Somogyi Hírlap, 2017. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

2017-02-28 / 50. szám

2017. FEBRUAR 28., KEDD BELFÖLD-KÜLFÖLD y l I Közös érdek a kapcsolatok javítása Romániával BUDAPEST Jó kapcsolatokra tö­rekszünk Romániával, ehhez pedig párbeszédre van szük­ség - mondta Szijjártó Péter külügyminiszter, miután ro­mán kollégájával, Teodor Me- lescanuval találkozott tegnap. „Párbeszéd nélkül sosem lesznek közös sikerek és bi­zalom a két ország, nép és kormány között. Ezek szük­ségesek ahhoz, hogy a kétol­dalú kapcsolatokban jejen lé­vő' nehéz ügyeket a siker re­ményével lehessen megolda­ni. Azt ugyanis senki nem vi­tatja, vannak érzékeny kérdé­sek, amelyek a kisebbségek­hez kapcsolódnak” - utalt rá Szijjártó. Szerinte a legjobb, ha „az egyszerűséget választ­va a közös érdekek alapján ál­lunk a kapcsolatokhoz. „Ha jó a kapcsolat a két kormány kö­zött, az jó minden románnak és magyarnak” - mondta. Me- lescanu hangsúlyozta: mind­két fél nyitottan közelíti meg a kérdéseket. MW Botkának nem kihívás a Momentum MAGYARORSZÁG Csak a győ­zelemért érdemes elindulni, mondta a Hvg.hu-nak adott in­terjúban Botka László. A sze­gedi polgármester nem fél a Momentumtól, és türelmet kér, mivel az ő miniszterel­nök-jelöltségével erősödött az MSZP: „Természetesen szim­pátiával figyelem a Momentu­mot, de nem igazából érzem kihívásnak. Persze értem a kis pártoknál az izgatottságot és a pánikot. Vajon ki kapja a Fekete Pétert? Egész biztos, hogy a többi liberális párt ve­zetője árgus szemmel, aggód­va fogja figyelni a következő hónapok közvélemény-kutatá­sait, hogy vajon melyiküktől veszi el a legtöbb szavazót a Momentum, illetvt^z új, hatá­rozott programjával az MSZP.” Botka állítja, nem ő mond értékítéletet Gyurcsányról, a DK elnökéről, hanem a válasz­tók, akik nem úgy gondolják, hogy „ha követtek is el hibát, már megbűnhődtek érte”. MW 80 ezer migráns mozgásban a balkáni útvonalon Újabb kerítés épül Szabadkán a vasútállomás közelében is sok bevándorló tanyázik. A zöldhatáron akarnak átjönni Magyarországra Nyolcvanezer migráns tart az Európai Unió felé: a jó idő beköszöntével egyre töb­ben érkeznek a magyar­szerb határhoz, Szabadká­ra, miközben az utánpótlás is folyamatos. A magyar kor­mány szeretne két hónapon belül elkészülni a határon épülő második kerítéssel is. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu BUDAPEST/BELGRÁD A Béig rádban várakozó migránsok egyre feszültebbek és fogy a türelmük, nem akarnak soká­ig Szerbiában rostokolni, mie­lőbb szeretnének eljutni Nyu- gat-Európába - erhelik ki a helyszíni tudósítások. A me­nekültek a belgrádi buszál­lomás mögött, egy üresen ál­ló raktárépületben húzták meg magukat. A pályaudvar és környéke ezért egyre job­ban hasonlít egy befogadóköz­pontra. Belgrádban már na­pok óta azon dolgoznak a kül­földi önkéntesek, hogy javítsa­nak az illegális bevándorlók életkörülményein. Annak el­lenére is folytatják ezt a mun­kát, hogy a szerb kormány arra kérte őket, csak a tábo­rokban tartózkodó bevándor­lókon segítsenek. A kabinet szerint ugyanis a táborokban mindenkinek jutna hely, a be­vándorlók azonban nem akar­nak bemenni. A legutóbbi kormányinfón Lázár János, a Miniszterel­nökséget vezető miniszter el­mondta, a magyar kormány meghallgatta Pintér Sándor belügyminiszter beszámoló­ját, és abból kiderült, egyelő­re bizonytalan, hogy 2017-ben milyen migrációs nyomás ne­hezedik a határainkra. Ba- kondi György, a miniszterel­nök belbiztonsági tanácsadó­ja egy nyilatkozatában arról beszélt, hogy a balkáni útvo­nalon jelenleg mintegy nyolc­vanezer ember van úton, több államban. Az idén is arra kell készülni, hogy elhúzódó és tartós ostrom alatt lesz a déli határ. Ott ezért már elkezdték a második kerítés építését, két hónapon belül be is fejezik. „A bevándorlás tömeges, tartós, illegális, szervezett, ráadásul nemegyszer erőszakos, s óriá­si az utánpótlási bázisa Ázsi­ában és Afrikában” - mond­Magyar kamiont is Migránsok rohamozták meg az egyik Veszprém megyei ma­gyar fuvarozó cég kamionját a francia autópálya pihenőjé­ben, Calais közelében - írta tegnap a Blikk. A magyar sofőr még időben be tudott zárkóz­ni a fülkébe, nem sérült meg, de halálra rémült. A kamionos ezután a gázra lépett, a visz- szapillantó tükörben még lát­ta Bakondi, aki arra is utalt: a migránsok többsége áldozat. A távirati iroda jelentése szerint több száz migráns vá­rakozik Szabadka külterüle­tén is, a vasútvonal közelében, hogy a zöldhatáron próbáljon átjutni Magyarországra. A magukat sátrakban, fóliával fedett kalyibákban, illetve a bontás alatt lévő egykori tégla­gyár melléképületeiben meg­húzó migránsok közül többen már megpróbáltak át­jutni a szerb-ma­gyar határon, de a rendőrök és kato­nák feltartóztatták és vissza­fordították őket. A menekültválság megféke­zésére nagyszabású fejlesztési programot kell indítani az af­rikai országok javára, Líbiában pedig menekülttáborokat kell kiépíteni - mondta Antonio Ta- jani, az Európai Parlament el­megtámadtak ta, ahogy egy nagyobb csoport menekült fut utána. Angliában nyitotta ki a csomagteret, és ott a brit hatóságok több me­nekültet is találtak, őket őrizet­be vették. Egyúttal a sofőr el­len is eljárás indult csempé­szet miatt. A sofőr interjút ígért az Omegahírek című interne­tes portálnak, de ettől vasár­nap visszalépett. A török kerítés újabb szaka­sza elkészült nöke a Berliner Morgenpost né­met lapnak. Meg kell próbálni megoldani Afrika legsúlyosabb gondjait, tehát foglalkozni keil a mezőgazdaságot ellehetetle­nítő elsivatagosodás következ­ményeivel, és fel kell lépni a Boko Haram iszlamista terror­szervezettel szemben is - ér­velt. „Vagy cselekszünk most, vagy afrikaiak milliói áramla­nak Európába a következő húsz évben” - hívta fel a figyelmet az olasz konzervatív politi­kus: Afrika stabili­zálása szerinte va­lamennyi európai ország fel­adata, nem csak Olaszorszá­gé vagy Németországé, a mig­ráció tekintetében különösen nagy erőfeszítéseket kifejtő or­szágoké. Közben több mint har­minc spanyol nagyvárosban ezrek vonultak utcára vasár­nap, hogy a háborúk elől Euró­pába menekülők támogatására hívják fel a figyelmet, és köve­teljék az emberélet védelmét el­sődlegesnek tekintő migrációs politika alkalmazását. Törökország elkészült a Szí­riával közös 911 kilométer hosszú határán épülő betonfal újabb, 290 kilométeres szaka­szával. Az építményt három méter magas, két méter szé­les, egyenként hét tonna töme­gű, mozgatható tömbökből ál­lítják fel, amelyek tetején pen­gés drót húzódik. Kevesebb a közmunkás, 4.4 millióan dolgoznak BUDAPEST A rendszerváltás óta nem látott alacsony szint­re csökkent a hivatalos mun­kanélküliség a KSH szerint. Januárra 198 ezerre csökkent a munkanélküliek száma, ami 82 ezerrel alacsonyabb az egy évvel korábban mért adatnál. A foglalkoztatottság eközben 3,8 százalékkal, 161 ezer fő­vel emelkedett. Ez azt jelen­ti, hogy jelenleg már 4,4 mil­lióan dolgoznak, miközben a közfoglalkoztatottak száma 17 ezerrel csökkent. A kor­mány egyébként - mint ahogy lapunk is megírta - 40 millli- árd forintot tervez a közmun­kások átképzésére, hogy köny- nyebben el tudjanak helyez­kedni az elsődleges munka­erő-piacon. Nemek