Somogyi Hírlap, 2017. március (28. évfolyam, 51-76. szám)
2017-03-20 / 66. szám
g BELFÖLD-KÜLFÖLD 2017. MÁRCIUS 20., HÉTFŐ A DK magyarázatot követel az MSZP-től MAGYARORSZÁG A DK magyarázatot vár az MSZP-től arra, hogyan lehetséges, hogy a párt 42 millió forintot kapott az egyik Matolcsy-alapít- ványtól - közölte tegnap Gré- czy Zsolt. A DK szóvivője arra emlékeztetett, hogy az Átlátszó egyértelműen bizonyította, az MSZP-s Puch László üzleti köréhez tartozó Vaba- sze Kft.-nek a Magyar Nemzeti Bank Pallas Athéné Dooms Mentis Alapítványa nettó 42 millió forintot fizetett. „Az MSZP-közeli cég azért kapta a 42 millió forintot Matolcsytól, hogy a leendő kecskeméti Pallas Athéné Egyetem helyén elbontson két épületet, egy volt kórházat és egy hajléktalan- szállót” - mondta Gréczy. DK: Az MSZP miért kapott MNB alapítványtól 42 milliót? A DK azt is tudni akarja, hogy fizetett-e adót az offsho- re-hátterű MSZP-közeli cég a Matolcsy-pénzek után. Gréczy kérdésesnek nevezte, hogy mennyire ellenzékiek azok, akik egyik nap egy kastélyt juttatnának ingyen a fideszes vadászoknak, a másik nap 42 milliót kapnak Matolcsytól. Az MSZP és a DK többször is egymásnak feszült a napokban. Az MSZP kormányfőjelöltje, Botka László többször beszélt már központi vagyonadóról és arról, hogy az alap- jövedelem bevezetésének gondolatától sem zárkózik el. Er-' re a DK elnöke, Gyurcsány Ferenc azt mondta az ATV-ben: „Én csak az idei évben 460 millió forint adót fizettem be. Több adót fizettem be idén, mint amit Botka László egész életében keresni fog. Ha valaki ebben az országban adózik, az többek között én vagyok.” Erre az MSZP egy Face- book-posztban jele77zte, „egy ember értékét nem az határozza meg, hogy mennyit keres”. Nyakó István, az ellenzéki párt sajtófőnöke vasárnap azt mondta, az MSZP ellenfele Zuglóban és az országban is a Fidesz. Sajnálatos módon azonban úgy tűnik, Gyurcsány Ferenc a szocialista pártot tekinti riválisának. MW Istennel képesek vagyunk megváltoztatni a világot Boulad: „Európa Névjegy Henri Boulad Alexandriában született 1931-ben, Szíriái családból származik, édesapja szír, édesanyja olasz származású, a család francia anyanyelvű katolikus. A jezsuita rendbe 1950-ben lépett be, 1963-ban szentelték pappá Bejrútban. Három doktorátust szerzett és - visszatérve Egyiptomba - az ifjúság nevelése és a szociális munka területén dolgozott, emellett lelkigyakorlatokat vezetett. Kalkuttai Szent Terézzel együttműködve megszervezte az egyiptomi Caritast. Menekülttáborokat alapított, küzdött a szudáni népirtás megfékezéséért, a rabszolgák kiváltásáért. Henri Boulad szerint Jézus azért jött, hogy a saját szintjére emelje az embert Az oldal fotói: AFP meg fog mozdulni” Henri Boulad jezsuita szerzetes szerint fontos szerepe lesz Magyarországnak a világ megváltoztatásában. A jezsuita szerzetes szerint a következő hónapok meglepetéseket tartogatnak, és „Európa meg fog mozdulni”. Mediaworks-összeálítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu BUDAPEST „Magyarországnak fontos szerepe lesz a világ megváltoztatásában, mégpedig azzal, hogy megváltoztatja Európát” - jelentette ki Henri Boulad a budapesti Párbeszéd Házában szombat este. A jezsuita szerzetes - aki maga kérte, hogy felvehesse a magyar állampolgárságot, és a héten az Országházban letette az állampolgársági esküt - hangsúlyozta: ebben a küzdelemben Magyarország Dávid és Európa Góliát, mégis hinni kell abban, hogy Istennel képesek vagyunk megváltoztatni a világot. „Az Istenben való hitnek az önmagunkban való hitté kell válnia. Amennyire ugyanis nekünk szükségünk van Istenre, ugyanany- nyira kellünk mi is Istennek ahhoz, hogy átformálja a világot” - mondta a szerzetes, aki hisz abban, hogy a következő hónapok meglepetéseket tartogatnak, és „Európa meg fog mozdulni”. Boulad Átistenülés a mindennapokban című előadásában arról beszélt, az egyház hagyományos tanítása azt az érzést kelti az emberben, hogy gonosz és esendő. A megváltástan arról szól, hogy az ember vétkes, és végtelen bűnéért végtelen áldozattal kell fizetnie az Isten fiának. A megváltás tehát valamiféle „visz- szavásárlás”. Húsz évszázada ezt ismételgeti a nyugati kereszténység, miközben senki sem érti, hogy kitől kéne visz- szavásárolni az embert, és miért elégedett ezzel az Atya. Ez az ember alapvető bűnösségét állító látásmód mélységes pesszimizmust idézett elő. A nyugati szemléletmód az emberről és a történelemről alapvetően tragikus. Az is lehetséges, hogy a mai uralkodó nihilista filozófia gyökerénél éppen ez a felfogás, „az embernek ez a leértékelése” áll. Szerinte van másfajta teológia is: eszerint Jézus nem azért jött, hogy megváltsa, hanem hogy „megistenítse”, a saját szintjére emelje az embert. Kitért arra, a görög egyházatyák szemlélete sokkal pozitívabb, mint a nyugati gondolkodóké. Valamennyiük teológiája összefoglalható ebben az egy mondatban: Isten emberré lett, hogy az ember Istenné váljon. Ezt megértve „felfedezzük, hogy a kereszténység úgy felmagasztalta az embert, ahogyan egyetlen más vallás sem”. Ezért lett a kereszténység a civilizáció és a fejlődés kovásza - mutatott rá Boulad. Megosztott a magyarországi katolikus egyház a migráció kérdésében A katolikus egyházon belül nem vélkekedik mindenki azonosan a migránskérdésről. Beer Miklós váci püspök a menekültek befogadására buzdít minden jó szándékú magyart. A Radnóti Miklós Antirasszista Díj kapcsán azt mondta: „Papi és püspöki szolgálatom során mindig arra törekedtem, hogy az üldözöttekben, a társadalom perifériáján élőkben az Isten képmására teremtett embert lássam. Az Úristen megszólított és hívott a papi szolgálatra, kijelölte az utat számomra, amelyet az ősi bibliai törvény, a »Szeresd felebarátodat, mint önmagadat« határozott meg. A jövőben továbbra is azon leszek, hogy az üldözött és hátrányos helyzetű embertársaim ügyét szolgáljam.” Márfi Gyula veszprémi érsek az ellenkezőjét gondolja a menekültek integrációjával kapcsolatban. Korábban a Mandiner. hu-n megjelent interjúban azt mondta: „Lehet, hogy én tévedek, de ezernégyszáz év tanulságai alapján nem tartom valószínűnek, hogy lehetséges őket integrálni. A multikulturaliz- musnak éppen az a gyengéje, hogy mi befogadnánk őket, de ők nem fogadnak el minket.” Élelmiszert gyűjtenek a katolikus templomok MAGYARORSZÁG A Tartós szeretet címmel meghirdetett országos gyűjtés során a hívek a templomokban az erre kijelölt helyen helyezhetik el felajánlásaikat. Emellett 16 egyház- megyei karitászközpontban és további hét gyűjtőponton, Budapesten például a Szent István-bazilikánál is várják a segélyszervezet munkatársai a felajánlásokat. Bármilyen tartós élelmiszer, liszt, cukor, rizs, tészta, búzadara, olaj, konzervek, zacskós leves, tartós tej, keksz, édesség, lekvár, kávé, tea leadható, akár 1 kilogramm liszt is segítség. Az adományokat az önkéntesek személyesen juttatják el a rászorulóknak, átlagosan 8-10 kilós csomagokban. Telefonos adomány vonalon is bekapcsolódhatnak a hívek, az 1356-os adományvonal hívásával 500 forinttal járulnak hozzá a rászorulók megsegítéséhez. MW Szoros marad a testvéri kapcsolat LENGYELORSZÁG A lengyelmagyar kapcsolatoknak nem tudnak komoly károkat okozni az aktuálpolitikai ügyek - véli Piotr Naimski, a varsói kormánypárt, a nemzeti-konzervatív Jog és Igazságosság politikusa, a lengyel parlament alsóháza lengyel-magyar baráti tagozatának elnöke, akit a legutóbbi uniós csúcson kibontakozott magyarlengyel vitával kapcsolatban kérdezett meg a Magyar Idők. „A lengyelek és a magyarok kapcsolata túl szoros ahhoz, hogy az aktuálpolitikai ügyek komoly károkat okozzanak. A jelenlegi európai politikai környezetben a Jog és Igazságosság vezette lengyel, illetve a Fidesz vezette magyar kormány nagyon sok ügyben hasonló álláspontot képvisel. Az EU jelenlegi állapotát hasonlóképpen látjuk, ahogyan azokat a döntéshozói hiányosságokat is, amelyek gátolják az Európára leselkedő veszélyek és válságok elhárítását” - mondta Piotr Naimski. MW Trump; A bevándorlás nem jog, a polgárok biztonsága az első „Mindkettőnket lehallgattak” Botrányt keltett a belső körlevél WASHINGTON „Mindkettőnket lehallgattak, legalább valami közös van bennünk” - mondta az amerikai elnök pénteken a washingtoni Fehér Házban Angela Merkel német kancellárnak, vendége nem reagált a felvetésre. Donald Trump arra utalt, hogy az előző elnök, Barack Obama adminisztrációja bizonyítottan lehallgattatta Merkelt, miként - mint pár nappal ezelőtt állította - a tavalyi elnökválasztási kampány idején Obama őt és kampánycsapatát is figyeltette. Trump kiemelte a terrorizmus elleni küzdelem fontosságát, hitet tett a határok ellenőrzése mellett, mondván: „A bevándorlás nem jog, az állampolgárok biztonsága az első.” Merkel a német védelmi kiadások növelését ígérte az amerikai elnöknek. A kancellár szerint okvetlenül javítani kell az Oroszországhoz fűződő viszonyon, de ehhez előbb meg kell oldani az ukrajnai helyzetet. Jaroslaw Kaczynski, a lengyel Jog és Igazság pártjának elnöke élesen bírálta Németországot, mert a lengyel érdekek ellen cselekszik „történelmi politikájától kezdve energiapolitikájáig bezárólag” írja a Salon24 hírportál. MW Angela Merkel először találkozott Donald Trumppal LENGYELORSZÁG Botrányt keltett Lengyelországban a Rin- gier Axel Springer németsvájci médiakonszern pénteki belső körlevele, amelyben a cég főnöke arra szólítja fel lengyel alkamazottait, hogy az EU-csúcs után helyezzék megfelelő megvilágításba Varsó és Brüsszel viszonyát. „Az értékek és az ész legyőzték a primitív ideológiákat” - írta Mark Dekan arról, hogy a csúcs záró következtetéseit és Donald Tusk volt lengyel kormányfő újraválasztását az Európai Tanács élére annak ellenére hagyták jóvá, hogy Beata Szydlo lengyel kormányfő ellenezte ezt. „Tuskkal együtt a lengyelek győztek, mindazok, akik büszkék az EU-tagságra” - mondta Dekan hozzátéve, a vesztesek között' Jaroslaw Kaczynski, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) elnöke mellett „Lengyelország hírneve is szerepel”. Beata Mazurek, a PiS szóvivője „botrányosnak” nevezte a levelet, amely szerinte arra vall, hogy a német média megpróbál beavatkozni a lengyel belügyekbe. Ryszard Terlecki házelnök-helyettes kilátásba helyezte, hogy az üggyel foglalkozik a kulturális bizottság rendkívüli ülésén. MW
