Somogyi Hírlap, 2017. március (28. évfolyam, 51-76. szám)

2017-03-25 / 71. szám

2017. MÁRCIUS 25., SZOMBAT BELFÖLD-KÜLFÖLD "J Londonban továbbra is a legmagasabb készültségű a rendőri jelenlét, az angol fővárosban további támadásoktól tartanak Fotó: AFP Legkevesebb 50 sérültje van a londoni merényletnek Pánik és félelem lett úrrá a brit fővárosban A gondok az általános iskolában kezdődnek OKTATÁS Már látszanak az új típusú tanárképzés eredmé­nyei, folyamatosan nő a tanár­képzésre jelentkezők száma, a köznevelésben tanítók száma mintegy ötezerrel emelkedett - közölte Palkovics László. Az oktatási államtitkár szerint a PISA-eredmények romlá­sán nincs mit csodálkozni, hi­szen ez annak a következmé­nye, hogy nemcsak az iskola- rendszerben, hanem a szociá­lis szférában, a szakképzés­ben, valami nem jól működött. Az okok között az egyes is­kolatípusok hatását említet­te, valamint rámutatott arra, hogy a hatosztályos gimnáziu­mokban matematikából átla­gosan Szingapúr eredményeit hozták a diákok, viszont a négyosztályos gimnáziumok­ban Finnország, Németország szintjét érték el. A gond sok­kal inkább az általános isko­lában és a szakképzésben kez­dődik, ahol messze átlag alat­tiak az eredmények. Cseresnyés Péter államtit­kár közölte: a pedagógusok között jelentős mértékben csökkent a munkanélküliség, a foglalkoztatottak száma pe­dig nőtt. Utóbbi aránya kicsit magasabb, mint az uniós át­lag. Adam Tyson, az Európai Bizottság képviselője szerint hazánkban a diplomások szá­ma kicsit alacsonyabb, mint az uniós átlag, de a végzet­tek jól keresnek, és azonnal el tudnak helyezkedni. MW Ötre emelkedett a londoni terrortámadás halálos áldo­zatainak a száma. London továbbra is a borzalmas gyil­kosságsorozat hatása alatt áll. Közben Ausztriában is egyre nagyobb az ellenállás a migránsokkal szemben. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu LONDON Csak a szerencsén, és mindössze néhány per­cen múlt, hogy nem volt a hí­don egy magyar lány az édes­apjával a szerdai londoni ter­rortámadás idején. Szili Fan­ni az Ml Híradónak nyilat­kozva azt mondta: azonnal elmenekültek a helyszínről, mert nem tudták, mi történt, és hogy még mi történhet. Az elmúlt évben több, a londoni­hoz hasonló gázolásos táma­dás történt Európában. „Ne­kem végig az kattogott a fe­jemben, hogy annyin múlott az életünk, hogy azt mond­tam: elmegyek mosdóba. Mert ha nem megyek...” Elmondá­sa szerint mindkettőjükön pá­nik lett úrrá, csak az foglal­koztatta őket, hogy menekül­jenek, mert még bármi történ­het. A fiatal lány arról is me­sélt a Híradónak, hogy először nem is tudták, mi történt: ami­kor elindultak a hídon, min­denhol sebesülteket láttak, és pillanatok alatt megjelentek a rendőrök is. A Scotland Yard terrorel­hárítási ügyosztályának pa­rancsnoka már ötven sérült­ről és öt halottról beszélt, va­lamint azt is elmondta, hogy két sebesült állapota válsá­gos. Mark Rowley parancsnok a számokat véglegesítő pén­teki tájékoztatójában kifejtet­te, hogy 32 sérültet kezelnek londoni kórházakban, köz­tük két rendőrt. Theresa May brit miniszterelnök korábban az alsóházi képviselőket tájé­koztatva elmondta: a kórházi ápolásra szoruló külföldi sé­rültek között három francia gyermek, valamint két román, négy dél-koreai, két görög és egy-egy német, lengyel, ír, kí­nai, olasz és amerikai állam­polgár van. Eddig összesen tíz embert vettek őrizetbe, közü­lük kilenc ellen folyik eljárás, egy nőt szabadon engedtek. A Scotland Yard terrorelhá­rítási vezetője felfedte azt is, hogy a merénylő, aki az utób­Magyarországon fogták el a szír férfit A német hatóság emberölés elkövetése miatt adott ki elfo­gatóparancsot az ellen a szír férfi ellen, akit Magyarorszá­gon vettek őrizetbe - olvasha­tó a rendőrség honlapjára csü­törtökön feltett közleményben. A közlemény szerint a Lőkös- házai Határrendészeti Kiren­deltség rendőrei még szerdán, egy Romániába tartó nemzet­közi gyorsvonatról szállították le a szír állampolgárt. A férfi német tartózkodási engedél­lyel igazolta magát, de nem volt nála érvényes úti okmány - tették hozzá. Az adatok el­lenőrzésekor megállapították, hogy Németországban keresik a 25 éves férfit. bi években a Khalid Masood nevet használta, Adrian Rus­sell Ajao néven született Ang­liában. Gorka Sebestyén, Trump tanácsadója szerint a londo­ni terrortámadás őket igazol­ja. Állítása szerint itt a bizo­nyíték arra, hogy Ameriká­nak szüksége van a beutazá­si rendeltre, aminek értelmé­ben hat muszlim ország lakói­nak zöme 90 napig nem léphe­tett volna az Egyesült Államok