szerinti elosztás sze­rint 2016. november-2017. ja­nuárban a munka nélküli fér­fiak száma 37 ezer fővel, 111 ezer főre csökkent, a munka nélküli nők száma pedig 44 ezer fővel, 87 ezer főre. A fiatal, 15-24 éves foglal­koztatottak létszáma 305 ezer volt, foglalkoztatási arányuk 2.4 százalékponttal, 28,8 szá­zalékra nőtt. A legjobb munkavállalási korú 25-54 évesek foglalkoz­tatási rátája 2,2 százalékpont­tal, 83 százalékra emelkedett. Az idősebb 55-64 évesek foglalkoztatási rátája 4,1 szá­zalékponttal, 50,8 százalék­ra javult. A 20-64 éves kor­csoportban, amely az Európa 2020 stratégiában 2020-ra 75 százalékos foglalkoztatási cél­értéket tűzött ki, a foglalkoz­tatási ráta 3,1 százalékpont­tal, 72,5 százalékra nőtt egy év alatt. Magyarországon a férfiak foglalkoztatottsági rátája 79,5, a nőké 65,6 százalékos. MW Munkanélküliségi ráta (2014. január-2017. január, százalék) 2014. 2014. 2015. 2015. 2016. 2016. I-III. IX-XI. MII. IX-XI. V-VII. XI- ' 2017.1. MW-grafika, forrás: KSH Középszintű nyelvtudás a belépő az egyetemre 2020-tól - ebből nem akarnak engedni Ingyenes KRESZ- és nyelvvizsga diákoknak MAGYARORSZÁG A kormány tervei alapján már 2018-tól in­gyenes lesz a nyelvvizsga a di­ákoknak, és további segítség lehet, hogy térítésmentesen mehetnek majd a KRESZ-vizs- gára. A kabinet az új ifjúsági stra­tégiában arra tesz javaslatot, hogy az állam magára vállalja az első középfokú nyelvvizsga költségét - jelentette be Balog Zoltán, az Emmi minisztere arra hivatkozva, hogy bár az idegen nyelvet beszélők szám­aránya jelentősen emelkedett 2012 óta, de a nyelvvizsgával rendelkezők száma nem nőtt. A Magyar Idők úgy értesült, az intézkedés már a követke­ző évtől hatályos lesz. A kormányzati kezdemé­nyezés összefügg azzal is, hogy egy 2014-es rendelet ér­telmében 2020-tól a felsőokta­tásba csak az vehető fel, aki­nek legalább egy középfokú (B2 szintű) nyelvvizsgája van. Bár Székely László ombuds­man szerint ezt a követel­ményt nem alapozta meg kel­lő előkészítés, a kabinet még­sem kívánja elhalasztani az intézkedést. Ezt azzal indokol­ták, hogy a hatéves felkészü­lési idő elegendő kell, hogy le­gyen, és a kritérium egy fon­tos feltétele a felsőoktatás és a nyelvoktatás színvonala javu­lásának. Jelenleg egyébként van lehetőség ingyenes közép­fokú nyelvvizsgára, ha a vizs­gázó az emelt szintű nyelvi érettségin 60 százalékot elér az írásbeli és szóbeli vizsgán. Sajnos, az így megszerzett bi­zonyítványt külföldön nem is­merik el. Az oktatási szakemberek véleménye megoszlik arról, alkalmas-e arra a jelenlegi oktatási rendszer, hogy felké­szítse a gyerekeket a megmé­retésre. „Ha arról beszélünk, jó-e a kormányzat elképzelése, ak­kor egyértelműen igennel kell válaszolnom, ez ma már egy teljesen reális elvárás” - nyi­latkozta korábban lapunknak Légrádi Tamás, a Nyelvisko­lák Szakmai Egyesületének elnöke, aki szerint a felsőok­tatás „nem terepe az alapfo­kú nyelvtanulásnak, a közép­fokú nyelvvizsga megszerzé­sének”. Szavait alátámasztja az Eurostat felmérése is. Esze­rint Magyarországon a 11-14 éves középiskolások 90,2 szá­zaléka tanul egy idegen nyel­vet. Az uniós statisztika azt is rögzítette, hogy a magyar diá­kok leginkább az angolt vagy a németet választják. Szintén a Magyar Idők ír- . ta meg, hogy a KRESZ-vizsgát is ingyenessé teszi a kormány a diákoknak. A díja a Nemze­ti Fejlesztési Minisztérium tá­jékoztatása szerint miniszte­ri rendeletben szabályozott; a számítógépes elméleti vizs­gáért az elmúlt öt évben válto­zatlanul 4600 forintot kellett fizetni. MW

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents