Somogyi Hírlap, 2017. március (28. évfolyam, 51-76. szám)

2017-03-11 / 60. szám

2017. MÁRCIUS 11., SZOMBAT GAZDASÁG y A nemesítés fejlesztését célozza meg a szaktárca Visszaszorulóban a magyar fajták Nem vagyunk a világ élvonalában, pedig ízletesebb a hazai disznók húsa Fotó: MW Születésnapon járnak le a személyi okmányok MAGYARORSZÁG A jogosítvá­nyok egy újonnan bevezetett szabály szerint nem az orvo­si alkalmassági vizsgálattól számított 5 vagy 10 évig, ha­nem a jogosítvány tulajdono­sának a vizsgálat előtti leg­utóbbi születése napjától szá­mított 5 vagy 10 évig lesznek érvényesek - írja a Portfolio, hu. Ha valaki például pont az orvosi alkalmassági vizsgálat előtt pár nappal ünnepli a szü­letésnapját, a korábbi szabály­hoz képest most majdnem egy évvel is rövidülhet a jogosítvá­nya érvényessége. Pintér Sándor belügymi­niszter írásbeli kérdésre vá­laszolva elmagyarázta, hogy a töTvény szerint már január­tól az összes, személyazonos- sításra alkalmas okmányunk a születésnapunkon jár le. így aztán sokkal könnyebben fej­ben tudjuk tartani, mikor kell meghosszabbítanunk az érvé­nyességüket. MW Meg kell tanulni bánni a pénzzel BUDAPEST A lakosság, a fiata­lok pénzügyi tudatosságának, pénzügyi jártasságának erő­sítése fontos nemzeti feladat, ezért a tudatosság fejleszté­sére nemzeti stratégia készül, amely még a nyár előtt a kor­mány asztalára kerül - mond­ta Varga Mihály nemzetgazda­sági miniszter tegnap a Mar- czibányi téri Addetur Baptis­ta Gimnázium, Szakgimnázi­um és Szakiskolában. A héten zajlott a Pénz7 ren­dezvénysorozat, amellyel azt kívánták elérni, hogy az álta­lános és középiskolások alap­vető pénzügyi ismeretekre te­gyenek szert. A Pénz7 prog­ramja bekerült a tanév rend­jébe, de gazdálkodási-vállal­kozói témával is bővült a ren­dezvénysorozat. 1100 isko­la 1800 pedagógusa regiszt­rált a Pénz7-re, több mint 160 ezer diákhoz jutott el a prog­ram és több mint 400 pénz­ügyi és vállalkozói önkéntes támogatásával valósult meg a témahét. MW Aggasztónak tartják a hely­zetet a szakértők, rossz, hogy sok sertéstartó nem hizlal magyar fajtát. Kelemen Zoltán kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Óriási veszély, hogy sok sertéstartó nem ma­gyar fajtát hizlal - jelentet­te ki egy agrárfórumon Nagy István, a Földművelésügyi Mi­nisztérium (FM) államtitkára. Ezt a helyzetet azzal indokolta, hogy a külföldi fajták előnyö­sebb jellemzőik folytán maga­sabb haszonnal kecsegtetnek. Mint mondta, az állattenyész­tésen belül fejleszteni kell a nemesítést, mert ezen a terüle­ten - szemben a növényneme­sítéssel - Magyarország nincs a világ élvonalában. Valóban aggasztó a hely­zet - válaszolta a Világgazda­ságnak Wagenhoffer Zsom­bor, a Magyar Állattenyész­tők Szövetsége (MÁSZ) ügy­vezető igazgatója. Miközben a szarvasmarhát és a juhot, il­letve néhány őshonos magyar fajtát illetően elsősorban hazai tenyésztésű állatokkal dolgoz­nak az árutermelők, a baromfi esetében már szinte eltűntek a hazai genetikai hátterű fajták, a sertéssel pedig „most van el­menőben a hajó”. Az állam eddig is támogatta a tenyésztést: a Magyar Fajta­tiszta Sertés-tenyésztők Egye­sülete (MFSE) és a Mangali­catenyésztők Országos Egye­sülete (MOE) tenyésztésszer­vezési támogatás címén 2016- ban 171 millió forint támoga­tást kapott. A tavalyi költség- vetésben a sertésstratégiára elkülönített 