Somogyi Hírlap, 2017. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

2017-02-27 / 49. szám

2017. FEBRUÁR 27., HÉTFŐ Húsz éve nem kötöttek annyi házasságot hazánkban, mint tavaly Fiatalos fordulatok jönnek Házasságot a felmérés szerint általában 23-24 éves korban szeretnek kötni a fiatalok, a nők kicsit korábban Fotó: Thinkstock fi BELFÖLD A család oldalára kell billenjen a mérleg LAKITELEK A Lakitelek Népfő­iskola adott otthont a hétvé­gén a Nagycsaládosok Orszá­gos Egyesülete által szervezett találkozónak. A fórum vendé­geit Lezsák Sándor házigazda köszöntötte. - Egy családbarát országban a mérlegnek min­dig a család oldalára kell bil­lennie, ezért a kormány min­dent megtesz a családok, a fi­atalok támogatása érdekében - mondta Novák Katalin, az Emmi államtitkára a találko­zón. A családok támogatása hazánk drámai demográfiai helyzete miatt is kiemelten fontos feladat. Három évtize­de egyre csökken a népesség. Egyre kevesebb nőnek kell egyre több gyermeket vállal­nia ahhoz, hogy ez a tendencia megforduljon. A születések száma 2011-ben volt a legala­csonyabb. Akkor 100 család­HÚSZ éve nem volt ekkora termékeny­ség, mint most ban átlagosan mindössze 128 gyermek született. 2014-ben már javult a helyzet, akkor 100 családban 141, míg 2015- ben 144 gyermek született - részletezte az államtitkár. Ar­ról is beszámolt, hogy emel­kedik a házasságkötések és a születések száma. Húsz éve nem volt ekkora a termékeny­ség mint most, és a csecsemő- halandóság sem volt ilyen ala­csony mint napjainkban, ami az egészségügyi rendszer fej­lődésének köszönhető. A családtámogatás egyik fontos eleme az édesanyák ru­galmas munkavallásának tá­mogatása, illetve a családba­rát munkahelyek számának bővítése. Ezt akarják tovább­fejleszteni, jelentette ki végül az államtitkár. Vajda Piroska A fiatalok négyötöde sze­rint leginkább a boldogság­érzetre van pozitív hatással a gyermekvállalás, főképp a karrierlehetőségek és az anyagi helyzetük miatt ag­gódnak - derült ki a Ifjúság 2016 kutatásból. Szabó Palócz Attila attila.szabo.palocz@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Sokkal opti­mistábbak a magyar fiatalok az elmúlt években - mond­ta Novák Katalin, az Emmi ál­lamtitkára az Ml-en. A 2016- os Magyar Ifjúság Kutatásra utalva kiemelte: kiderült, a fi­atalok Magyarországot jó hely­nek tartják, kétharmaduk nem tervez külföldre menni, egyre többen dolgoznak és egyre ke­vesebben látják problémának a munkavállalást. A15-29 éve­seknek pedig nagyon fontos a család és a házasság. Balog Zoltán miniszter el­mondta: a kutatást 2000 óta négyévente végzik el, mindig azonos módszertannal. Ta­valy nyolcezer magyarországi és négyezer határon túli 15- 29 éves fiatalt kérdeztek meg. Hangsúlyozta: ahhoz, hogy a kormány jó döntéseket hoz­zon a fiatalokkal kapcsolat­ban, ismernie kell őket. Ehhez a megismeréshez járul hozzá a kutatás, amely megerősíti azt is, hogy a 2009-ben elfo­gadott Nemzeti ifjúsági stra­tégiát ideje „leporolni”. Ezért már készül a Stratégia a fiata­lokért, amelyet nemsokára a kormány elé terjesztenek - je­lentette be Balog Zoltán. A 15-29 éves magyarorszá­gi fiatalok családi állapota az évezred eleje óta tapasztalt trendeknek megfelelően válto­zik, vagyis nő az egyedül, il­letve az élettársi kapcsolatban élők aránya, valamint csök­ken a házasságot kötők szá­ma. A négy évvel ezelőttihez képest lényeges változások nem történtek, a házasok ará­nyának csökkenése megállt, egyfajta stagnálás tapasztal­ható a fiatalok családi állapo­tában. A házasok között a nők aránya (13 százalék) majdnem kétszerese a férfiak arányá­nak (7 százalék). Életkor alapján vizsgálva látható, míg a 20-24 éves kor­osztályba tartozók négyötö­de egyedülálló, 15 százalékuk él élettársi kapcsolatban, és 5 százalékuk házasságban, ad­dig a 25-29 évesek közel fele egyedülálló, 27 százalékuk él együtt élettársával és 23 szá­zalékuk házas. Településtípus szerint ösz- szehasonlítva megállapítható, a fővárosban és a megyei jo­gú városokban magasabb az egyedül élők aránya (76-77 százalék). A kisebb városok­ban és községekben valami­vel alacsonyabb (71-73 száza­lék). Az élettársi kapcsolatban élők arányánál pontosan for­dított képet láthatunk. A na­gyobb városokban kisebb az ilyen kapcsolatban élő fiata­lok számaránya (13 százalék), míg a kisebb településeken magasabb (17 százalék). A diplomások körében ma­gasabb a házasságban élők aránya (18 százalék), az alap- és középfokú végzettségűek­nél ennél lényegesen