Somogyi Hírlap, 2017. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

2017-02-20 / 43. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2017. FEBRUÁR 20., HÉTFŐ Megyeváltók? A kocsmában dőlt el az egykori népszavazás Tolnából Somogyba húz a legtöbb attalai szíve Gelencsér István attalai polgármester szerint sok szempontból előnyösebb lett volna a megyeváltás Fotó: Muzslay Péter MEGKÉRDEZTÜK: MENNE VAGY MARADNA? Súlyosan sérült favágón segített mentős és rendőr KŐTGSÉ Motoros fűrésszel vágta el combját hétvégén fa­vágás közben az a férfi, akit az erdőből közös erővel - tűzol­tók, rendőrök és a mentőszol­gálat munkatársai - vittek a mentőhöz. A megyei katasztró­favédelmi igazgatóság tájékoz­tatása szerint a mentő nem tudta megközelíteni a hely­színt, ahol a baleset történt. Ezért az orvosi segítség is gya­logosan érkezett, ám a sáros, csúszós úton nem tudták a sé­rültet kézben szállítani. A siófo­ki hivatásos tűzoltók és rend­őrök érkeztek a helyszínre. Kö­zösen megragadták a hord- ágyat, több száz méteren át kézben vitték, majd a siófoki tűzoltóság terepjárójával sike­rült eljuttatni a súlyosan sérült favágót a mentőhöz. A szeren­csétlenül járt férfit ezt követő­en kórházba szállították. H. M. Garázdaság miatt javasoltak vádemelést IAD-8ARCS Garázdaság mi­att javasolnak vádemelést a rendőrök két barcsi férfi el­len, akik mégjúniusban egy kisebb tömegverekedés­ben osztották a pofonokat. 2016. június 25-én, az esti órákban egy ladi vendéglátó egységben többen is nézetel­térésbe kerültek egymással - írja a rendőrség szomba­ti közleménye. Az öklös po­fozkodás alkalmával hárman nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedtek. A rend­őrök a 21 éves S. László Ta­mást és a 29 éves T. Tibort gyanúsítottként hallgatták ki, később szabadlábon véde­kezhettek. A rendőrkapitány­ságon az eljárást a napok­ban befejezték, és az ügyben keletkezett iratokat vádeme­lési javaslattal megküldték a Kaposvári Járási és Nyomozó Ügyészség Barcsi Kirendelt­ségének. Sz. T. Még a rendszerváltás után is sokan, legalább 50-en, 60-an jártak naponta vonat­tal dolgozni Kaposvárra. Ge­lencsér István polgármes­ter is közéjük tartozott. Ka­posvár 25 kilométerre van, Szekszárd mintegy 70-re. Az érzelmi szálak Kaposvárhoz kötötték az attalaikat. Kovács Gábor gabor.kovacs@mediaworks.hu ATTALA - Sokan ma is somo­gyi embernek vallják magu­kat. A Somogyi Hírlapot ol­vassák, Nagyberkibe jártak iskolába - mondta a polgár- mester. - Mintegy 20 éve tá­madt a kezdeményezés, hogy szakadjunk el Tolnától, és tér­jünk vissza Somogyországba. Somogy akkori megyei veze­tése szívesen fogadott volna bennünket. A település azonban ket­tészakadt, és a népszavazá­son a Tolna-pártiak győztek. A téeszben dolgozók ugyan­is Dombóvárra voksoltak. Hü­lyeségek terjedtek el, példá­ul az, ha somogyiak leszünk, nem temetkezhetünk Tolná­ban. A kocsmában dőlt el a népszavazás... Képviselőként élére álltam a somogyi párt­nak, de tudomásul vettük a végeredményt. Azóta sok minden történt. A mai járási hivatalokban minden ügyet közel lehet el­intézni. 1975 óta generációk nőttek fel Tolnában, és Kapos­várra alig járnak dolgozni. Ma már nem érv, hogy Szekszárd messze van.- Pedig sok szempontból előnyösebb lett volna a váltás, akkor a 61-es út felújításából nem maradtunk volna ki. De a somogyi érzület még létezik - jelentette ki Gelencsér Ist­ván. - A csornaiak, a szaba­diak, a nagyberkiek rendez­vényeire eljárunk. Az attalai plébániához tartoznak somo­gyi községek. Csorna mind­össze egy kilométerre van. Tőlük sokan átszaladnak az attalai boltba, postára, vagy a bankautomatához. Göllére csak egy földút vezet, de át­járnak rajta dolgozni az atta­lai mezőgazdasági vállalkozá­sokba. Ahogy a helyi mondás tartja: megindult, mint a göl- lei bocskor Attala felé... Szor­galmas emberek lakják Atta- lát. A 826 lakosra 70 traktor jut a faluban. Jók a környék mezőgazdasági adottságai, sokan gazdálkodnak. A település nagyot fejlő­dött, de sokat kellett érte tal­palni, tette hozzá a polgármes­ter. A megyehatár nem jelent hátrányt, a pályázataik sike­resek. Hamarosan az óvodát bővítik, ahová gyermekként Szita Károly kaposvári pol­gármester is járt. Az idén 150 éves lett a katolikus templom. A II. világháború alatt a har­madik harangot elvitték a né­metek. Nemrég új harangra gyűjtöttek, hogy pótolják az egykori veszteséget. Farkas Attila: - A szívünk So­mogyba húz. Zimányból szár­mazom, 1976-ban nősültem Attalába. Hivatásos vadász­ként zömmel somogyi mun­kahelyeim voltak. A lányom ma is Kaposváron dolgozik. A Somogyhoz tartozást támo­gattuk az egykori népszava­záson, de ma már megszok­tuk Tolnát, itt is jól érezzük magunkat. Akik Somogy el­len kampányoltak, sokan el­mentek. Menyhárt Pál: - Én Erdély­ből jöttem, de élettársam at­talai. Azt mondja, hogy már megszokták Tolnát. Dombó­vár közelebb van. A hajdani népszavazásról ma már ke­veset beszélnek. Az idősek­ben időnként még beszédté­ma, de lassan feledésbe me­rül. Korosztályok nőttek fel azóta Tolnában. Nem valószí­nű, hogy Somogyhoz csatla­koznánk újra, erre már nincs nagy igény. Kiss Zoltán: - Gyerekkorom­ban még hallottam, hogy jobb volt, amikor Somogyhoz tar­toztunk. Ma már nem hin­ném, hogy ennek nagy kelet­je lenne, kevesen foglalkoz­nak ezzel. Elmosódtak a hatá­rok. Az időseknek még fontos lehet, de a mindennapokban nem lényeges. Gazdaságilag sem látom nagy előnyét a vál­tásnak. A határon vagyunk, mindegy, hogy hová tarto­zunk. De így is fejlődik a falu. Akadémiai kutatás a tavon: expedíciót szerveztek 9 a tudósok, és alaposan megfúrták a Balaton jegét sikerrel BALATONSZÁRSZÓ Fúróexpedí­ciót szerveztek a jégre a Ma­gyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatói a Balatonra a napokban. A 30 centi vastag jég vizsgálatával az éghajlat- változásokat is rekonstruálni lehet. A távirati iroda tájékoz­tatása szerint a kutatók há­rom napig dolgoztak a tavon Balatonudvari és Balatonszár­szó között a jégen. A mintavé­telezéshez szükséges felsze­relést szánokon juttatták el a parttól csaknem négy kilomé­ter távolságban lévő fúráspon­tokhoz. A Balaton északi part­jainál akár 17 ezeréves üledé­kek is találhatók, a déli par­Kutatók a Balaton jegén Fotó: Tóth Mónika Csigák, növényi maradványok Mint ahogyan az MTA be­számolt róla, a lágy iszapot egészen háromméteres üle­dékmélységig kézi erővel si­került elérniük, és mintákat venni. Három méter alatt se­kély vízi környezetet jelző, homokos, csiga- és növényi maradványokban gazdag, keményebb üledéket talál­tak. Ezek a maradványok feltehetőleg a tó kialakulá­sának időszakára voltak jel­lemzőek. tok közelében az üledék fia­talabb. A kiemelt, átlagosan 4-4,5 méteres üledékoszlopo­kat számos vizsgálatnak ve­tik alá az elkövetkező hóna­pokban. Az üledék pollen- és árvaszúnyog-maradványai­nak elemzése több klímapa­raméter mennyiségi becslését teszi majd lehetővé. A kutatók célja a területen a Balaton ki­alakulásától máig végbement klimatikus és fontosabb öko­lógiai változások feltárása a vízszinttől a tápanyag-ellá­tottságon át a növényzet mi­nél pontosabb leírásáig, kü­lönösen tekintettel az utolsó kétezer évre. Sz. T. VÍZVÁR Tizennyolc asztalnál négy fordulón át zajlottak a kártyacsaták Vízváron. A te­lepülési és a roma nemzetiségi önkormányzat szervezte térsé­gi ultiversenyen 54 versenyző közül a nagyatádi Bognár Ár­pád győzött, maga mögé utasít­va a szigetvári Sértő Zoltánt és a barcsi Fodor Bélát. A legjobb hazai ultis Szüts Ferenc lett, a vigaszdíjat a szintén vízvári dr. Komádi Péter kapta. A díjakat Kozma László polgármester és Bogdán Péter, a roma nemzeti­ségi önkormányzat elnöke ad­ta át. A rendezők mahapörkölt- tel vendégelték meg a résztve­vőket. G. A.

Next

/
Thumbnails
Contents