területére. Gorka a támadás­ról azt mondta, az senkit sem lephe­tett meg: „A hábo­rú zajlik, szükség van Trump rende­letére.” A kint élő ma­gyar lány azt mondta: most már félve megy be a belvá­rosba: „Senkinek nem kívá­nom, hogy ezt átélje, mert na­gyon ijesztő, mikor nem tu­dod, hogy mi történik. Ott van-e még a merénylő, elme­nekült-e.” Nem csak London­ban félnek az emberek, egy felmérés azt bizonyítja, hogy az osztrákok is egyre kriti- kusabbak az élet minden te­rületén az Ausztriában élő migránsokkal, menekültek­kel és bevándorlókkal szem­ben, és általános kiábrán­dultság tapasztalható körük­ben az együttélést illetően. A megkérdezettek 41 százaléka úgy véli, hogy az elmúlt idő­szakban javult a migrációs helyzet, míg 36 százalék vál­tozatlannak találja, 20 száza­lék szerint pedig romlottak a körümények. A lakosság 46 százaléka továbbra is túl ma­gasnak találja a 2016-ra 37 500 főben meghatározott me­nekültplafont és a megkérdezettek többsége egyetért azzal, hogy csök­kenteni kell a me­nekültek állami juttatását. Az elmúlt hónapokban nem a mostani gázolásos támadás volt az egyetlen. Legutóbb de­cemberben Berlinben a leg­forgalmasabb karácsonyi vá­sárnál hajtott a tömegbe egy kamion. Tizenkét embert ha­lálra gázolt és csaknem hat­van embert megsebesített. Ta­valy nyáron a francia nemze­ti ünnepen Nizzában a híres tengerparti sétányon szin­tén egy kamion rohant az ün­Sokan már az utcára sem mernek kimenni Kosa bírálta a strasbourgi ítéletet „Megszagolta a Helsinki Bizott­ság a nagy pénzt” - kommen­tálta Kosa Lajos a Kossuth rá­dióban a strasbourgi bíróság ítéletét, mely elmarasztalta ha­zánkat két bangladesi kiutasí­tása miatt. A beszélgetés alatt többször is bírálta az „ügynök­szervezetet” a Fidesz frakció- vezetője, mely szerinte össze­fogott a strasbourgi bíróság­gal. Elfogadhatatlan, hogy a Magyar Helsinki Bizottság sze­rencsétlen embereken keresz­tül nyerészkedjen a magyar ál­lam, magyar adófizetők kárá­ra. Kifejtette, hogy ha a jelenle­gi büntetési tételt felszorozzuk a migránsok számával, akkor ennek értelmében hazánk 45­neplők közé. Csaknem nyolc­van km/órás sebességgel, cikcakkban haladt, hogy mi­nél több legyen az áldozat. A támadásban akkor csaknem kilencvenen vesztették életü­ket. Kis-Benedek József biz­tonságpolitikai szakértő azt mondta: egy ilyen támadásra szinte képtelenség felkészül­ni, bárhol, bármikor előfor­dulhat hasonló. Ráadásul ez a támadóknak egyszerű mód­szer, mert míg fegyverhez és robbanószerhez nehezebben jutnak hozzá, egy autót bár­mikor bérelni tudnak. A szak­értő hozzátette: egy ilyen tá­madáshoz nem szükséges ki­épült hálózat, de sok esetben az öngyilkos támadóknak akadnak segítőik a merénylet végrehajtásában. Bakondi György, a minisz­terelnök belbiztonsági tanács­adója kifejtette: a kormány el­szánt az eddigi migrációs po­litikájának folytatása mellett, nem akar a londonihoz hason­ló következményeket, ezért is kérdezi meg újra a magyar embereket egy nemzeti kon­zultáción arról, hogy mi a vé­leményük ebben a kérdésben. 50 milliárdot fizethetne. Nem mondhatja meg a strasbour­gi bíróság sem Magyarország­nak, hogy kit kell beengedni, hiszen ez sérti hazánk szuve­renitását - mondta. Kiemelte, Magyarország mindig is a dub­lini és schengeni elvek szerint járt el, vagyis a valódi menekül­teket ellátjuk. Sok pénzt várhat, aki az államnak dolgozik BÉR Várhatóan áprilisban kapják meg a megemelt fize­tést az állami cégeknél dol­gozók, januárig visszame­nőleg - mondta Fónagy Já­nos, a Nemzeti Fejlesztési Mi­nisztérium (NFM) parlamen­ti államtitkára. Hozzátette, a versenyszférához hasonlóan az állami vállalatok nagy ré­szénél is megkötötték a bér­megállapodást, ami 3 évre szól, és 2017-ben átlagosan 13 százalékos, 2018-ban 12 százalékos, 2019-ben 5 szá­zalékos, összesen 30 százalé­kos bérfejlesztést irányoz elő. Elmondta, a 220-ból 79 több­ségi állami tulajdonú válla­lat jelezte, hogy saját forrás­ból nem tudja megvalósíta­ni a bérfejlesztést, számuk­ra a költségvetésből 2017-ben mintegy 40 milliárd forintot, egy évvel később 45,6 milli­árd forintot biztosítanak er­re a célra. Az államtitkár sze­rint a béremelés a munkaerő megtartását, hiányszakmák­nál a munkaerő pótlását és a megfelelő képzettséggel ren­delkező dolgozók megbecsü­lését szolgálja. A harminc- százalékos emelésben ben­ne van a minimálbér és szak­munkás-bérminimum köte­lező emelése - a minimálbér 15 százalékkal, a szakmun­kás-bérminimum 25 száza­lékkal emelkedett az idén ja­nuár 1-jétől - fejtette ki. MW

Next

/
Thumbnails
Contents