Somogyi Hírlap, 2017. március (28. évfolyam, 51-76. szám)

2017-03-18 / 65. szám

KULTÚRA 11 2017. MÁRCIUS 18., SZOMBAT Történelmi szórakoztatás mesterfokon, nem okoz csalódást a Kincsem Szerelem, kaland, szelesvaszon KINCSEM Színes, magyar romantikus kalandfilm RENDEZTE: Herendi Gábor FORGATÓKÖNYV: Herendi Gábor, Hegedűs Bálint PRODUCER: Herendi Gábor, Hutlassa Tamás FŐSZEREPLŐK: Nagy Ervin, Petrik Andrea, Gáspár Tibor, Gyabronka József, Keresz­tes Tamás, Rátóti Zoltán, Bal- sai Mónika, Makranczi Zalán, Papp János. HANG: 5.1 Dolby Digital HOSSZ: 121 perc KORHATÁR: 12 FORGALMAZÓ: Fórum Hungary Kft. ORSZÁGOS BEMUTATÓ: 2017. március 16. és párbeszédes poénok is ül­nek, csak a legritkább eset­ben csúsznak be gyengébb megoldások. A két főszerep­lő, az Ernőt játszó Nagy Ervin és a kis testi hibával élő, kü­lönös karakterű osztrák örö­kösnőt alakító Petrik Andrea tökéletesen játssza szerepét, csakúgy, mint a melléksze­replők, akik remekül hozzák a történelmi korszak jellegze­tes alakjait a simlis uzsorás­tól, az osztrákokhoz húzó ma­gyar nemesen át a bordélyház madámjáig. A film látványa egyedi, a kosztümök történel­mileg hitelesek, ám szinte ma is trendinek hátnak. A Kin­csemet bátran ajánljuk min­denkinek, aki szereti a ma­gyar történelmet, a romanti­kát, a kalandos akciókat, a vic­ces párbeszédeket és a lebilin­cselő történeteket. Romantikus történelmi dráma. Az osztrák örökösnőt játszó Petrik Andrea, és a Kincsem főhős«, a Blaskovich Ernőt alakító Nagy Ervin Fotó: Forumhungary.hu igazi közönségfilm, minden korosztálynak szóló szóra­koztató, látványos, pörgős mozi lett a Kincsem. Kubiszyn Viktor kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu FILM Minden idők eddigi leg­drágább magyar filmje a Kin­csem - egyszerre látványos kalandfilm sok akcióval és romantikus történelmi drá­ma kitalált és valóban létezett karakterekkel. Ebből lehetett volna jiatalmas bukás is, bé­na Hollywood-majmolás, de a film egyáltalán nem okoz csa­lódást. A Kincsem igazi kö­zönségfilm, minden korosz­lik, a függetlenség és az ellen­állás szimbólumává az oszt­rák megszállással szemben. De ez a politikai szál normá­lisan simul a történetbe, így szerencsére nem válik történelmi tanmesévé a film. Mert a fő vonal alapvetőn a roman­tikus, Rómeó és Jú- lia-alaphelyzetű szerelem, az ellenséges háttérből jött sze­relmesek sztorija: az osztrák főtiszt lánya és a meggyilkolt magyar szabadságharcos fő­nemes fia közti románc fonó­dik össze Kincsem, a szágul­dó csodaló sorsával. Herendi Gábor rendező ne­véhez olyan közönségfilmek fűződnek, mint a Valami Amerika, a kevésbé sikerült Magyar vándor, amely a Kin­csemhez hasonló­an szintén törté­nelmi események­re épül. Herendi a Kincsemmel egy minden ízében jól megkomponált, a célját telje­sen beteljesítő filmet készí­tett, látványos, pörgős, végig leköti a figyelmet. A fordula­tok és a szereplők konfliktu­sai nem erőltetettek, és a meg­felelő helyen elhelyezett képi Minden idők legdrágább magyar filmje tálynak szóló szórakoztató mozi lett. A Kincsem főszereplője, Blaskovich Ernő (Nagy Er­vin) mindenét elvesztette a szabadságharc után. Kisgyer­mekként szemtanúja volt apja halálának, akit a szabadság- harc bukása után lőtt agyon egy osztrák császári tiszt (ap­ja régi barátja, később ellensé­ge), aki utána megkapta a bir­tokot is, és szinte kisemmiz- te az ifjú Ernőt. Ernő felnő­ve céltalan, kicsapongó életet él, bordélyházakban múlatja az időt és felesleges párbajok­ba keveredik, amikor egy nap megjelenik élete nagy lehető­sége egy senki által nem ér­tékelt ló képében. Belőle lesz Kincsem, a csodaló, sikert si­kerre halmoz majd az európai lóversenypályákon. A sors tál­cán kínálja az elégtételt, hogy nemes küzdelemben győzze le ősi ellenségét, Von Oettin- gen bárót. Egyre durvuló ri­valizálásukat bonyolítja, hogy Ernő menthetetlenül' belesze­ret Klara von Oettingenbe, ap­ja gyilkosának lányába. A sze­relem és bosszú dilemmája az egyik fő cselekményszál, a másik a látványos versenyek, Kincsem versenylóvá válása a remekül felrajzolt történelmi háttér előtt. Kincsemből nem­zeti ügy lesz, a ló jelképpé vá­Tudomány és fantasztikum, történetek a kutatásról, önmagunk feltérképezéséről A jövő már itt már van, csak észre kell venni KÖNYV Ősi történetek a Bibliá­ból és a jelenlegi technikai fej­lettség megcsavarása vagy tu­dományos továbbgondolása: Chiang történeteiben ez a tu­dományos fantasztikum leg­nagyobb jellemzője. „Újra visz- szahozza a tudományt a tudo­mányos-fantasztikumba, még­hozzá zseniálisan” - írja róla a Booklist. Az Életed történe­te és más novellák a legkülön­félébb helyekre nyújt betekin­tést. Az első novella, a Bábel tornya például a jól ismert bib­liai történetet írja újra. A főszereplő az elámi Hilla- lum, aki azért érkezik a már egekbe nyúló, de még nem kész toronyhoz, hogy többek közt ő legyen az, aki a menny­be utat tör az emberiségnek. Az írás történelmi hitelesség­gel veszi végig a Bábelről tudott ismeretanyagunkat, és emellett az alap­kérdéseket is vizsgál­ja: mi a menny? Kit találunk ott? Van-e értelme összekötni az eget a földdel? Az író nagyon tömören és precízen fogalmaz, rengeteg gondolatot képes belesűríteni egy néhány oldalas novel­lába is, stílusa mégsem válik szárazzá. A gon­dolati mélységek és a tudományos fantaszti­kus csavarok miatt írá­sai egyszerre szórakoz- tatóak és mélyen elgon- v dolkodtatóak. A kötet novellái igen változatosak: az egyik­ben a miénkhez nagyon hasonlító világban az an­gyali látogatások a min­dennapi élet rémisztő és egyben csodálatos tör­ténései. A másikban tu­dósok felfedeznek egy nem e világi nyelvet, ami alapjaiban változ­tatja meg a gondolko­dásunkat és érzékelé­sünket az időről és a valóságról. Az utolsó a mai szépségkultuszt gondolja végig: az ide­gi áramkörökben vég­zett apró módosítás­sal eltörlődik a tes­ti szépség alapján ki­alakuló megkülön­böztetés. Ted Chiang nyolc novellát tartal­mazó, háromszoros Nebula-, valamint Hugo-, Locus-, The­odore Sturgeon- és Sidewise-díjas gyűjteményét sokan az új évezred legfonto­sabb novel láskötetének tart­ják. Az Életed története című novellából Érkezés címmel De­nis Villeneuve forgatott 2016- ban nagy sikerű filmet Amy Adams, Jeremy Renner és Fo­rest Whitaker főszereplésével. Minden történet igazából a megismerésről, a kutatás­ról, önmagunk feltérképezé­séről szól. Szereplői a körülöt­tük lévő világot akarják meg­érteni, rá akarnak jönni, ki az Isten, és miért olyan, ami­lyennek ismerik, és saját éle­tük megértése is a cél: honnan jönnek, merre tartanak, és mi az értelme a létezésüknek? Alapkérdések, amelyek mind­annyiunkat foglalkoztatnak. A tudományos eredmények és feltételezések beépítése a tör­ténetekbe hidegrázós hiteles­séget kölcsönöz még Chiang legvadabb elképzeléseinek is. A könyv nem jövőkutatás és nem prófécia, hanem gondo­latkísérlet jelenből (és a távo­li múltból) kiindulva, minden­kinek ajánlott tehát, akit érde­kelnek a tudományos-fantasz­tikus gondolatkísérletek. Karácsony Vendel Könyvajánló Ted Chiang: Életed története és más novellák FORDÍTÓ: Pék Zoltán, Török Krisztina, Galamb Zoltán, Ju­hász Viktor, Huszár András KIADÓ: Agave Könyvek OLDALAK SZÁMA: 320 KIADÁS ÉVE: 2016 ÁR: 3480 Ft

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents