Somogyi Hírlap, 2017. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
2017-02-23 / 46. szám
2017. FEBRUÁR 23., CSÜTÖRTÖK Ámor ősi nyila telibe találta a közönség kitárult szívét fi MEGYEI KÖRKÉP Egyelőre nincs meg a forrás a somogyfajszi múzeum gondozására NYIM Sellőlány, hajóján hasító kalóz és Ollókezű Edward - övék lett a legötletesebb gyermekjelmez a farsangi felvonuláson a kultúrházban. Ámor nyila eltalálta a közönség szívét, de a Kínából jött „86-os strandpapucs” is elnyerte a tetszését. A felnőttek is maskarába bújtak a Nyírni Hagyományőrző és Kulturális Egyesület szokásos vidám összejövetelén. Egyéniben a „Japán lány” győzött, míg a csoportoknál a zsűri különdíját az Újrahasznosító Család kapta. Az ítészek szerint a legnagyobbat azok a férfiak alakították, akik a termet szülészetté változtatták; alkoholos infúziót kötöttek be a kismamának, és szőke szexi nővérekként segédkeztek a baba világrajövetelében... Az idén sem maradt el az ínyencségek kóstolása: a legfinomabb forralt bort immár harmadszor Papp László készítette, így most végleg hozzá került a vándorkupa. Az asszonyoknak meghirdetett fánk- sütő-versenyt Frikton Ágnes nyerte - tájékoztatott Gáli Anna, kulturális referens. Gamos A. A kis kalóz is nagy sikert aratott a farsangon Fotó: Gamos A. Reményvesztés A fegyverekhez szükség volt vasra Az 1996-os avatás méltán keltette azt a reményt, hogy nemzeti örökségünk ügye sínre került. Az azóta eltelt két évtized alatt azonban sok minden megváltozott: 2004- ben a kivitelező és az addigi fenntartó Dunaferr külföldi kézbe került, az új tulajdonos pedig nem kívánt további összegeket fordítani a múzeumra. Stamler Imre magyar-történelem szakos tanár, volt iskolaigazgató kitartóan járta So- mogyjád környékét, vaskohászat nyomait kutatva. - Azt szerettem volna bizonyítani - mondta el érdeklődésünkre -, hogy nem az a barbár, primitív nép voltunk, aminek beállítottak bennünket az európaiak, és sajnos sokáig a hazai történetírás is. Meggyőződésem volt, hogy a honfoglalás kori magyarság hadisikereihez, a fegyvergyártáshoz elengedhetetlenül szükség volt vasra - tette hozzá az egykori iskola- igazgató. - S mivel helységneveink fejedelmi központokra utalnak, például Fájsz, Jutás, Lél, Taksony, Bogát, kizártnak tartottam, hogy a vasat bárhonnan máshonnan szerezték volna be... a A belülről omladozó épületet Stamler Imre mutatta be megkeresésünkre Fotó: Muzslay Péter Varga László SOMOGYFAJSZ Végtelen csend fogad bennünket a somogyfajszi erdőben. Az emlékhelyhez közeledve a földön nincsenek lábnyomok, a közelben egy lelket se látni. Hogy rajtunk kívül utoljára mikor lépte át látogató a bejáratot, senki sem tudja. Az épület előtt felállított bronz pajzsot ellopták, szétdarabolt elemeit a rendőrség őrzi. A külső burkolatot kikezdte az idő, de belülről sem szebb a látvány: a fából készült borítás erősen korhad, csak az őskohó még föld alatt lévő maradványai várnak türelmesen, hogy talán egyszer valaki róluk is leszedi az évezredes takarót. A magára maradt emlékműnek csak a környékét gondozza a helyi önkormányzat. - Sajnos ennél többet nem tudunk tenni, mivel a terület állami, az épület pedig alapítványi tulajdonban van. Megkerestük az ügyben az országgyűlési képviselőnket is, de segíteni ő sem tudott - mondta Sail István polgármester. - Amúgy magam sem értem, hova lettek azok a támogatók, akik pedig az átadáskor nem kevesen voltak...- A volt vezetők szívügyként kezelték a múzeum sorsát, kapcsolataik révén pedig támogatókat is tudtak szerezni. Ám amióta ők nincsenek, megszűntek ezek a kapcsolatok, velük együtt a pénzforrások is - mondta Varga Ibolya, a Dunaferr Archeometallur- giai Alapítvány elnöke. - Sokszor kilincseltünk a Dunaferr- nél, mindhiába. Pályázni sem tudunk, mivel nincsenek meg az ahhoz szükséges feltételek. Kizárólag abban látom a megoldást, ha az épület egy jelképes összegért helyi tulajdonba kerül. Bár papíron az alapítvány a tulajdonos, de az eladáshoz hozzá kell járulnia a Duna- ferrnek is. Jelenleg ezen lobbizunk. Csak még egy fél év türelmet kérünk - zárta mondandóját Varga Ibolya. Egyelőre marad az adó egy százaléka forrásként Megkerestük az ügyben a Somogy Megyei Önkormányzatot is, mivel a múzeum 2004 óta az „Örökségünk - Somogy- ország kincse” cím birtokosa. Megtudtuk, nincs megyei forrás erre a célra, de behatárolja a lehetőségeket az a tény is, hogy a tulajdonjogot más gyakorolja. Amennyiben mégis értékesítésre kerül az emlékhely, már csak a helyi szervezetek fogadókészségén múlik az ügy. Ám a folyamat visszafordításához még sok a teendő. Ehhez pedig nemzeti örökségeinket szívügyként kezelő valameny- nyi somogyi ember segítségére szükség lesz. Addig is marad az adó 1 százaléka, amelyből ezidáig alig-alig érkezett az alapítvány számlájára. Áz emlékhely mellett a magasból réz foglalatban, üvegmozaikokból kirakva Szent Borbála, a bányászok és kohászok védőszentje vigyázza a tájat. Szomorú tekintetében mintha még ott élne a remény.... A remény élteti Több mint tíz éve Örökségünk Somogyország kincse cím birtokosa a somogyfajszi őskohó. A mára magára maradt emlékműnek csupán a környékét gondozza a helyi önkormányzat, ennél többre egyelőre nem futja sem Fajszon, se a megyénél. A helyzetet nehezíti, hogy a tulajdonjogot más gyakorolja. kohót Kétszázmilliót is kaphatnak a kisvárosok, járási székhelyek a letelepítésre Támogatás tarthatja vidéken a fiatalt Szép kilátások. Támogatást adnának a fiataloknak, így népesítenék be a vidéket Fotó: Lang Róbert TAB A fiatalok vidéken maradását, illetve oda költözését ösztönző pályázat indul - közölte a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖ- OSZ) elnöke, Schmidt Jenő tahi polgármester. Esély Otthon címmel hoztak létre pályázatot háromezer és húszezer lakos közötti települések számára két éven keresztül. A tervezett keretösszeg 10 milliárd forint, ebből az egyes ön- kormányzatok 50 és 200 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatáshoz juthatnak. A pályázatokat 2017. március 6-tól 2019. március 6-ig lehet benyújtani.- Véleményem szerint ez csak a kezdet, ez egy próbapályázat arra vonatkozóan, hogyan lehetne ezt az elképzelést még több helyre kiterjeszteni, ahol van létjogosultsága - mondta munkatársunknak Schmidt Jenő. - A pályázatban részt vehetnek olyan települések is, amelyek járási székhelyek, de nem érik el a 3 ezer fő lakosságszámot. Ezek a kisvárosok, vagy körzetközpontok, ahová egyre nehezebb visszaterelni a fiatalokat, miután a vidéki létből adódóan a falvak is egyre jobban kihalnak. Ott már nem sok perspektíva van, esetleg csak a mezőgazdaságban vagy a. közigazgatásban. Hogy a többi településről se folytatódjon egy nagyfokú elvándorlás, meg kell őriznünk a verseny- képességünket. Ä Nyugat-Európában elérhető ötös szorzójú jövedelem- különbséggel nehéz versenybe szállni, ezért a letelepedés elősegítésére kell az állami támogatást összpontosítani. Az elnyert összeget a fiatalok fel- Jiasználhatják önkormányzati lakás felújítására, a munkába járásuk költségeinek csökkentésére vagy jövedelem-kiegészítésre. .- Ezzel talán ott lehet tartani őket a családalapításig, Nagyon sok szakma hiányzik már a kisvárosokban az ipari szektorban, illetve a köz- igazgatásban egyaránt - fűzte hozzá a tabi polgármester. A TÖOSZ elnökének meglátása szerint Magyarországon csupán 300 olyan önkormányzat van, amely elég adót tud beszedni. 2700 településen azonban minimális az adóbevétel, ezek szinte csak az állami támogatásból gazdálkodnak. 356 város van hazánkban, ezek 70 százalékában már erőteljes a fiatalok kiáramlása. Szinte mindenhol küszködnek azzal, hogy munkaerőt találjanak a hiányszakmákban.- Somogybán 20-25 települést érinthet a program, és úgy gondolom, 80 százalékuk pályázni is fog - mondta Schmidt Jenő. - Azért senki sem fog vidéken maradni, hogy közalkalmazottként albérletben kezdje az életét. Az elnyerhető támogatás feltétele, hogy legalább öt évig ott kell élni a településen. Kovács Gábor Tudományos diák munkát ismertek el CSURGÓ A Természet Világa folyóirat diákpályázatán sikeresen szerepelt a Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium három tehetséges tanulója. Sikeresen szerepeltek a diákok a Természet Világa folyóirat pályázatán Az orvostudományi kategóriában a 12. a osztályos Kunecz Eszter Az félelmetes, ami ismeretlen című munkájával harmadik díjat nyert, míg a kilencedikes Németh Olga (Ép testben ép lélek?) különdíját kapott. Kovács Bendegúz (10. a) harmadik helyezést ért el „Játék az irammal” dolgozatával a biofizika szekcióban. A diákok felkészítésében Mellesné Fonyogáb Kornélia, Varga Jolán és Peperő Miklós tanárok segédkeztek. A diákok a megérdemelt jutalmakat március 11-én, szombaton Budapesten a Magyar Tudományos Akadémián vehetik át. Gamos A. Az önkormányzatok 50 és 200 millió forint közötti összeget kapnának
