Somogyi Hírlap, 2017. március (28. évfolyam, 51-76. szám)

2017-03-31 / 76. szám

2017. MÁRCIUS 31., PÉNTEK SPORT 15 A tehetséges Bénes László a magyar helyett a szlovák válogatottat választja Szilágyi László kozpontlszerkesztoseg@mediaworks.hu LABDARÚQÁS Fantasztikus két héten van túl Bénes Lász­ló. Március 19-én debütált a Bundesligában, három nap múlva a szlovák U20-as válo­gatottban gólt lőtt, kedden 19 éves létére a szlovák U21-es válogatottban is betalált, ezút­tal a tavalyelőtti korosztá­lyos világbajnok csapatra épí­tő Szerbia ellen. Bénes a szlo­vák futball legnagyobb ígérete, . a világhírű olasz sportnapilap, a La Gazzetta dello Sport tavaly a világ 50 legjobb, 20 éven aluli labdarúgója közé sorolta. A felvidéki fiú 2011-ben került Győrbe, a Fehér Mik­lós Labdarúgó Akadémiára a dunaszerdahelyi DAC-tól. Az utánpótlásban az idősebbek között játszott, rendszeresen szerepelt a szlovák korosz­Két hete, a Bayern München ellen bemutatkozott egy 19 éves magyar játékos. Bénes László a győri akadémián végzett, s pályára lépett az NB l-ben is. Mégsem tud­ták vagy nem akarták meg­nyerni a magyar futballnak. Bénes nem Győrből, hanem Zsolnáról igazolt a Mön- chengladbachhoz. Szlovák válogatott szeretne lenni, és édesapja szerint ezen nem kell csodálkoznunk. ban állapodtunk meg. A Zsol­na letette a pénzt, ezzel 2015 februárjában véget ért a győri történet” - mondta el lapunk­nak idősebb Bénes László, a futballista édesapja. A középpályás két szezont húzott le a Zsolna felnőttcsa­patában, szerepelt az Euró- pa-ligában is. Tavaly nyáron a Mönchengladbach szerződtet­te kétmillió euró­ért. „Kereste a Tot­tenham, a Sampdo- ria és a Sparta Pra­ha, volt olyan klub, amelyik 25-30 mil­lió eurót ajánlott érte. De La­ci olyan helyen akart futbal­lozni, ahol komolyan építenek a fiatalokra. Ismerve az ő te­hetségét és mentalitását, csak idő kérdése, mikor lesz alap­ember a csapatában” - állítja a játékos menedzsere, Csontó Károly. Nem volt még olyan magyar futballista, aki 20 éves kora előtt mutatkozott be a Bun­desligában, Lisztes Kriszti­Valami történhetett Tavorben... án 21 évesen játszott először a Stuttgartban. Bénesnek si­került, szlovák válogatottként. „El sem tudják képzelni, mi­lyen a magyar kisebbség sor­sa Szlovákiában. Itt szület­tünk, itt van mindenünk, nem is akarunk elmenni innen. Szlovákiában nem fogadják el a kettős állampolgárságot. Nehezebb itt magyarnak len­ni, mint Magyar- országon. Vannak barátaim Dunaki- litin, Gönyűn, meg sem fordul a fe­jükben, hogy ha­zaárulók lennénk csak azért, mert Laci a szlovák válogatott­ban játszik" - így az édesapa. A fia valóban szlovák válo­gatott akar lenni, ezt megerő­sítette a DigiSportnak, meg­tiszteltetés lenne a Napoli csa­patkapitányával, Marek Ham- síkkal együtt futballoznia. Valami történhetett Győrben, amiről nem beszélnek a fe­lek... Vagy tényleg a kettős ál­lampolgárságon múlhatott? Bénes Lászlót, aki Győrben mutatkozott be az NB l-ben, a világ 50 legjobb 20 éven aluli labdarúgója közé sorolta a La Gazzetta dello Sport Fotó: AFP tályos válogatottakban. Még nem volt 17 éves, amikor 2014. december 6-án bemutatkozott az NB I.