1,148 milliárd forintból a hazai sertéste­nyésztés geneti­kai alapjainak fej­lesztésére, a hazai fajták tenyésztésére támogatói szerződés keretében az MFSE 130 millió, a MOE 100 millió forint támogatást kapott - kö­zölte az FM a VG-vel. Ma Magyarországon öt ha­zai, három honosított és hat külföldi sertésfajtát tartanak nyilván, amelyből három hib­rid, tizenegy pedig fajtatiszta. Viszont a magyar és a külföldi fajták pontos százalékos ará­nya a szaktárca szerint sem határozható meg. A becslé­sek meglehetősen nagy tarto­mányban szórnak. A szakma egy része úgy tudja, 15-20 szá­zaléknál nem több a hazai faj­ta részaránya. Kiss György, az MFSE elnöke viszont állítja: a külföldiek aránya nem több 40 százaléknál. Vele előfordult, hogy bár csak két tenyész­kant akart vásárolni egy kül­földitől, azzal a feltétellel kap­ta volna meg őket, ha az összes anyaállatát átíratja a külföldi tenyésztőszervezethez. Utób­biak térnyerése vitathatatlan. Pedig Wagenhoffer szerint a hazai vi­szonyok között ösz- szességében a kül­földi genetika nem teljesít jobban a ma­gyarnál. Csakhogy a mögöt­tük álló cégek tőkeerősebbek. Jobb a marketingjük és képe­sek nagy tételben szállítani, kedvezményeket és különféle finanszírozási konstrukciókat kínálnak. Azt, hogy a különböző faj­tákból melyik a legmegfele­lőbb, meghatározza, hogy mi­re használják majd fel a sertés húsát. A hazai fajták húsa ízle­tesebb, szalámi, kolbász és ha­gyományos sonka készítésé­re sokkal alkalmasabb a nagy vízfelvevő képességű külföldi fajták húsánál - mondta a Vi­lággazdaságnak Eicher József, az MFSE ügyvezető igazgatója. Az utóbbi időben a hazai faj­ták (magyar nagyfehér, ma­gyar lapály, duroc) sokat javul­tak a gazdasági mutatóikban. Jobb lett például a takarmány­hasznosításuk, a színhúsará- nyuk, de a sertéshizlaláson el­érhető haszonban még előnyö­sebbek lehetnek a külföldi hib­ridek - elsősorban a szapora­sági mutatóik miatt. Egyelőre azonban nincs mód arra, hogy kipróbáljuk, mire képesek a külföldi és a hazai sertések azonos körülmények között. A külföldi tenyésztők ugyanis nem viszik be teszte­lésre az állatokat a herceghal­mi teljesítményvizsgálóba. Az enélkül is tudható, hogy a nemzetközi fajták korsze­rűbb tartástechnológiát igé­nyelnek. A hőmérsékletre és páratartalomra is érzékenyeb­bek, mint a magyar, illetve a közép-európai környezetben tenyésztett fajták. Szakértők szerint ezért utóbbiak az itt­honi „közepes” körülmények között jobban teljesítenek ver­senytársaiknál. Fontos határidő küszöbön a NAV-nál MAGYARORSZÁG Mintegy 3,8 millió embernek készít a NAV külön kérés nélkül szja-beval- lási tervezetet, ami legkényel­mesebben az ügyfélkapun nézhető meg. A bevallási ter­vezet a tavaly megszerzett jö­vedelmekről szóló kimutatás, melyet a munkáltatók, kifize­tők által megadott adatokból állít össze a NAV. Kiszámítja a jövedelmet terhelő adót, szá­mításba veszi az év közben le­vont adóelőleget és a figyelem­be vett kedvezményeket. Akinek van ügyfélkapu-re- gisztrációja, a NAV által elké­szített adóbevallási terveze­tet március 15-étől megnéz­heti, és szükség esetén mó­dosíthatja vagy kiegészíthe­ti a www.nav.gov.hu-ról és a www.magyarorszag.hu-ról el­érhető weboldalon. Az ügyfélkapuval nem ren­delkező ügyfelek március 16-áig kérhetik, hogy a hiva­tal az adóbevallási tervezetet papíralapon, postán keresztül juttassa el hozzájuk. Ettől függetlenül mindenki kap értesítést az adóhivataltól, akinek fizetendő vagy vissza­igényelhető adót mutat ki be­vallási tervezete. Aki nem ké­ri a postázást és ügyfélkapuja sincs, az március 16-ától a ter­vezetet a NAV ügyfélszolgála­tain nézheti meg. MW Őstermelők: március 20. közeleg! MAGYARORSZÁG Az ősterme­lői igazolványokat annak ér­dekében kell érvényesíteni, hogy a vállakozó jogviszonya folyamatos legyen és ősterme­lőként idén is jogszerűen érté­kesíthessen - tájékoztatott a Nemzeti Agrárgazdasági Ka­mara. A március elején mint­egy 7700 társadalombiztosítá­si jogviszonyú őstermelő vál­lalkozó még nem váltotta ki a 2017-es adóévre vonatkozó értékesítési betétlapját, amit március 20-ig január elsejé­ig visszamenőleges hatállyal megtehet, jelenlegi őstermelői igazolványuk enélkül ugyan­is nem érvényes. MW 171 millió fo­rinttal támo­gatta az FM A magyar méhészek száműznék az ázsiai hamisítványokat Mézadatbankot javasolnak Kiáll a kormányzat a csíki sör mellett BUDAPEST Uniós mézadatbank létrehozására van szükség a főként ázsiai importból szár­mazó hamis készítmények ki­szorításához - mondta Bross Péter, az Országos Magyar Mé­hészeti Egyesület elnöke az Ml-en. Hamisnak tekinthető minden olyan méz, amit nem méhek gyűjtöttek, vagy ami­ből az emberi beavatkozás bár­mit elvett. Nem károsak ugyan az egészségre, az Európai Unió ezért sem foglalkozott megfe­lelően a problémával. Hami­sítványokat többnyire az évi 200-250 ezer tonnányi, EU-n kívülről behozott készítmény között találni. A legtöbb prob­lémát az import 60 százalékát adó ázsiai termékek okozzák, melyeket rendkívül olcsón, ki­lónként 1,5-2 euróért árulnak. Visszaszorításukhoz az import méz fokozott ellenőrzésére és egy olyan mézadatbank létre­hozására volna szükség, amely nyilvántartaná a valódi mé­zek pontos összetételét. Ame­lyik készítmény nem ilyen, az nem kerülhetne forgalomba - mondta Bross Péter. Megjegyezte még: a ma­gyarországi méhcsaládok 30- 40 százaléka elpusztult az idei januári hidegben, de a régió többi országában is hasonló a helyzet. MW Méztermelés Magyarországon (2000-2014, tonna) 25 000 20 000 10000 MW-grafika, forrás: KSH BUDAPEST Minden jel szerint a kormány teljes mellszélesség­gel kiáll az Igazi Tiltott Sör, (régi nevén Igazi Csíki Sör) mellett. Azaz a gyártó Lixid Projectet támogatja a Heiné­ken Hungária Sörgyárak Zrt. ellenében, a kis erdélyi sörfőz­dét a holland multival szem­ben - közölte az Mfor.hu. Még miniszterelnöki döntés is szü­letett az ügyben. Ezt erősítet­te meg Lázár János miniszter, amikor a kormányinfón vázol­ta a várható lépéseket. A na­pokban találkozót kezdemé­nyeznek a Heineken vezető­jével és a holland nagykövet­tel. „Nyilvánvalóan ki fogunk állni a Tiltott Csíki Sör gyár­tója mellett, s a Heinekennek tudnia kell, mibe bocsátkozik bele” - mondta Lázár. Két hét múlva pedig elutazik Erdély­be, a romániai Heinekennel perben állt sörfőzde tulajdo­nosához, hogy személyesen is biztosítsa támogatásáról. Az ügy előzménye: a hol­land cég beperelte a Lixid Pro­ject Kft.-t, mert szerinte a Csí­ki Sör szellemi tulajdonjoga a Heinekené. Az övé ugyan­is a Ciuc Premium márkanév. A pert megnyerte, a marosvá­sárhelyi bíróság ítélete alap­ján meg kellett semmisíteni az Igazi Csíki Sör készleteit. MW

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents