahaté­konysági Intézettől (MEHI) a Magyar Idők. A módosítást a pályázatkezelési feladato­kat ellátó Nemzeti Fejleszté­si és Stratégiai Intézet Non­profit Kft.-nél kell bejelenteni. A gázkonvektorcserével érin­tett, támogatásban részesülő pályázók a támogatói okirat mellett az év végéhez közeled­ve a fentiekről is kapnak majd tájékoztatást a Nemzeti Fej­lesztési Minisztériumtól. A magyarországi forgalom­ban jelenleg nincs olyan gáz­konvektor-készülék, amelyik megfelelne a fenti hatékony- sági, úgynevezett ErP-rende­letnek. Bár van olyan magyar gyártó, amelyik már rendel­kezik ErP-tanúsítványokkal, ezeket a típusokat egyelőre nem, csak az év végén kezde­né előállítani. Mivel azonban az Otthon melege program jelentős hatással van a ha­zai piacra, elképzelhető, hogy egyes gyártók korábban neki­látnak a modernebb termékek előállításának. Kifejezetten a gázkonvek­torok cseréjét támogató önál­ló alprogram kiírása 2017 má­jusában várható, míg a 2017. március 9-én közzétett pályá­zati kiírás módosítása napo­kon belül megjelenhet. T. E. * * * # Kánikulában az egyik legnépszerűbb szomjoltónak számít Fotó: Shutterstock

Next

/
Thumbnails
Contents