Somogyi Hírlap, 2017. március (28. évfolyam, 51-76. szám)
2017-03-10 / 59. szám
2017. MÁRCIUS 10., PENTEK SOMOGYI GAZDA III Gombos Sándor: amit helyben termelnek, azt helyben kellene feldolgozni is Szolgáltatni, fejleszteni, nevelni A feldolgozóipar fejlesztése, az utánpótlás kinevelése és a helyi termékek piacának megteremtése terén - a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke, Gombos Sándor szerint - Somogybán is bőven van tennivaló. Góz Lilla sonline@sonIine.hu SOMOGY A 2013-ban megalakult új agrárgazdasági kamarának csaknem 18000 tagja van a megyében. Célkitűzésük egy szolgáltatókamara létrehozása, elkötelezettek abban, hogy segítsék a gazdák előrejutását. A 600 ezer hektár 82 százaléka mezőgazdasági terület Somogybán. A megyében közel 50 ezer somogyinak van kapcsolata az agráriummal. Az elmúlt években a GDP növekedéshez a mezőgazdaság jelentősen hozzájárult - 2010 óta mezőgazdaság kibocsájtá- sa több mint 50 százalékkal nőtt. Az agráriumban ez idő alatt a foglalkoztatottak száma 50 ezer fővel nőt. Gombos Sándor elnök szerint a víz és az élelmiszer létkérdés, a gazdák az ivóvíz őrzői és az élelmiszer megtermelői. Napjaink egyik legfontosabb feladata, hogy a gazdákat a precíziós gazdálkodás lehetőségeire rávezessük - véli a megyei elnök. A földművelőknek tisztában kell lenniük a talaj adottságaival és a benne rejlő lehetőségekkel. A kamara másfél év alatt 17 ezer hektárra készített talajtápanyag-gazdálko- dástervezetet a megyében. Sokan kérdezik tőle, hogy 2020 után, amikor átalakulnak az uniós agrártámogatások, ez hogyan érinti majd a gazdákat. Közös agrárprogram lesz, csak más, mint most, de hogy milyen, még nem tudjuk pontosan. Úgy véli: a termeléshez kötött támogatások csökkenni fognak, a környezettudatos és talaj kímélő gazdálkodásra nagyobb hangsúlyt kell majd fektetni. Továbbá szerinte a föld az Isten ajándéka, mi csupán művelésre kaptuk, hogy kiszolgáljuk magunkat és embertársaink szükségletét, de erre borzasztóan vigyázni kell. A földnek magyar nemzeti tulajdonban kell maradnia. A megye országosan is az elsők között van gabonatermesztésben, ugyanakkor híján vagyunk malomnak, keve- rőnek, tésztagyárnak, s az olajos magvak is teljes egészében külföldön értékesülnek. A kertészeti ágazatban is jelentős fejlesztésekre van szükség, a gyümölcs- és a szőlőfeldolgozásban is. A feldolgozóipar fejlesztése elengedhetetlen Somogybán. Gombos Sándor: szolgáltatók vagyunk Fotó: Lang Róbert Gombos Sándor 1950-ben született Látrány- ban. Nagyszülei is gazdálkodtak. A kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium matematika-fizika szakos osztályában végzett 1968-ban. Építész- mérnöknek készült. Gimnazistaként nyáron gyümölcsszedő felügyelő volt, amikor végleg eldöntötte, hogy az ag- ráriumnál marad. Keszthelyen, a Pannon Agrártudományi Egyetem Georgikon karán végzett 1974-ben. 1979- ben a kaposvári Mezőgazda- sági Főiskola szarvasmarhatenyésztési rendszerénél dolgozott szaktanácsadóként, majd főmérnökként. 1985-től a felsőoktatási intézmény ta- karmányozástani tanszékén oktató-kutatóként tevékenykedett. Azóta is oktat az egyetemen, három tantárgy felelős oktatója, címzetes egyetemi docens. 2007-ig dolgozott az Agrokomplex Central Soja-nál. Családja szőlőbirtokára tér vissza. Belépett az IKON Borászatot ellátó szőlő- termesztésbe, ahol többségi tulajdonos. 2010-ben a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Dél-dunántúli Regionális Kirendeltség vezetője lett. A NAK Somogy megyei szervezetének elnöke 2013 márciusa óta. Nagyon nagy szükség lenne egy malomra. Továbbá elkeserítő szerinte, hogy a dél-balatoni borvidékről a szőlő 70 százaléka más régiókba kerül, ezért egy 150 ezer mázsa kapacitású feldolgozót építenének kormányzati támogatással. A generációváltás a mező- gazdaságban nagyon fontos. Gombos Sándor szerint a fiatalokat érdekeltté kell tenni, hogy továbbvigyék a szakmát. Szerinte azok a tanulók, akik a családi gazdaságokba mennek vissza, sokkal elkötelezettebbek. De a nyelvismeret hiánya jelentős hátrány. Lépéselőnybe kerül az a fiatal, aki idegen nyelvet beszél. Kevesen tudják azt is, hogy több kis faluban helyi termékeket állítanak elő. Akinek van néhány tehene, kecskéje, az maga készít sajtot, vajkrémet vagy éppen szappant. A húsfeldolgozás terén is hasonlóképpen, a saját tepertőjét vagy sonkáját viszi a piacra a gazda. A skandináv országokban vagy Hollandiában a háziasszony nem vesz le más terméket a polcról, amíg talál helyi vagy hazai termékeket. Sajnos Magyarországon nem ez a tapasztalat - teszi hozzá. Ahogy most kiderült, hogy silányabb termék érkezik hazánkba, a hazai termék piaca megerősödhet, vagyis bízok ebben. Másfél milliárdos támogatást kap a szakterület Átvizsgálják a kasokat SOMOGY Az év első hónapja talán az elmúlt 30 év leghidegebb januárja volt. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület a szokásos felmérést hamarosan megkezdi, a megyei szak- tanácsadói hálózat az előzetesen kijelölt méhészektől információkat gyűjt be az adott méhészetekről.- A méhek áttelelésével kapcsolatban olykor nagyon rossz híreket lehet hallani, máshol viszont alig egy-két százalékos veszteséget emlegetnek - mondta Bíró Márton, kaposvári méhész. Hozzátette: az elmúlt évek rendkívül gyenge szezonjai után abban reménykednek a helyi méhészek, hogy idén mindenből legalább kétszer annyit pörgetnek, mint tavaly. A méhészek az új idényt a tavaszi átvizsgálással kezdik, amelynek során felmérik a méhek állapotát, közölte lapunkkal a FM kommunikációs osztálya. Itt az áttelelést, a téli mézkészlet fogyását, esetleges pótlásának szükségességét, a méhanyák meglétét mérik fel. A szükséges élelempótlás eteA méhanyák meglétét mérik fel a szakemberek téssel, lepényezéssel történik. A tartós jó idő megindulásával kezdődik a méhek serkentése, a tavaszi fejlesztés. Április elején kezdődik az a folyamat, amikor látványosan fejlődnek és gyarapodnak a méhcsaládok. Az FM jelentős mértékben és különböző formában támogatja a méhészeteket. A legjelentősebb, az összességében 1,5 milliárd forintot tartalmazó - nemzeti és európai uniós költségvetésből biztosított - ágazati támogatást a 2016-2019 közötti Magyar Méhészeti Nemzeti Program tartalmazza. Az Európai Unió 27 tagállama között ' Magyarország rendelkezik a 6. legtöbb méhcsaláddal. A méhészek számát tekintve a középmezőnybe tartozik hazánk, de a méhsűrűséget (négyzetkilométerenként 11 méhcsalád) figyelembe véve a második he- . lyen áll Görögországgal versengve. Harsányi NI. Nehéz telük volt a méheknek Fotó: Lang Róbert Húszezer méhész Az unión belüli mézkereskedelemből Magyarország közel 40 százalékban részesedik; az éves export-árbevétel 60 millió euróra tehető. A magyar méhészeti ágazat a mezőgazdaság bruttó termelési értékének egy százalékát, az állattenyésztésnek mintegy három százalékát adja. Sok éves átlagban a méhészek száma 15 ezer és 20 ezer között alakul. Magyarországon több mint egymillió méhcsaládot tartanak, ebből a professzionális (150 méhcsaládnál nagyobb méhállománnyal rendelkező) méhészek által birtokolt méhcsaládok száma 332 ezer. Immm Finanszírozási lehetőségek agrárvállalkozásoknak HIRDETÉS ♦ Takarék Agrártámogatások Előfinanszírozási Kölcsön ♦ Takarék Termőföld Vásárlási Kölcsön ♦ Takarék Gazdahitel-Gazdakártya ♦ Agrár Széchenyi Kártya ♦ MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram 2020 A részletekről tájékozódjon az M7 Takarék Szövetkezet alábbi régió központjaiban Nagyatádi régió központ, 7500 Nagyatád, Kossuth L u. 16., Tel:Ö2/553-820 Kaposvári régió központ, 7400 Kaposvár, Teleki u. 22., Tel:82/510-854 • Marcali régió központ 8700 Marcali, Rákóczi F. u. 16.,Teí:85/S10-ól6 Balatonboglárl régió központ 8630 Balatonboglár, Sétáló u. 7. fez. 1., Tel:85/350-629