kisebb (8-11 százalék). A házasságban élő fiatalok átlagosan 23-24 éves korban köteleződnek el, a nők átla­gosan kicsit korábban, a fér­fiak kicsit később kötnek há­zasságot. A jelenleg nem há­zas fiatalok kétharmada a jö­vőben szeretne házasságot kötni, s mindössze 6 százalé­kuk utasítja el tudatosan ezt az együttélési formát. A 2012- es kutatás adataihoz képest ez egyúttal azt is jelenti, hogy időközben csökkent a bizony­talanok és nőtt- a házasságot tervezők száma. Hazánkban húsz éve nem házasodtak annyian, mint ta­valy: 2016 januárja és novem­bere között csaknem 49 ezer pár járult az anyakönyvveze­tő elé - közölte a házasság he­te alkalmából a KSH. Hogyan befolyásolja a gyermekvállalás az életvitelét? a karrierjét (1.) - a szexuális életét (2.), százalék-----------------Jáíj 4 61 BI|Nem rontja és nem javítja J ?5l 1 Részben javítja ¥ dflHl HfTeljes mértékben javítja 13 \ JBmtm 1 Nem tudja I Részben rontja ■1 Teljes mértékben rontja Sokan végső esetben döntenek az idősotthon mellett - Megduplázódik az öregek száma 2017: már 28 ezer nyugdíjas vár elhelyezésre BUDAPEST Egy országos kuta­tás szerint a válaszadók csu­pán négy százaléka tervezi, hogy idős hozzátartozóját ott­honba költözteti, saját maguk esetében azonban nem zárják ki ennek lehetőségét. A 4Li- fe Direct biztosításközvetírő megbízásából készült kutatás szerint tíz százalékuk nagyon is elképzelhetőnek, 52 száza­léka pedig lehetségesnek tart­ja, hogy szükség lesz erre a lépésre, míg a válaszadók 38 százaléka számára ez elkép­zelhetetlen lenne. A 30 és 65 év közötti korosz­tály egyáltalán nem vár el kü­lönleges szolgáltatásokat egy idősotthontól: a legalapvetőbb elvárás a napi háromszori ét­kezés (91 százalék), emellett kiemelten fontos még az orvo­si ellátás, a takarítás, karban­tartás, a mosás, vasalás, vala­mint a 24 órás nővéri felügye­let (77-87 százalék). Közepes fontosságot tulaj­donítottak a gyógyszerek biz­tosításának és gyógytorná­nak, a szabadidős foglalkozá­soknak és a gyógyászati se­Sokan szeretnék komfortosan élni idős éveiket Fotó: Thinkstock gédeszközök biztosításának (50-64 százalék). Mindez annak fényében ér­dekes, hogy az orvosi ellátást, a 24 órás szolgálatot, az étke­zés és gyógyszer biztosítását a hatályos magyar jogszabá­lyok előírják a bentlakásos in­tézményeknek. A legkevésbé fontos­nak a temetkezé­si költségek bizto­sítása bizonyult: a megkérdezettek 22 százaléka szerint az idős­otthonok feladata lenne ennek biztosítása, a válaszadók fe­le pedig úgy vélekedett, hogy azok fedezése a hozzátartozók kötelessége. A statisztikai hivatal adatai alapján míg 2008-ban 49 ezer, 2015-ben már 54 ezer embert láttak el idősek otthonában vagy időskorúak gondozóhá­zában, 2017 elején már több mint 28 ezer időskorú várt intézményi elhelyezésre Ma­gyarországon. Lapunk megkeresésére Né- methné lankovics Györgyi, a Nyugdíjasok Egyesületei Országos Szövetségének el­nöke elmondta, a nyugdíja­sok életük utolsó szakaszá­ban értelemszerűen szeretné­nek olyan helyen élni, ahol a feltételek legalább olyanok, mint amit korábban megszok­tak. „Európai nyugdíjas-szer­veződés tagjaként pontosan nyomon követhetjük kor­osztályunk hely­zetének nemzet­közi alakulását. - mondta. - A legújabb kutatá­sok egyértelműen igazolják, hogy 2050-re nagyjából meg­kétszereződik a világon a 65 év felettiek száma, miközben egyre kevesebb gyerek szüle­tik. Pár évtizeden belül a tár­sadalmi harcok egyértelműen a nyugdíjakért és az idősott­honi elhelyezésekért zajlanak majd. Ennek a harcnak az elő­szobájában állunk, ezért fon­tos lenne kidolgozni egy alter­natívát.” „A szociális és állami in­tézményekbe olykor fél évet, vagy akár évet is várni kell a helyekre- tette hozzá. - Mi is Két éve 54 ezer idős em­bert láttak el nagyon sok ilyen esetről tu­dunk, ezeket a nyugdíjasokat szervezett keretek között pró­báljuk segíteni.” Egyes magánintézmények sokszor 6-8 millió forintot is elkérnek a felvételért. Az ön- kormányzati otthonoknak százezer forintnál is keveseb­bet (általában a nyugdíj 80-90 százalékát) kell fizetni havon­ta a lakhatásért és az ellátá­sért. Tarnóczy Orsolya Idősotthonokban élő nyugdíjasok <2016, tő) 60 000 -55 711 50 000 ­40 000 30 000 ­20 000 10 000 ­' B| tartós, illetve átmeneti elhelyezést nyújtó idősek otthonában állami vagy önkormányzati otthonban egyházi intézményben ■ non-profit vagy céges fenntartású ” intézményben MW-grafika, forrás: KSH

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents