Somogyi Hírlap, 2017. március (28. évfolyam, 51-76. szám)
2017-03-18 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 11. szám
VASÁRNAP 16 SPORT ■ KtllGCrlllLl 2017. MÁRCIUS 18.. SZOMBAT A cél továbbra is a nézőszám növelése és a drukkerek minél jobb kiszolgálása A többség szerint minden rendben van a lelátókon, remélhető, hogy egyre több gyerektüd majd kiláfBBBBtta-háüal lábdarúgn-mérknzésekre Több csapatot, olcsóbb jegyárat, könnyebb bejutást a stadionokba - avagy a szurkolók válaszoltak arra, hogy ők mit szeretnének többnek, jobbnak, színvonalasabbnak látni a magyar labdarúgásban. Babják Bence, Bodnár Zalán/ Nemzeti Sport MAGYARORSZÁG Tanulsá gos eredményeket hozott a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) által összeállított kérdőív, amelynek segítségével a szurkolók véleményét lehetett megismerni. A tizenegy kérdésre 29 387 válasz érkezett, ami - figyelembe véve, hogy ez volt az első ilyen jellegű kezdeményezés - első körben pozitívnak mondható, ám reménykedünk benne, hogy ennél azért többeket érdekel a hazai labdarúgás. Az ötletet és a kivitelezést csak dicsérni lehet, a szövetség az utóbbi évek- /^j| ben több olyan szabályt, illetve ajánlást is bevezetett, amelyekkel a hazai' drukkereknek akart kedvezni. Volt, amelyik beváltotta a hozzá fűzött reményeket, és akadt, amelyik hibás döntésnek bizonyult. A cél továbbra is a nézőszám növelése, a drukkerek minél jobb kiszolgálása, ehhez elengedhetetlen a felek közötti párbeszéd és a másik álláspontjának megismerése - a kérdőívvel az MLSZ megtette az első lépést, a válaszokat pedig a Nemzeti Sport is megvizsgálta. 1. Milyen csapatszám mellett szervezné az NB l-es és az NB ll-es bajnokságokat? Válaszok (százalék) 18-20 csapat/ bajnoki osztály 10-12 csapat/ bajnoki osztály 14-16 csapat/ ■■ " osztály MW-grafika, forrás: NS JELENLEGI ÁLLAPOT: az NB I-ben 12, az NB Il-ben 20 csapat szerepel. A 2004-2005-ös és a 2014- 2015-ös szezon között rendre 16 csapat szerepelt az élvonalban, úgy tűnik, a szurkolók többsége a mostaninál némileg magasabb létszámmal képzeli el az NB I-et. A csökkentéssel a vidéki csapatok egy része eltűnt a legmagasabb osztályból, s meglehet, emiatt többen elégedetlenek. Ám az évek során bebizonyosodott, az ország nem bír el 16 élvonalbeli klubot, szinte egyetlen olyan évad sem volt, amikor valamelyik egyesület ne szakadt volna le nagyon hamar a többitől. Az sem volt ritka, amikor anyagi bizonytalanságról, több hónapos késésben lévő fizetésekről és csődközeli állapotról olvashattunk. A klubok gazdasági stabilitása egyelőre igazolja a szövetség döntését. 2. Milyen lebonyolítási formát alkalmazna az NB l-es bajnokságban? VÁLASZOK: 1. Végig körmérkőzés (57,14%). 2. Körmérkőzéses alapszakasz, majd alsóház és felsőház (27,89%). 3. Körmérkőzéses alapszakasz, utána helyosztó páros mérkőzések kieséses rendszerben (14,97%). , JELENLEGI ÁLLAPOT: végig körmérkőzés. Úgy tűnik, a mostani lebonyolítás tökéletes a drukkereknek, két tényező azonban némileg árnyalja a képet. Egyfelől az előbbi kérdés megkerülhetetlen, vagyis meglehet, a drukkerek a 14-16 csapatos élvonalban szeretnének körmérkőzéseket látni. Másfelől arra nem tér ki a kérdés, hogy hány fordulót rendezzenek, vagyis a szurkolóknak menynyire ideális a mostani 33 kör, amely alatt kedvenc csapatuk néhány rivális ellen biztosan kétszer játszik idegenben és csak egyszer hazai pályán. Ezen a téren fontos lenne pontosítani. 