Somogyi Hírlap, 2017. március (28. évfolyam, 51-76. szám)

2017-03-10 / 59. szám

2017. MÁRCIUS 10., PÉNTEK Van olyan generáció, amely nem sokáig vár a pályaválasztással A termőföldnél fontosabb termelőeszköz nincs is Szabó Tamás: már a nagyszüleimtől is láttam a példát Már csecsemő korában ma­gába szívta a termőföld sze- retetét. Szabó Tamás - nagyszülei Enyingen gazdál­kodtak - jelenleg Nagyba­jomban foglalkozik növény- termesztéssel. Továbbá a Magosz Somogy megyei el­nökeként és a Nemzeti Ag­rárgazdasági Kamara megyei elnökhelyetteseként képvise­li és segíti gazdatársait. Góz Lilla sonline@sonline.hu NAGYBAJOM - Nem vártunk a pályaválasztással 30-35 éves korunkig, már gyerekkorom­ban eldöntöttem, hogy az agrá- riumban dolgoznék, hisz a csa­ládi minta előttem volt - mond­ta Szabó Tamás. A Magosz me­gyei elnöke szerint az állatte­nyésztés a mezőgazdaság ne­hézipara, fiatalon emiatt ori­entálódott inkább a növény- termesztés felé. Jelenleg csa­ládjával 320 hektárnyi terüle­ten gazdálkodik. A kalászosok és a kukorica mellett az utóbbi években új növényi kultúrák termesztésével is foglalkozik.- A piaci árak nem kiszá­míthatóak. Mikor ősszel elvet­jük a gabonát; csak reményke­dünk, hogy jó áron el tudjuk majd adni. Igazából úgy kell beruháznunk, úgy kell elkez­denünk a munkát, hogy nem tudjuk a tonnát, mázsát, se az árbevételt, se a nyereséget. Emiatt kezdtünk az olajretek vetőmag, az olajtök, a mustár és a kamilla termesztésébe. Szabó Tamás szerint a gyógy­növények iránt van kereslet, és egyre több helyen vegyszer- mentes termesztést végeznek. Gazdaságuk egy horvát és egy magyar lepárló üzemmel áll kapcsolatban. Szerinte a ka­millatermesztésnél mind a pi­ac, mind az ár kiszámíthatóbb. A Nemzeti Agrárgazdasá­gi Kamara általános elnökhe­lyetteseként a kis- és közép- vállalkozások munkáját segíti. - Fontos, hogy a tagdíjért, amit a gazdák befizetnek, kapja­1952-ben született Budapes­ten. Nagyszülei is gazdálkod­tak. Általános iskolai tanulmá­nyait Balatonszőlősön és Lite­ren végezte, majd a veszprémi Lovassy László Gimnáziumban tanult tovább. Egyenes út veze­tett tovább, hiszen a Keszthe­lyi Agrártudományi Egyetemen okleveles agrármérnök és nö­nak is valamit, és egyre több szolgáltatást tudjanak igény­be venni - teszi hozzá. Sze­rinte jó kezdeményezés, hogy gazdacentrumokat hoznak lét­re a megyében a jövőben, ahol mind a növényvédelem, mind a gépbeszerzés terén tanáccsal látják majd el a gazdákat. vényvédelmi szakmérnök dip­lomát szerzett. 1977-1986 kö­zött a nagybajomi Lenin Mező­gazdasági Szövetkezet ágazat- vezetőjeként dolgozott, majd Szekszárdon volt szaktanács- adó a KSZE Agrárfejlesztő és Kereskedelmi Rt.-nél. 1996- ban a Kite Zrt. vezető szakta­nácsadójaként dolgozott Nád­Szabó Tamás szerint a mező- gazdasági termelők akkor jut­hatnak profithoz, akkor lehet­nek elégedettek, ha egy terme­lési folyamatot végig tudnak csinálni. Ehhez viszont elen­gedhetetlenek a feldolgozóüze­mek, de ezek a gazdák kezében kellene, hogy legyenek, hogy ne váljanak kiszolgáltatottá. - A takarmánytermelő is le­gyen érdekelt a sült kolbász vagy a pékáru árában. Egy tel­jes termelési folyamatban ke­letkezett haszon tisztessége­sen legyen elosztva. Sajnos So­mogy alapanyag-termelő me­gye döntően, itt keletkezik a legkisebb haszon. Ráadásul a termelők ki vannak téve az időjárás viszontagságainak is, bizonytalan a helyzetük.- Össze kell fogni a gazdák­nak minden téren ahhoz, hogy a kor kihívásainak megfelelje­nek - hangsúlyozta. A NAK megyei alelnöke úgy véli: a megpróbáltatások leküzdésé­ben is képesek példát mutat­ni a gazdák. Tavaly például a nehéz helyzeteken is úrrá let­tek. A tavaszi fagykárok ko­moly gondot jelentettek a sző­lő-, dió- és almatermesztés­ben. Majd júliusban a vihar a napraforgóban okozott komoly veszteségeket. Az elmúlt év­ben kevesebb volt a sertés, és a háztáji termelés is vissza­szorult. Egyedüli előrelépést a méhcsaládok számának növe­kedése hozott. Szabó Tamás to­vábbá úgy gondolja: a gazdák­nak és a vadásztársaságoknak együtt kell dolgozniuk a vad­kár minimálisra csökkentésé­ért. 20 év alatt szerinte már el­avult a vadgazdálkodási tör­vény, valóban szükség volt a hiányosságok pótlására. Re­méli: az új regula mind a va­dászok és mind a gazdák érde­keit kellően képviseli. Továb­bá szerinte a megoldást az je­lentené, ha a vadkár megfele­lő mértékben lenne kifizetve a gazdáknak és gyérítenék a vadállományt a megyében. Szabó Tamás szerint az ag­rároktatás terén még több gya­korlati tudás átadására lenne szükség. Szerinte nagyon ke­vés a fiatal és hozzáértő agrár- szakember. A generációváltás terén pedig ez a tendencia ko­moly nehézséget okoz. Úgy véli, hogy az a kor­mányzati cél, miszerint a csa­ládi gazdaságokat kell erősíte­ni, helyzetüket stabilizálni, jó irány. Szerinte a fiataloknak és az időseknek is látniuk kell a jövőjüket, hogy ne hagyják el az ágazatot. Úgy véli: a földnél fontosabb termelőeszköz nem létezik, művelésének szabad­sága minden egyéb foglalko­zást felülmúl. Belehúznak a somogyi szántókon a gazdák SOMOGY Döntő a kiegyensú­lyozott vetőmagellátás: a szak­mai szövetség nettó 92 200 fo­rintos tájékoztató árat tett köz­zé a közelmúltban a tavaszi ka­lászos vetőmagok egy tonnájá­ra vetítve. Laczkovics Sándor, a ma- gyaratádi Barátság mezőgaz­dasági szövetkezet elnöke el­mondta: nagyjából 20-25 mil­lió forintot fordítanak a tava­szi vetőmagok beszerzésére. A legnagyobb mennyiségben a kukoricára van szükségük, melyet 360 hektáron akarnak termeszteni, ezenkívül napra­forgót is vetnek.- Nem számottevő, nagyjá­ból 2-3 százalékos áremelke­dést tapasztaltam a vetőma­goknál - jegyezte meg a szak­ember. - Úgy gondolom, hogy célszerű alaposan feltérképez­ni a kínálatot. Esetenként meg­lehetősen nagy kedvezményt adhatnak a kereskedők, s érde­mes kihasználni a lehetőséget. Az ár zsákban, gépkocsira rakva értendő Kiemelte: vetőmagválasz­tásnál a termő-, illetve a szá­razságtűrő képesség fontos szerepet játszik. Az árut meg­rendelték, előreláthatóan már­cius második felében veszik majd át. Takács Géza, a Vető­mag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács el­nökének tájékoztatása szerint az értékesítési szezont meg­előzően a tagság körében szé­les körű felmérést végeztek.- A közzétett nettó 92 200 forintos tonnánkénti ár zsák­ban, csávázottan, fémzárolva, az eladó telephelyén gépko­csira rakva értendő, nem fix ár és nem kötött, illetve nem ajánlott ár, a végső szerződé­ses árat a felek maguk hatá­rozzák meg - áll a termékta­nács közleményében. - A tá­jékoztató ár elsődleges cél­ja a várható piaci árinformá­ció közreadása, amely jelzés a vetőmag nemesítésével, elő­állításával és forgalmazásá­val kapcsolatos termékpá­lya szereplőinek, hogy a vető­mag-előállítás nélkülözhetet­len eszköze a mezőgazdasági termelésnek. Harsányi Miklós SOMOGYI GAZDA ]f Megyénkben 201 regisztrált gazda dolgozik, szolgálja partnereit Fejlődési pályán a juhágazat Láncreakció: újabb áfacsökkentés jöhet SOMOGY A legutóbbi felmé­rések szerint megyénkben 22 900 anyajuhot tartottak, Somogy ezzel a középmezőny­be tartozik. Az ágazatban meghatározó élőállat export országosan tavaly novembe­rig 12 500 tonna volt, évente mintegy 14 ezer tonna. Az export célországok között továbbra is Olaszország a meg­határozó, az elmúlt év első ti­zenegy hónapjában részesedé­se 82 százalék volt. A szaktárca arról is beszámolt, hogy ezen­kívül Romániába, Ausztriá­ba, Franciaországba, Horvátor­szágba és Szlovákiába irányul érdemi mennyiségű kivitel.- A kormány állattenyésztés fejlesztését célzó agrárpoliti­kájával összhangban sikerült stabilizálni a juhágazat hely­zetét, a juhállomány 2011 óta növekvő tendenciát mutat - tudtuk meg. - A juhállomány az elmúlt néhány évben orszá­gosan 1,2 millió körüli, hozzá­vetőleg 900 ezer anyajuhhal, amelynek 87 százalékát egyé­ni, családi gazdálkodóknál tartják. Jelenleg a tenyészetek számában emelkedés figyel­hető meg (7100 juhtartó).- Marcali, kaposújlaki, ka- posmérői, és kőröshegyi te­nyésztővel is üzleti kapcsolat­ban állunk - mondta Juhász Több a kisbárány Fotó: L. R. Pál, a hetesi Kapos Ternero Kft. ügyvezető igazgatója. - A fel­dolgozott juhok közel 25 száza­lékát megyénkből vásároljuk. A húsvéti kiszállításokra március 15. után kezdjük a felkészülést. A juh-, illetve kecskete­nyésztők szövetségének ada­tai szerint megyénkben 250 gazdaságban tavaly 22 900 juhot tartottak. 2010-ben 117 regisztrált gazda tartott juhokat Somogybán, 2016- ban 201 juhtartóra nőtt a számuk, így a korábbi tenyé­szetenként! átlagos anyajuh­létszám 191 egyed volt, mely 2016-ra 92 egyedre csök­kent. Harsányi Miklós 2018-tól 5 százalékra csök­kenhet az alapvető élelmisze­rek áfája, de a Nemzeti Agrár- gazdasági Kamara a gabona­félék, valamint az olajos mag­vak áfakulcsát is mérsékelné. A Földművelésügyi Miniszté­rium pedig az idén bevezetett tejáfa-mérséklés után a tejföl és a túró adójának csökkenté­sét is fontolgatja. Az adócsök­kentésért lobbizna a méhész­társadalom egy része is: a ma­gasabb fogyasztás érdekében szorgalmaznák ezt. Az agrár­tárca szerint lassan, de végig kell érni minden termékcso­porton, ha azt a gazdaság tel­jesítőképessége engedi. Jövő januártól megszűnik a gabonafélék fordított adózá­sa az Európai Unióban, ezért 2018-tól jelentős áfacsökken­tést szeretne elérni a Nemze­ti Agrárgazdasági Kamara. A szakmai szervezet ezentúl az összes alapvető élelmiszer adóját 5 százalékra csökken­tené. Ettől várja a NAK a fe­ketegazdaság jelentős vissza­szorulását. A javaslat szerint a méz közterhe is csökkenne - ugyancsak öt százalékra -, amely révén növekvő mézfo­gyasztásra számítanak a mé­hészek. Az agrártárcához ter­mészetesen még több javaslat is érkezett. Koszorús Rita Szabó Tamás: a családi gazdaságokat kell erősíteni, helyzetüket stabilizálni Fotó: MW udvaron. 2005 óta családi gaz­dálkodóként tevékenykedik. 2004-ben választották meg a Somogy Megyei Gazdakö­rök Szövetségének elnökévé, 2009-ben pedig a Magosz or­szágos alelnöke lett. 2013 óta pedig a Nemzeti Agrárgazda­sági Kamara általános alelnöki posztját tölti be.

Next

/
Thumbnails
Contents