Somogyi Hírlap, 2017. március (28. évfolyam, 51-76. szám)

2017-03-11 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 10. szám

2017. MÁRCIUS 11., SZOMBAT SZTORI g Nem mindenki találja a stí­lusát, és nagyon óvato­sak a magyar nők, nem any- nyira bátrak az öltözködés­ben - nyilatkozta lapunk­nak Makány Márta. A neves divattervező szerint egy át­lag magyar nőben még min­dig az a félsz van, hogy ha többet foglalkozik a külse­jével, akkor magamutogató­nak vagy kihívónak látják az emberek. Sajnos a társadal­munkban még él az a téves elképzelés, hogy azok a ren­des emberek, akik nem köl­tenek a külsejükre, nem fog­lalkoznak magukkal annyit. Takács Eszter- Látszik, hogy gyakori és ked­ves vendég ebben a kávézó-^ ban. Esetleg itt szokott dolgoz­ni? Filmekből, újságokból úgy képzelheti az ember, hogy egy kis füzettel jár-kel, és ha eszé­be jut valami, akkor azt meg­rajzolja.- Jó lenne, de azért ez nem ennyire romantikus. Egy di; vattervezőnél is úgy van, mint bármelyik másik szakmában, ha dolgozni kell, akkor dolgo­zom. Leülök az asztalomhoz és megcsinálom, amit kell. De az tényleg igaz, hogy kávéház­ban szívesen dolgozom. Élve­zem, hogy ez egy kis közössé­gi tér, és jó, ha van körülöttem egy kis mozgás, ez sokkal in­kább inspirál, mint hátráltat.- Tudatosan készült a pályára?- Vannak olyan képes­ségek, amiket hamar ész­re lehet venni egy gyereknél. Ilyen, ha valakinek jó a hal­lása vagy szépen tud rajzol­ni. Én a kortársaimnál egy kicsit mindig jobban rajzol­tam, a szüleimnek már óvo­dáskoromban mondták, hogy ügyes gyerek vagyok. Iskolás­koromban is olyan környezet­be kerültem, ahol támogatott a képességeim kibontakoz­tatásában a tanítóm, a rajz­tanárom. Sosem úgy álltak hozzám, hogy rendben, szé­pen rajzol a gyerek, de tanul­ja csak inkább a matematikát és majd lesz belőle rendes em­ber, hanem felhívták arra a fi­gyelmemet, hogy a rajztudás­sal is lehet előre jutni. A szü­leim mérnökök, de ők is min­denben támogattak és tudato­san készültem az általános is­kolából egy művészeti szakkö­zépiskolába.- Onnan egyenes út vezetett a szakmai elismertségig?- Nem, hosszú és elég rö­gös út volt, de az valóban ma­gától értetődő volt, hogy mű­vészeti felsőoktatásban fo­gom folytatni a középiskola után. Tény, hogy éppen abban az időszakban végeztem az iparművészetin, amikor meg­szűnt a magyar textil- és ru­haipar. Nem volt más út, mint hogy egyedül kellett elindul­nom, tapasztalatot szereznem. Ha pár évvel korábban végez­tem volna, amikor még renge­teg gyár volt, akkor valószínű­leg nagyon boldog tervező let­tem volna az egyikben. Kez­dőként azért nagyon nehéz volt úgy, hogy nem volt előt­tem egy mentor vagy bármi­lyen segítő.- De mentor nélkül is egy na­gyon boldog tervezőnek tűnik. Van azért olyan pályatársa, aki­re felnézett ps manapság is ér­dekeének tártja a munkáit?--Mind a mai napig nagyon szeretem Lagerfeld munkás­ságát, azprt pedig különösen tisztelem,! hogy túl a nyolc­vanon még mindig kiapadha- * tatlan energiával és kreativi­tással ^dolgozik. Ez számom­ra4* lenyűgöző, és Christian Lacroix-t is kedvelem, aktív éveiben nagyon szép ruhákat tervezett. -Ukj- ,,- Mi, magyar nők követjük a di­'vatot? >' ? | - Az emberek most már sokkal inkább próbálkoznak, mint egy-két# évtizeddel ez­előtt. A lehetőség is több, több­féle ruhát lehet kapni elérhető áron. Az viszont látszik, hogy nem mindéhki találja a stílu­sát, és hogy nagyon óvatosak a magyar nők, nem annyira bát­rak az öltözködésben. Vannak olyan kultúrák, ahol a divat sokkal elfogadottabb, jobban mernek az emberek öltözköd­ni, a külsejükkel foglalkozni. Egy átlag magyar nőben még mindig az a félsz van, hogy ha többet foglalkozik a kül­sejével, akkor magamutogató­nak ^.agy kihívónak látják az emberek. Sajnos a társadal­munkban még él az a téves el­képzelés, hogy azok a rendes emberek, akik nem költenek a külsejükre, nem foglalkoznak magukkal annyit. Elvárás pu­ritánnak lenni.- Ha valaki fodrászhoz jár vagy követi a divatot, akkor az túl­zásba esik?- Semmilyen túlzás nincs. Enni is kell, sportolni is kell, ezek mind hozzájárulnak ah­hoz, hogy jó kedvünk legyen. Ennyire természetesnek kel­lene lenni annak is, hogy ízlé­sesen, csinosan öltözködjünk. Időszerű lenne, ha minden­ki törekedne arra, hogy az el­ső benyomás, amit mutat ma­gáról, jó legyen. Ebben pedig nem lehet túlzásba esni, min­den belefér, amiben egy nő jól érzi magát.- Akkor azokkal stylistok- kal, divatbloggerekkel sem ért egyet, akik azt mondják, hogy ezt 30 fölött, vagy azt 40 fölött már ne vegyük fel?- De. Azért jómagam is azt gondolom, hogy bármilyen csodálatos lábai, hosszú comb­ja i is van na k valak i nek, mond­juk hatvan fölött már nem biz­tos, hogy rövid sortban kelle­ne járnia az utcán. Persze ha edző vagy sportoló az illető, az más. A komfortzónája min­denkinek máshol van, míg az egyik embernek belefér egy- egy ruhadarab, a másiknak már túlzás lehet. De itt ismé­telném magam, hogy igazá­ból semmilyen túlzás nem lé­tezik. A legfontosabb alapsza­bály, hogy tudja viselni az em­ber azokat a ruhadarabokat, miket hord. Ettől lesz stílusa, kisugárzása.- Divatos ruhákat, kiegészítőket lehet kapni a gyakran szidalma­zott fast fashion boltokban is.- Szerintem az ár-érték arány a legfontosabb egy ru­amit én, akkor bárki sikeres le­het. Mindig az az alap­kérdés, hogy akarod vagy nem akarod. Ha akarod, ak­kor megcsiná­lod. Ez csak elhatározás kérdése. ff A képen Lori Singer ameri­kai színésznő a New York 'ashion Week divatbemu- tatóján Makány Márta ru­tájában Névjegy: ha vagy egy táska megvásár­lásánál. A baj ott szokott kez­dődni, hogy egyszerre szeret­nénk olcsó, jó minőségű és egyben divatos ruhát, ami, ha lehet, nem jön napjában két­szer szembe az utcán. Nekem például kevés ruhám van, mert szeretem hordani azt, ami van. Nem állnak a szek­rényben zsákszám a holmik, amiket esetleg csak egyszer veszek fel. A legszívesebben egyberuhát és sportcipőt vi­selek. Talán a táska az egyet­len, amire szívesen ^áldozok több pénzt is. LóüisfVuitton és Lagerfeld gyönyörű táská­kat ké^l^^ggtöbb^an.- Ezek azért nem könnyen meg­fizethető darabok, sokan in­kább hamisat választanak.- Ezt sosem értettem; Gyö­nyörű szép tárgyakat! lehet kapni nem, vagy kevésbé is­mert márkáktólj is||ValIom, hogy nem kell vagyonokat költeni, ha valaki csinosán és divatosan szeretne' öltözköd ni. A divat persze arról szó hogy álmokat ad; el.® Se úgy érzik, ha megvesznek eg designermárkát, akkor tartoz­nak valahova, és ezzel nincs i semmi baj. De inkább gyújts össze az ember álmai ruhája!» ra vagy táskájára a pénztf ha tényleg annyira szeretné, és ne hamisat vegyen. Azt per sze sosem szabad elfelejte­ni, akár sokat költhet az em­ber ilyesmire, akár keveset, hogy azért ezek csak tárgyak, és a számomra kedvesek kö­zül sincs egyetlen olyan sem, amit ha elveszítenék, akkor el­keserednék. Megtanultam el­engedni dolgokat.- Azért sok mindenben szeren­csés. Ön is így érzi?- Én nem hiszek a szerencsé­ben. Ez számomra egy nem lé­tező fogalom. Abban viszont'hi­szek, hogy ott kell lenni és csi­nálni kell. Ha szükséges, szá­zadjára is neki kell futni, és ak­kor egyszer csak sikerül. Ne-' kém sem hullott az ölembe a si­ker, nagyon sokat tettem érte. Szerintem ha más is megteszi, Makány Márta, a Magyar Köztársaság Érdemrend lo­vagkeresztjével kitünte­tett divatterző. A Képző-és Iparművészeti Szakközép- iskola textil szakán vég­zett, ezt követően a Mo­holy-Nagy Művészeti Egye­tem ruhaipari formaterve­ző és nyomottanyag-tervező szakán diplomázott. Hétköz­napi, alkalmi és esküvői ru­hákat is tervez, készített for­maruhát a BKV dolgozóinak, és a 2008-ban a Pekingbe utazó magyar olimpiai dele­gáció ruháit is Ő tervezte. Magyar divatbemutató a NewYork-i Fashion Weeken Makány Márta kollekció­ja ősszel is és az idén tél vé­gén is óriási sikerrel mutatko­zott be a New York-i Fashion Weeken. A magyar konzulá­tus és a Nemzeti Kereskedő­ház által szervezett divatbe­mutatót a rendezvény top 10 eseménye közé választották. A New York-i főkonzul, Kumin Ferenc nagykövet meghívásá­ra sok magyar vendég is részt vett az eseményen és meg­csodálhatta Makány Márta ruhakollekcióját. ** Elváráspuritánnak Icnni’’!

Next

/
Thumbnails
Contents