3. Szükség van-e valamilyen módosításra, illetve ösztönzésre annak érdekében, hogy a csapatok jobban törekedjenek győzelemre, illetve gólszerzésre? VÁLASZOK: 1. Igen, kellene, hogy izgalmasabb legyen minden mérkőzés (81,6%). 2. Nem, ma is elég izgalmasak a mérkőzések (18,4%). JELENLEGI ÁLLAPOT: nincs ilyen jellegű ösztönzés. Amikor szakértőket vagy korábbi játékosokat szólaltattunk meg az NB I kapcsán, többen kiemelték, a csapatok többsége a biztonsági futballt választja, a nyílt támadójátéknak nincs szerepe. Úgy tűnik, ezt a szurkolók is így gondolják, és egyetlen olyan európai bajnokság sincs, ahol ilyen'jellegű ösztönzést vezetettek volna be. 4. Kell-e befolyásolni (korlátozni) a külföldiek számát a mérkőzéseken? VÁLASZOK: 1. Igen, kötelező szabállyal (38,27%). 2. Igen, de nem kötelező szabállyal, hanem pénzügyi ösztönzéssel (34,82%). 3. Nem kell korlátozni (26,91%). JELENLEGI ÁLLAPOT: pénz ügyi ösztönzés (anyagi támogatás jár minden forduló után azoknak a csapatoknak, amelyekben egyszerre legfeljebb három légiós van a pályán). Az MLSZ a 2015-2016-ós szezon előtt vezette be a külföldi labdarúgók létszámára vonatkozó ajánlását, amely a jelek szerint összhangban volt a magyar drukkerek igényeivel. A korábban légiósoktól hemzsegő Honvéd mostani szereplése pedig remekül bizonyítja, a gyengébb képességű külföldiek helyett megéri bízni a magyar játékosokban. Fontos megjegyezni egyúttal, hogy kötelező szabállyal a szövetség legfeljebb a nem uniós országokból érkező légiósok számát szabályozhatja. 5. Kell-e kötelezni vagy ösztönözni a fiatal magyar játékosok (19 évesek vagy fiatalabbak) szerepeltetését a mérkőzéseken? Válaszok (százalék) Igen, de nem kötelező szabállyal, hanem pénzűéi ösztönzéssel 18,87 Nem kell : I \ kötelezni yio’of 4i,o 38,24 Igen, kötelező - szabállyal JELENLEGI ÁLLAPOT: pénzügyi ösztönzés (anyagi támogatás jár minden forduló után azoknak a csapatoknak, amelyekben legalább két, húsz éven aluli hazai nevelésű futballista lép pályára). A szövetség az előző idény előtt vezette be a fiatal magyar játékosokra vonatkozó ajánlást, a csapatok többsége pedig igyekszik megfelelni neki. A Honvéd és a Vasas példája jól mutatja, ez is járható út, míg az FTC és a Videoton inkább a rutinosabb játékosokban bízik. A bajnokság színvonala nem csökkent a fiatal magyar labdarúgók színre lépésével, illetve a légiósok számának csökkenésével. 6. A szövetség a kluboknak fizetendő pénzek elosztásakor figyelembe vegye-e a nézőszámokat az NB l-ben? VÁLASZOK: 1. Igen, fontos lenne ezzel ösztönözni őket (69,49%). 2. Nem, bár fontos a nézőszám, de ezért ne kapjanak pénzt a klubok (29,52%). 3. Nem, a nézőszám növelése nem fontos (0,99%). JELENLEGI ÁLLAPOT: a pénz elosztásakor nem számít a nézőszám. A Nemzeti Sport néhány hete indított akciót (Menj meccsre fél áron!), és pozitívum, hogy a válaszadók csaknem hetven százaléka elégedetlen a nézőszámmal, és szeretné, ha a szövetség anyagilag próbálná ösztönözni a klubokat, hogy minél több drukkert csábítsanak ki a lelátóra. 7. Melyik állítás áll legközelebb az igazsághoz a nézőtéri magatartással kapcsolatban? VÁLASZOK: 1. Teljesen rendben van minden a lelátókon (58,56%). 2. Nincsének komolyabb. fizikai rendbontások, de a rigmusok közönségesek, gyalázkodóak (33,71%). 3. A nézőtéri magatartás miatt nem járok mérkőzésre (7,73%). A hét éve regnáló MLSZ-el- nökség markáns törekvéseinek egyike a nézőtéri kultúra át- vagy inkább kialakítása. Sarkalatos pont ez a programban, ami miatt a szövetség talán á legtöbb konfliktust vállalja fel. A családi szektorok kialakításától a felvilágosító kampányokig sok mindennel próbálkozik az MLSZ, s bár sokszor az az érzésünk, hogy a fürdővízzel a gyereket is kiönti, tagadhatatlan, hogy csak az európai- normákat igyekszik követni. 8. Minek kell változnia a felsorolt tényezőkből, hogy többen menjenek NB l-es mérkőzésre? Válaszok (százalék) A szurkolók jobb —| Legyen sokkal kiszolgálása g j7 színvonalasabb Sportszerű —j| I aiáték szurkolás j 28 i .ÄP77 A jegyvásárlási -^mSm szabályok könnyítése***».' MW-grafika, forrás: NS Talán ez az a kérdés, amit fel sem kellett volna tenni, hiszen az elmúlt években is számos példát láttunk arra, hogy a minőségi futballra ugyanúgy ki vannak éhezve az emberek Magyarországon, mint bárhol máshol - ha nem jobban. Csaknem minden második voksoló vallja, hogy a színvonal emelkedésé ki tudná csalni a stadionokba, de persze csöppet sem zavarná, ha eközben egyszerűbben lehetne olcsóbb jegyhez jutni, miközben kulturáltan szórakozhatna. 9. A fordulónkénti hat NB l-es meccsből hányat közvetítsen élőben a televízió? VÁLASZOK: 1. Kettőt-hármat (35,1%). 2. Hatot (33,24%) 3. Négyet-ötöt (25,17%). 4. Egyet (6,49%). JELENLEGI ÁLLAPOT: fordu lónként két meccset közvetít élőben az M4 Sport. A számadatok azt mutatják, a szurkolók több mérkőzést szeretnének látni a tévében. Az utóbbi években szélsőséges megoldások születtek ebben az ügyben: a tizenhat csapatos bajnokság idején a jogtulajdonos fordulónként hat-hét mérkőzést sugárzott egyenesben, majd az MLSZ közbenjárására drasztikusan csökkentették a tévés meccsek számát, mondván, ha nem lehet nézni a találkozókat a tévében, majd kimennek az emberek a stadionokba. Nem így lett, a helyszíni nézőszámok tovább csökkentek. Nézetük szerint a mécsesek félét nyugodtan lehetne adni a televízióban is, a topligákban sem tart senkit vissza a stadionlátogatástól az, hogy lényegében bármelyik meccs megnézhető otthon is. 10. Törekedni kell-e arra, hogy az NB ll-es bajnokság feltételei jobban hasonlítsanak az NB l-es feltételekhez? VÁLASZOK: 1. Igen, hogy csökkenjen a különbség a két osztály között (69,80%). 2. Nem, az NB II ne hasonlítson se az NB I-re, se az NB III-ra (26,49%). 3. Netn, az NB II inkább az NB III-hoz hasonlítson (3,71%). Az NB II sokkal jobban érdekli az embereket, mint ahogy valószínűsíteni lehetne. Sokan szerethetőbbnek látják a másodvonalbeli küzdelmet és őszintébbnek az ottani futballt. A szurkolók most szavazataikkal is kifejezték, hogy semmiképpen sem akarják az NB III szintjére lesüllyeszteni a másodosztályt, sokkal inkább az NB I-hez akarják ha7 sonlóvá tenni. 11. Fontos-e erősíteni a női labdarúgást és a futsalt? VÁLASZOK: 1. Igen, mindkettőt (65,1%). 2. Egyiket sem (14,9%). 3. Csak a futsalt (13,83%). 4. Csak a női focit (6,18%). Örültünk volna, ha ebben a kérdésben nem diszkriminálják a strandlabdarúgást, amely szintén az MLSZ égisze alá tartozik és hasonlóan növekszik a népszerűsége világszerte, mint a futball női, illetve teremben játszott változata iránti. A szavazók kétharmada támogatja a női foci és a futsal felfuttatását is. Halkan hozzátesszük, hogy a kérdésfeltevést némileg kenetteljesnek találjuk: jóérzésű ember nem felelhet rá nemmel. Az elvekkel egyet kell érteni, de fontos tisztázni, hogy az „erősítés” pontosan miben nyilvánulna meg. Fotó: NS-archív
