Somogyi Hírlap, 2017. március (28. évfolyam, 51-76. szám)

2017-03-04 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 9. szám

4 A HÉT TÉMÁJA 2017. MÁRCIUS 4., SZOMBAT Deák Kristófnak életre szóló élmény volt az Oscar-gála, a karrierterveire is komoly hatással van Két év, két Oscar A magyar film évtizedes ha­gyományai és az elmúlt években befektetett szisz- tematikus munka és újfaj­ta finanszírozás áll a friss si­kerek mögött. Felnőtt egy új, tehetséges generáció és nagyon komoly filmgyártás épült ki hazánkban Fábos Erika ______________ S IKER Dudás Viktor filmszak­értő azt mondta: nagyon erős mezőnyben nyert Oscar-díjat a magyar alkotás a rövidfil­mek kategóriájában. „A jelöltek között volt a Can- nes-ban Arany Pálmával dí­jazott spanyol Timecode va­lamint a Belső ellenség cí­mű francia film is, amelye­ket kezdetben esélyesebbnek tartottak az Oscarra - mond­ta Dudás Viktor, aki az Ml-en közvetített Los Angeles-i Os- car-gála kommentátora is volt.1- Ez a film jókor volt jó he­lyen. Az idei Oscar-versenyen a felnőttmezőnyben is nagyon sok olyan film volt, amelyek­ben gyerekeké volt a főszerep- mint a Lion, a Moonlight, a Fences, a Captain Fantastic. Az idei év tehát a gyerekek­ről is szólt, és a magyar film nagyon jól illeszkedett ebbe a vonulatba. A történettel köny- nyű azonosulni, sok ember­nek van valamilyen tanul­ságos vagy fájdalmas iskolai emléke, és ezen keresztül egy olyan általános érvényességű üzenetet hordoz, ami az össze­fogásról és az egymás iránti fi­gyelemről szól.” Nem most kezdődött az új aranykor „Ez a mostani siker­széria nem tavaly kezdő­dött, a kétezres évek ele­jén jelentkezett az az új filmes generáció, amely­nek tagjai ismét felhív­ták a figyelmet a hazai filmkészítésre - mondta Dudás Viktor filmszakértő. - Ők már úgy fogalmazzák meg a mondanivalójukat és saját magukat, hogy értik és beszé­lik azt a modern nyelvet, amit a nemzetközi filmvilág hasz­nál, és tökéletesek abban a sa­játos formanyelvben is, ami a magyar film dicsőséges ha­gyományait máig hordozza és Erika néni sajátos módszerrel próbálja elemi a sikert, ami ellenállást szül Fotok:VR Ezt lehet tudni a Mindenkiről A történet 1991-ben játszó­dik. A tízéves Zsófi új iskolá­ba kerül, és ott bekerül az isko­la híres kórusába. Összebarát­kozik Lizával, aki a legnépsze­rűbb lány az osztályban. Mikor a kórus egy versenyre készül, melyen svédországi utazást le­het nyerni, a kórusvezető, Erika néni - aki csak elsőre látszik kedvesnek - sajátos módszer­rel éri el, hogy ne csússzanak hamis hangok az előadások­ba: a hamisan éneklő gyere­keket külön-külön, négyszem­közt megkéri, hogy ne énekel­jenek, hanem csak hangtalanul tátogjanak. így tesz Zsófival is. A feszültség az énekelni szere­tő gyerekek és a kórus sikerét és kifogásolhatatlan hangzását mindenáron szem előtt tartó énekpedagógus között feszül. Elérkezik a verseny napja. Mi­kor a kórusnak énekelnie kel­lene, mindannyian hangtala­nul tátogják a dal szövegét. Eri­ka néni hiába szidja őket, nem ér el eredményt, ezért dühösen levonul a színpadról. Az ekkor karvezető nélkül magára ma­radt énekkar önállóan elénekli a Bodzavirág című kórusművet. A 25 perces filmet hat forgatá­si nap alatt vették fel. A vágá­si és utómunka közel egy évig tartott, 2015 őszére készült el. A film operatőre Maly Róbert volt, aki a Karlovy Varyban dí­jazott Szerdai gyereket is fény­képezte. Segítségére volt Móna Zsolt fővilágosító és Decsi Ist­ván, a kameracsapat vezető­je. Balázs Ádám filmzeneszerző már volt olyan dal társszerzője, ami a Jóbarátok című amerikai tévésorozat egyik részében is felcsendült. Ezúttal a Mindenki zenéjéhez édesapja, Balázs Ár­pád Bodzavirág című kórusmű­vét használta fel. A film elkészí­tésében a Bakáts Téri Ének-Ze­nei Általános Iskola 40 diákja vett részt. A Mindenki című alkotás szá­mos rangos nemzetközi film- fesztiválon is szerepelt, és az Oscar előtt kevesebb, mint 14 szakmai és közönségdíjat nyert el. Egy kocka A légy című animációs filmből; __... X t Ed dig nekik sikerült meghatározza. Ehhez jött az a fajta szisztematikus munka és átlátható finanszírozási rend­szer, amit a Magyar Nemze­ti Filmalap, amerikai produ­ceri mintára, megalkotott. Na­gyon nagy hangsúlyt helyez­nek a forgatókönyvek - fejlesz­tésére, és csak jól kidolgozott Az első magyar alkotás, amely Oscar-díjat kapott, Rófusz Ferenc A légy című animációs rövidfilmje volt 1981-ben. Egy évvel később első magyar játékfilmként Szabó István Mephisto című alkotása nyerte el a legjobb ötletekre adnak támogatást, olyan összegű forrást, amiből profi minőségű film születhet. Az elmúlt egy év leforgása alatt Arany Glóbuszt és Oscart nyert a Saul fia, Karlovy Varyból Haj­dú Szabolcs elhozta a fődíjat az Ernelláék Farkaséknál című filmjével, Enyedi Ildikó Berlin­idegen nyelvű filmnek járó Oscart. A sikert csak tavaly tudta megismételni magyar filmes, Nemes Jeles László alkotása, a Saul fia lett a ka­tegória győztese. A Minden­ki pedig az első rövidfilm, amely nyert. Hatalmas sikert hozott a Mephisto ben Arany Medvét nyert a Test­ről és lélekről című filmjével és most a Mindenki újabb Oscart nyert, ez olyan széria, amilyen­ben a magyar filmnek utoljá­ra a 80-as évek elején volt ré­sze. Akkor, 1981-ben és '82-ben nyert zsinórban Oscart magyar rendező, de volt másik három Oscar-jelölésünk is. Ez most va­lóban egy új aranykor, amiben a magyar filmgyártás él.” Enyedi Ildikó: Tiszták a viszonyok Az Arany Medve-díjas Enyedi Ildikó szerint is az áll a mostani sikerek mögött, hogy átlátható a mostani filmes struktúra és megfelelő támo­gatást kapnak a produkciók. „Az utóbbi néhány évben a filmalapnak sok racioná­lis változtatással kicsiszoló­dott egy átlátható és józan struktúrája, amelyben nem negyedannyi pénzt kap egy film, mint amiből normálisan elkészülhetne, hanem annyit, amennyiből valóban meg le­het csinálni - mondta a Ma­gyar Időknek adott interjúban a rendező. - Amelyik terv tá­mogatást kap, az ki tudja fut­ni a formáját. A fiatal alkotó­ink tele vannak energiával, és nagyon erős, markáns, el­térő személyiségek. Ez segít abban is, hogy nagyon kü­lönböző jellegű, világú fil­mek egymás mellett létezze­nek, ami egy egészséges moz­góképes kultúra előfeltétele. Már csak a rövidfilmre kelle­ne - ami csendben szintén ko­moly sikerágazata lett a ma­gyar filmnek - hasonlóan át­gondolt támogatás.” Az egész iparágnak jó tesznek a sikerek Andy Vájná szerint nem volt könnyű újrahangolni a rend­szert és létrehozni egy olyat, ami működőképes. A Minden­ki sikerét úgy kommentálta vasárnap éjjel, hogy szerin­te Deák Kristóf és a többi fia­tal, tehetséges, bátor, magyar filmes felbecsülhetetlen hír­nevet hoz Magyarországnak, ami az egész hazai filmgyár­tásnak és iparágnak is jót tesz majd. „Másodikak vagyunk most a filmgyártási rangsorban - mondta a 888.hu-nak adott inter­júban tavaly. - Az ango­lok az elsők. A verseny­képességi rangsorban viszont már Magyar- ország az első. Ott Ma­gyarország, Írország, Csehország a sorrend. De nézzük, honnan értünk el ide! Amikor felkértek erre a kormánybiztosi pozícióra, ak­kor a tavaly elért 72 milliárd- nak alig a felét érték el a ma­gyarországi filmgyártási köl­tések. Ma több ezer ember­nek megélhetést ad a filmipar. Idén valószínűleg a 85-öt is el­érjük, és jövőre 130 is lehet.” Deák Kristóf: „Talán pár lépcsőfokot át tudok ugrani” Deák Kristóf számára életre szóló élmény volt az Oscar-gála, és a karrierterveire is komoly hatással van, ami a filmjével az elmúlt néhány hétben történt. Élete felkérését még nem kap­ta meg, de azt már tudja, mi­ről szeretné forgatni a követke­ző filmjét. Azt pedig, hogy Os- car-díjas rendező, majd csak évek múlva fogja elhinni. „Elég felkészületlenül ért a dolog - mondta Deák Kristóf, az Index­nek. - Persze tudtam, hogy na­gyon sokan jól reagálnak a fil­münkre, a kinti kampány során lehetett érezni, hogy óriási sze­retet veszi körül a Mindenkit, még az akadémia néhány sza­vazó tagja részéről is. De nem tudtam, ez mire lesz elég, ho­gyan fog reagálni a több ezer szavazó. Brie Larson mosolygósán me­sélt arról, neki milyen volt ta­valy nyerni. Mint fogalmazott: neki tavaly azt mondta Javier Bardem: „Még adj neki öt évet, akkor majd felfogod, hogy mi ez az egész.” Ezt átadta nekem is, úgyhogy még várok öt évet én is, és akkor majd talán meg­értem, mi is történt. Deák Kristóf a film ötletével kapcsolatban egy korábbi inter­júban elmondta: egy svéd lány mesélt neki arról, hogy mi tör­tént vele, amikor egy iskolai kó­rusban énekelt. „Félig igaz tehát a sztori, bár a valóságban, amikor kiderült az igazság, hatalmas botrány ke­rekedett és megszűnt a kórus. Arra gondoltam, hogy itthon egy erős akaratú tanárnő biz­tosan nem hagyta volna, hogy pár gyerek akadékoskodása szétrobbantson egy kórust. Eb­ből jött az a jelenet, amikor a tanárnő visszatereli a lázadozó- kat a kórusba, de aztán rájöt­tem, hogy ebből egy még jobb befejezés is kinőhet: ezek a gyerekek bosszút is tudnak áll­ni, méghozzá nagyon elegáns módon.” Terveivel kapcsolatosan azt mondta, nem veszítette el »fe­jét a sikertől, és nem valami grandiózus alkotást szeretne képernyőre vinni. „Az Oscarnak az a nagy ajándéka, hogy így a saját terveimen tudok majd dolgozni, amelyek valószínűleg egy picit jobban fogják majd ér­dekelni a producereket és a be­fektetőket, így pedig talán meg is tudom valósítani őket. Ne­kem ez a legfontosabb: hogy színvonalasan ki tudjam dolgoz­ni mindazt, amit jónak gondo­lok, és legyen időm úgy meg­valósítani, hogy legalább olyan jók legyenek, mint a Mindenki. Eddig is volt már egy tervem ar­ról, hogyan szeretném építget­ni a karrieremet, hogyan szeret­ném egyre nagyobb kihívások elé állítani magamat anélkül, hogy túl sokat vállalnék vagy túl nagyot ugranék. E miatt a díj miatt talán pár lépcsőfokot át tudok ugrani egy nagyobb szö­kelléssel.” Deák Kristóf: Még varok öt évet én is. es akkor tálán meg­értem. mi is történt

Next

/
Thumbnails
Contents