-ben. Ám a győri fut- ballvezetők legfeljebb óvato­san kapacitálták, hogy gon­dolkodjon el a magyar állam- polgárságon. Bénes jól érez­te magát a szlovák válogatott­ban, kisebb gondja is nagyobb volt 17 évesen, mint hogy élet­re szóló döntést hozzon. Az ETO akkori ügyvezetője, Ökrös András szerint két oka is volt annak, hogy elkívánko­zott Győrből. Egyrészt többet szeretett volna játszani, ami Magyarországon a család sze­rint nem volt biztosított, más­részt az édesapja azt akarta, hogy a fia Szlovákiában hívja fel magára a nyugati klubok figyelmét. „Az édesapa egyér­telművé tette, hogy ők szlová­kok, ezért a szlovák piac felé mozdulnának el” - emlékezik vissza Ökrös András. A győri vezetőkben fel sem vetődött, hogy komoly anyagi áldozatot hozzanak Bénesért. „A fiamnak új szerződést kí­náltak, 1000 eurós fizetéssel, és a szerződésébe akarták fog­lalni a kivásárlási árat. Olyan magas összeget akartak megszabni, amit nem fogadhat­tam el. Végül hosz- szas tárgyalás után valamivel több, mint 200 ezer eurós kivásárlási ár­Nem jelentkezett az MLSZ-nél A Magyar Labdarúgó-szövet­ség szóvivője, Sipos Jenő nem tudott arról, hogy 2011 és 2014 között felvetődhetett Bé­nes honosítása. Az MLSZ sza­bálya szerint a futballistának kell jeleznie, hogy szeretne a magyar válogatottban szere­pelni. Bénes László nem je­lentkezett, így az MLSZ sem lé pett. Ez világos. Az viszont ért­hetetlen, a többi magyar klub miért nem látott fantáziát a 17 éves tehetségben. Végleg Ifipiaradtunk róla? Erdei Zsolt amatőr és profi világbajnok követheti a 21 éve regnáló elnököt Szombaton véget ér a Csötönyi-éra Csötönyi Sándor érájának utolsó éveiben elmaradtak a magyar sikerek a világversenyeken Fotó: MW ÖKÖLVÍVÁS Már azt hittük, a magyar ökölvívásban meg­állt az idő. Ennek legbiztosabb jeleként Csötönyi Sándor hova­tovább huszonegy éve őrizte az elnöki posztot, Gyárfás Ta­más megbuktatása óta ő volt a legrégebben regnáló ma­gyar sportági vezető. Szomba­ton azonban véget ér a Csötö- nyi-korszak, a Magyar Ökölví­vó Szakszövetség (MOSZ) köz­gyűlésén - hacsak nem lesz égszakadás, földindulás - bo- rítékolhatóan Erdei Zsoltot vá­lasztják meg a 68 éves sportve­zető utódjának. Fiogy milyen hosszú idő telt el Csötönyi megválasztása óta, emlékezzünk: 1996 őszén még Horn Gyula volt a mi­niszterelnök. A MOSZ pénz­tára kongott az ürességtől, 25 millió forint volt a hiány, bok- szolóink csak úgy tudtak kül­földi versenyekre utazni, ha a szövetség előre, készpénz­ben fizette ki a jegyek árát az utazási irodáknak. Csakhogy a buldózer men­talitású, különleges üzleti ér­zékkel megáldott - civilben kaszinóigazgató - Csötönyi beindult: az 1997-es budapes­ti vb-t Kovács István és Er­dei Zsolt arany­érmén kívül jó­kora financiális profittal is zárta a szövetség, s mi­vel az elnök lehen­gerlő stílusával egyik szpon­zort a másik után hozta be az elnökségbe, gyorsan helyre­billent a pénzügyi mérleg. Kezdetben az érem mérleg­gel sem volt baj. A sydneyi olimpián Erdei bronzérmét már-már fanyalog­va fogadta a köz­vélemény - ak­kor még senki sem hitte volna, hogy mindmáig ez lesz az utolsó medálunk az olim­piákról. A 2003-as bangko­ki vb-ről Káté Gyula bronz-, a 2005-ös mienjangi világbaj­nokságról Bedák Pál ezüstér­met hozott haza, s a 2009-es milánói vb-n Káté megismé­telte bangkoki bravúrját. Az­óta sem szereztünk érmet fel­nőtt férfi világbajnokságon... A napjainkig utolsó komoly eredmény férfivonalon Bács­kái Balázs aranyérme a 2010- es moszkvai Európa-bajnok- ságon. Azóta beesik egy-egy bronz, de semmi több. Á kü­lönféle korosztályos leány- és fiúsikerek nem érik el sem a szurkolók, sem a média inger­küszöbét, talán Szatmári Pet­ra tavalyi felnőtt Eb-ezüst- jét leszámítva. Magyar hölgy­bunyós még nem tudta kvali­fikálni magát olimpiára (2012 óta szerepelnek a nők az ötka­rikás versenyben), Rióban két férfi képviselte színeinket, és mind Bácskái, mind Harcsa Zoltán rögtön kikapott, utób­bi kiütéssel. Csötönyi pozíciója ennek el­lenére megingathatatlannak tűnt, két éve 2020-ig válasz­tották meg elnöknek, a szövet­ség vagyona a 20 évvel ezelőtti mínusz 25 millióról plusz 134 millió forintra duzzadt. Csak­hogy a sikertelenségre egyre nehezebb volt magyarázatot találni - Csötönyi egyik ked­venc bon mot-jával: a kudarcot nem lehet, a sikert nem kell megmagyarázni -, az elnök haragosa, Kovács István olim­piai bajnok egész pályás letá­madásba kezdett a közösségi és a hivatalos médiában. Csö­tönyi mintha belefáradt volna a szélmalomharcba: szűk kör­ben a tavalyi év végén, nyil­vánosan pár hete bejelentet­te, hogy átadná posztját Erdei Zsolt amatőr és profi világbaj­noknak, a nevét viselő Madár­fészek Akadémia vezetőjének. Erdei a színfalak mögött végzett szervezőmunka ha­tására - de alighanem e nél­kül is - élvezi a honi boksz­társadalom túlnyomó többsé­gének bizalmát. S azoknak, akik esetleg megkérdőjelez­nék „Madár” vezetői képessé­geit, hallani kellett volna az el­nökaspiráns frappáns beszé­dét kedden, a Papp László-szo- bor avatóján a budai Geszte­nyéskertben. Szombaton, a Danubius Ho­tel Arénában tartandó köz­gyűlésen megjósolhatóan jó kezekbe kerül a hetedik leg­eredményesebb magyar olim­piai sportág vezetése. Ch. Gáli András Óbudai készülődés TENIS Zajlik az építkezés az április 22-én kezdődő buda­pesti salakpályás férfi tenisz­torna helyszínén, az óbudai Nemzeti Edzésközpontban (NEK), ahol 3500 nézőt befo­gadó centerpályát alakítanak ki. A 482 060 euró (149,4 millió forint) összdíjazású versenyre már ötezer jegy és bérlet kelt el. A szervezők a környék nagyobb parko­lóiból, parkolóházaiból busz­járatot indítanak a NEK-hez. Magyarország első ATP-tor- náján eddig például a fran­cia Lucas Pouille és Gilles Si­mon, a ciprusi Markosz Bag- datisz, a szerb Viktor Troiqki, a spanyol Fernando Verdas- co és a horvát Ivó Karlovic je­lezte részvételét. MTI Húsz érem Dél-Korea célja A házigazda dél-ko­reaiak célja, hogy húsz ér­met, közte legalább nyolc aranyat nyerjenek a jövő évi, pjongcsangi téli olimpián. Történetük során először szeretnének a legjobb négy között zárni az éremtáblá­zaton. A nyolc elsőség is re­kord lenne, a csúcs ed­dig a 2006-os torinói és a 2010-es vancouveri téli játé­kok volt, hat-hat arannyal. A Gracenote Sports portál azt jósolta, hogy 16 év után elő­ször Norvégia lesz az első a téli olimpia éremtáblázatán, míg a dél-koreaiak beállítják eddigi legjobbjukat 14 dobo­gós helyezéssel. MTI Erdei élvezi a többség bizalmát

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents