Somogyi Hírlap, 2017. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

2017-02-06 / 31. szám

2017. FEBRUÁR 6., HÉTFŐ BELFÖLD-KÜLFÖLD 0 Meghátrált a bukaresti kormány, visszavonta a rendeletet Győzött a tüntető tömeg A román kormány tegnap hatályon kívül helyezte a kor­rupció büntetését mérséklő, kedden elfogadott sürgőssé­gi kormányrendeletet, amely ellen százezrek tiltakoztak egész héten. Az igazságügyi minisztérium vállalja a felelősséget az országban kialakult zűrzavar miatt. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu BUKAREST „Egy országotnem le­het sürgősségi kormányrende­letekkel vezetni. De a mai dön­tés csupán a kormány hibáját korrigálja, a probléma megma­rad: a Btk. több mint 40 cikke továbbra is alkotmányba ütkö­zik. Mi jogállamot akarunk és egyértelmű törvényeket. Eh­hez pedig az szükséges, hogy egy széles körű vita után mó­dosítsuk a Btk.-t a parlament­ben” - nyilatkozta tegnap Ke­lemen Hunor, a Romániai Ma­gyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke arra reagál­va, hogy tegnapi, soron kívüli ülésén a román kormány visz- szavonta a Btk.-t és a perrend­tartást módosító sürgősségi rendeletet. Romániában napok óta százezrek tüntettek a kor­rupció büntethetőségének eny­hítése ellen. Sorin Grindeanu miniszter- elnök szombaton este jelentet­te be, hogy enged a tüntetők követeléseinek és megteszi ezt a lépést. Elmondta azt is, hogy az igazságügyi minisztérium és Florin Iordache miniszter vállalja a felelősséget a rende­let elhibázott kommunikáció­ja és a miatta kialakult zűrza­var miatt. A miniszterelnök ki­jelentette: ő maga és pártja re­méli, hogy a tiltakozási hullám a döntésnek köszönhetően el­csitul, és folytathatják a kor­mányzást. Klaus Iohannis államfő a de­cemberi választások nyomán januárban hivatalba lépett szo- ciálliberális kormány leváltá­sát tervezi - állította Calin Po- pescu Tariceanu, a kisebbik koalíciós párt, az ALDE társel­nöke egy tévéinterjúban. Azzal vádolta a kormánnyal szemben álló államfőt, hogy nem haj­landó elfogadni a választások eredményét, és arra próbálja kihasználni az országban ki­alakult feszült helyzetet, hogy „saját kormányát iktassa be, ahogyan tette 2015-ben is a szociáldemokrata Ponta-kor- mány lemondása után”. A sze­nátus elnöki tisztségét is ellátó politikus szerint államfőként Iohannisnak békítő felhívást kellene közzétennie, amely- lyel véget lehet vetni az ország nagyvárosaiban kialakult „fel­fordulásnak”. Elsőként Liviu Dragnea, a kormányzó Szociáldemokra­ta Párt (PSD) elnöke nevez­te szombaton lehetségesnek a kormányrendelet eltörlését, amely ellen országszerte száz­ezrek tüntettek egész héten. Ezt megelőzően, péntek éjsza­ka Augustin Lazár, Románia legfőbb ügyésze a vitatott kor­mányrendelet hatályának fel­függesztését és megsemmisí­tését indítványozta a bukares­ti táblabíróságnál. Gyors döntést kért a fő­ügyész, mondván, hogy a kor­mányrendelet február 9-e után már „visszafordíthatatlan ká­rokat" okoz. Mi (volt) a baj a rendelettel? A román kormány kedden fo­gadta el a büntető törvény- könyvet módosító és a kor­rupcióellenes harcot korláto­zó sürgősségi rendeletet. Az intézkedés külföldön is erőtel­jes visszhangot váltott ki. A legkifogásolhatóbb pontok: • jelentősen megemelték a büntethetőség küszöbét: csak a 200 ezer lejnél, vagyis csak­nem 14 millió forintnál na­gyobb kárt okozó hivatali visz- szaélés esetén lehetett volna bűnvádi eljárást indítani • a kiszabható legnagyobb büntetést az eddigi hétről há­rom évre mérsékelték • az elévülési időt öt évre csökkentették • a módosítás szerint nem • minősült volna hivatali vissza­élésnek a „jogszabályok ki­dolgozása, kibocsátása, illet­ve elfogadása” (a kormány ez­zel próbálta megakadályozni, hogy a Btk. „rajtaütésszerű" megváltoztatásáért bűnpárto­' lás gyanújával bepereljék) • hűtlen kezelésért kizárta a büntetőeljárás megindításá­nak lehetőségét • másodfokú rokonságig nem lehetett volna bűnpár­tolással vádolni az elkövető családtagjait. Dolgozni kezdett a líbiai parti őrség LÍBIA A líbiai hatóságok 120 migránst mentettek ki a ten­gerből szombaton, majd visz- szavitték őket a szárazföldre. Elemzői értékelések szerint ezt csak azért tették, mert „ki­alkudtak egy csomó pénzt az uniótól”, s elkezdtek dolgoz­ni. A Politico korábban azt ír­ta, az unió szeretne ugyan­olyan feltétleket elérni az afri­kai állammal, mint korábban Törökországgal, s nem kevés pénzt fizetne Líbiának, hogy ott épüljenek fel a menekülttá­borok, amelyekben el lehet he­lyezni a bevándor­lókat. Líbiával az unió nem tud olyan megállapodást köt­ni, mint Törökor­szággal - mond­ta Gálik Zoltán, a Corvi- nus-egyetem docense a köz- szolgálati televízió műsorá­ban. Segélyszervezetek koráb­bi adatai szerint az észak-af­rikai országban eddig is hu­szonnégy úgynevezett mene­kültügyi őrzött tábor műkö­dött, oda szállították vissza azokat, akiket feltartóztatnak a tengeren. Ezek a gyűjtőköz­pontok elvileg a líbiai belügy­minisztérium irányítása alá tartoznak, de a tárca képtelen az ellenőrzése alatt tartani a helyzetet, és így gyakorlati­lag olyan, önállóan tevékeny­kedő fegyveres csoportok irá­nyítják és működtetik a tábo­rokat, amelyek a legtöbb eset­ben felesküdtek az Iszlám Ál­lam által képviselt szélsősé­ges szunnita iszlamizmusra. BECS A menekültek számá­nak további csökkentését és az elutasított menedékkére­lemmel rendelkezők anyagi támogatásának megvonását szorgalmazta Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter a Die Presse osztrák lapban tegnap megjelent interjúban. „Aki il­legálisan van a városban, az is kap az adófizetők pénzéből”, ugyanis Bécs városa szociális segélyben részesíti azokat is, akiknek elutasították a mene­dékkérelmét. „Ezért nem sza­bad csodálkozni, ha nehéz va­lakit kiutasítani” - mondta a minisz­ter. Bécsben mint­egy húszezer me­nekült részesül szociális juttatás­ban, több mint hat­ezren „megtűrtek”, mivel kü­lönböző okok miatt nem tudják őket kitoloncolni - írta a Kuri­er még január közepén. WASHINGTON/RÓMA A NATO jelentőségéről, a terrorizmus elleni fellépésről és a Líbiával való megállapodásról beszélt telefonon Paolo Gentiloni olasz kormányfő és Dunáid Trump amerikai elnök szombaton. Mindketten megerősítették el­kötelezettségüket, hogy megol­dást szorgalmaznak az ukrán válság, a közel-keleti és a Szíri­ái béke, valamint az észak-afri­kai helyzet rendezésére. Genti­loni ismertette az Olaszország és Líbia között csütörtökön alá­írt megállapodást, amelynek lényege az olaszországi par­tokra áramló illegális migrá­ció megfékezése. MW Bécsben 20 ezer mene­kült kap szoci­álisjuttatást HIRDETÉS Európai Unió Európai Strukturális és Beruházási Alapok SZÉCHÉNYI Magyarország Kormánya „Jó látni, hogy vidéken is hasznosulnak az uniós források Dr. Nagy Attila és felesége Somodi Ferenc családi gyümölcsösének vendége volt. Nézze meg a látogatásról készült kisfilmet a www.mitortenetunk.hu oldalon. BEFEKTETÉS A JÖVŐBE / Továbbra sem hatályos a beutazási tilalom SAN FRANCISCO Nem helyezték hatályon kívül a Donald Trump amerikai elnök által elrendelt beutazási tilalom felfüggeszté­sét - közölte a San Franciscó-i fellebbviteli bíróság. Előzőleg az igazságügyi minisztérium kérte, hogy a fellebbezés végle­ges elbírálásáig ezt azonnal te­gyék meg. A bíróság máig adott határidőt a tárcának, hogy rea­gáljon a döntésre. A kormány­zat fellebbezésében arra hivat­kozott, hogy az elnöki rendelet felfüggesztése közvetlenül árt a közbiztonságnak és megkér­dőjelezi az elnök döntését egy nemzetbiztonsági kérdésben. Trump szombaton nevetsé­gesnek nevezte, hogy egy seatt- le-i szövetségi bíró pénteken az égész országra felfüggesztette az általa hét, muszlim többségű ország állampolgáraival szem­ben elrendelt beutazási tilal­mat: „Ennek az úgynevezett bí­rónak a véleménye, amely gya­korlatilag elveszi az országtól a bűnüldözést, nevetséges, és fe­lülbírálás a sorsa” - mondta. James Robart - akit még az előző republikánus elnök, Geor­ge W. Bush nevezett ki - elutasí­totta a kormány jogi képviselő­inek érvelését, miszerint az ál­lamok nem támadhatják meg az elnöki rendeletet. A keresetet Washington és Minnesota nyúj­totta be, arra hivatkozva, hogy a tilalom súlyos károkat okoz. A bíró igazat adott nekik. MW Közvetlenül választanának államelnököt BUDAPEST A Jobbik nem állít államfőjelöltet, mert azt sze­retné, hogy közvetlenül az emberek dönthessenek ar­ról, ki méltó erre a posztra - mondta tegnap Volner János, a párt frakcióvezetője. Szerinte Magyarországon ma csak ab­ból lehet államfőjelölt, „aki­nek Viktor engedi”. A Jobbik azt szeretné, hogy olyan em­ber kerülhessen a köztársasá­gi elnöki székbe, aki képes a nemzet egységét megjeleníte­ni, nem megosztó személyiség és nem köthető egyetlen poli­tikai tömörüléshez sem, ezért azt a javaslatot teszi a frakci­ójának, hogy ne vegyék fel a szavazólapokat a köztársasá­gi elnök megválasztásakor - mondta Volner. Az LMP elnöksége közben felsorakozott Majtényi László, az Eötvös Károly Intézet veze­tője jelöltsége mögé, de a párt szívesebben látná, ha közvet­lenül választanának állam­főt - közölte Schmuck Erzsé­bet, az ökopárt frakcióvezető­je. A párt meggyőződése, hogy független, pártok felett álló, a szakmai munkával tekintélyt kivívó köztársasági elnökre van szükség, aki méltó módon képviseli a Göncz Árpád, Mádl Ferenc és Sólyom László által megteremtett hagyományo­kat. Fontosnak tartják, hogy az államfő elkötelezett legyen a fenntartható fejlődés, a jövő nemzedékek ügyei iránt, ezért arra kérik a „civilek jelöltjét”, Majtényi Lászlót, hogy ezeket a pontokat is építse be a prog­ramjába. MW

Next

/
Thumbnails
Contents