Somogyi Hírlap, 2017. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

2017-02-18 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 7. szám

V VASÁRNAP 16 SPORT ■ HEGGEL 2017. FEBRUÁR 18., SZOMBAT Csányi Sándornak is csalódást okozott, hogy a sikeres Eb után is kevés néző ment ki a bajnoki mérkőzésekre, a kockázatmentes profi meccseken eltekintene az azonosítástól a belépéskor Fotó: Szabó Miklós Csányi Sándor, a magyar labdarúgás első embere éle­te legszebb élményei közé sorolja a válogatott győzel­meit, elmondja, miként hoz­ta meg a Storck-csapat si­kereit befolyásoló döntése­it, szóba kerülnek Dárdai Pál és az FTC vezetőinek kri­tikus üzenetei, az edzőkép­zés és a fizetési sapka is. Szöllősi György/Nemzeti Sport- A férfi labdarúgó-válogatott egymás után kétszer is az év csapata lett Magyarországon az újságírók voksolása alapján. Ez olyasmi, ami évtizedeken át elképzelhetetlen lett volna.- Ezek a sikerek az elmúlt öt-hat év munkáját koronáz­ták meg, hosszú folyamat volt eljutni odáig, hogy karakte­res játékstílus jellemezze a válogatottat, amely jó meccse­ket is eredményezett, és a si­keresen megvívott Eb-selejte- ző után következett a pótse­lejtező, majd a franciaországi Eb emlékezetes mérkőzései - nyilatkozta a Nemzeti Sport­nak Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) elnöke. - Nem állíthatjuk, hogy minden világversenyre kijutunk, ez a nálunk sokkal jobbaknak sem sikerül min­dig, de még a nagy sikereknél vagy az Év Csapata címnél is fontosabb, hogy a hátország, az utánpótlás erősödjön.- Erősödik? Szalai Ádám nem látja a fiatal tehetségeket a vá­logatott öltözőjének küszöbén.- Sok tehetség futballozik Magyarországon, de szerin­tem sem érkezik elég fiatal az alacsonyabb osztályokból, ke­vesebb, mint a legjobb bajnok­ságokban, mintha nem min­denkit fedeznének fel nálunk. Bár az akadémiák különböző színvonalon végzik munká­jukat, egyre több fiatal tehet­ség játszik az NB I.-ben és NB Il.-ben, jó néhányan helyet kö­vetelnek maguknak a váloga­tottban is. Tavaly az U17-es és az U19-es korosztály is kivív­ta, hogy az idén az elitkörben játszhassanak Eb-selejtezőt.- Mi a helyzet a 2020-as Eb-vel, amelyen itthon is játsz­hatna a magyar válogatott?- Erre az Eb-re szinte köte­lező a kijutás. Sohasem ren­deztünk még Eb-t, és az után az eufória után, amely a fran­ciaországi szereplést kísér­te, megérdemelné a közönség. Óriási lökést adna az egész sportágnak a sikeres hazai szerepelés, már most meg kell kezdeni beépíteni a csapat­ba azokat a fiatalokat, akikre 2020-ban számíthatunk.- Akár honosítás árán is?- Kis ország vagyunk, szük­ségünk van minden tehetség­re, érkezzen akár Romániából, Németországból vagy bárhon­nan, minden támogatást meg­adunk ahhoz, hogy külföldön futballozó, magyar kötődésű fiatalok a magyar labdarúgás hasznára lehessenek.- 2020-ra új nemzeti stadiont is kell építeni. Mikor fejeződik be az építkezés?- Március elején aláírják a megállapodást a kivitelezés­ről, és 2019 novemberében szeretnénk megrendezni a nyitó meccset. Vagyis egy ki­csit késve, de még idejében.- Amikor Franciaországban a több tízezer magyar ünnepel­te a továbbjutást, úgy gondol­ta, hogy megérte belevágni az MLSZ-elnökösködésbe?- Azok a napok, amelye­ken a pótselejtezőket és az Eb-meccseket vívtuk, éle­tem legboldogabb napjai kö­zé tartoznak. Bőven kárpó­toltak minden korábbi nehéz­ségért, szurkolói kritikáért, „buziemeleszezésért”. Kiemel­kedik a marseille-i fieszta. Nagyszerű volt együtt ünne­pelni a szurkolókkal.- A pótselejtező előtt szinte az egyedüli ember volt az ország­ban, aki bízott Bernd Storckban. Mi győzte meg, amikor feltétlen bizalmat szavazott?- Szeretem a komoly, felké­szült, szorgalmas embereket. Már az U20-as vb is azt üzen­te, hogy tud csapatot építeni, és sportigazgatóként a mun­kaidejét messze túllépve fog­lalkozott az utánpótlással. Amikor szövetségi kapitány lett, azt kértük tőle, hogy vi­gye tovább azt a stábot, amely- lyel Dárdai Pál dolgozott, s ak­kor ő ezt el is fogadta. A pót- selejtező előtt azonban azt mondta, változtatni szeretne. Nehéz dilemma elé állított, ám látnom kellett, hogy a sa­ját karrierjét is kockáztatja, éreztem a felelősségvállalást, ezért helyt adtam a kérésének, és ez jó döntésnek bizonyult.- A kijutás után az MLSZ 2018-ig meghosszabbította Storck szerződését, ami akkor elég vakmerő húzásnak tűnt.- Arra törekedtünk, hogy Storck ne érezze azt, a léte, az állása az Eb-től függ, és tud­jon nyugodtan, bátran dolgoz­ni, mert szinte biztosak lehet­tünk benne az addigi munká­ja alapján, hogy nagy csaló­dást nem fog okozni.- Nem tették-e fel túlságosan is egy lapra az MLSZ szakmai irányítását azzal, hogy Strock a nagyválogatott, az utánpótlás­csapatok, sőt a teljes szakmai koncepció felelőse?- A magyar futball és a ma­gyar válogatott érdeke az el­sődleges, döntéseinket to­vábbra is ez az elv fogja meg­határozni, de jelentős hibákat kellene Storcknak elkövetnie ahhoz, hogy megvonjuk tőle a bizalmat. Kollégáimmal hosz- szú távon szeretek tervezni, ha valaki becsületesen, sike­resen dolgozik, akkor az eset­leges, mindenkinél előforduló kisebb hibák is beleférnek.- Miért adták az edzőképzést, a magyar futball megújulásá­nak egyik kulcsát ugyancsak a német szakember kezébe?- Az elmúlt években sokat fejlődött az edzőképzésünk, „Büszke vagyok a TAO-rendszer adta lehetőségek hatékony ki­használására, vagyis arra, hogy megépítettük az ezredik új fut- ballpályát is - hangoztatta Csá­nyi Sándor. - Arra is, hogy a csapatok száma hétezerről ti­zenkétezerre, az igazolt futbal­listák száma százezerről több mint a duplájára emelkedett. Nagyot fejlődött az utánpótlás- futball is kiegészülve az OTP Bank Bozsik- és a Bozsik-baj- nok programmal. Stabilizáltuk a profi klubok anyagi helyzetét. Igaz, csapataink büdzséje a nemzetközi középmezőnyt sem éri még el, de olyan nem fordul már elő, hogy egy klub a gazda­sági problémái miatt nem tud­nagyszerű képzési anyago­kat készített a Szalai Lász­ló által vezetett stáb. Azok az edzők, akik ezek alapján ké­szítik fel a csapatukat, jó úton járnak. Bármennyire haszno­sak azonban ezek az anyagok, a magyar edzők gyakorlati munkáján nem érződött kel­lően a hatásuk. A felmérések szerint a hazai edzések inten­zitása, minősége még mindig jócskán elmarad az európai élcsapatok edzésein tapasz­taltaktól, ezért bíztuk a Jörg Daniel, Sisa Tibor német-ma­gyar kettősre az edzőképzés irányítását. Talán jobban elfo­gadják az instrukciókat a ma­gyar kollégák olyasvalakitől, aki tizenöt évet töltött a német edzőképzésben.- Egy-egy nyilatkozat arról árulkodik, a korábbi magyar si­kerkapitány, Dárdai Pál és az MLSZ, illetve Bernd Storck vi­szonya már nem felhőtlen.- A válogatott sikerében több szövetségi kapitány mun­kája benne van Egervári Sán­dortól Pintér Attilán és Dárdai Pálon át Bernd Storckig. Ami a szakmai teljesítménye mel­lett Dárdai szerepét talán ki­emeli, az az, hogy a teljesen újszerű, nyílt kommunikáció­ra épülő magatartása vissza­adta a hitet a játékosoknak és a szurkolóknak is abban, hogy sikerülhet. Érthető, hogy Pali kitüntetett figyelemmel kísé­ri a válogatott eredményeit, de a pótselejtezőre és az Eb­meccsekre már új stábbal ké­ja befejezni a bajnokságot. A harmadik helyen a válogatot­tal kapcsolatos jó döntéseket említeném, de szólhatnék a női futball vagy a futsal területén látványos eredményeket hozó munkánkról is. Amit megbán­tam? A beléptetési rendszer bevezetése túl szigorúra sikere­dett, emiatt veszítettünk szur­kolókat. Másutt talán az volt a hiba, hogy túl óvatosak vol­tunk, a külföldiekkel szemben a fiatal magyar játékosok be­építésére vonatkozó szabályo­kat előbb bevezethettük volna, a szakmai megújulást is segít­hették volna gyorsabb, radikáli­sabb döntések” - mondta az MLSZ elnöke. szült a csapat. Különösebb el­lentétet nem tapasztalok, tud­tommal rendszeresen beszél­nek egymással az urak, a vé­leménykülönbség normális je­lenség. Mindannyiunk közös érdeke, hogy a válogatott és Dárdai Pál is sikeres legyen.- Dárdai azt is mondta, a magyar futball nem tudott élni az Eb által felkínált helyzettel, a szurkolókat nem tudta átmen­teni a bajnoki mérkőzésekre.- Ebben igaza is van, ha csak a klubmeccseket vesz- szük. Volt egy javaslata, hogy az első három fordulóban a klubok engedjék be ingyen a szurkolókat. Az MLSZ egyet­értett ezzel, de a csapatok eb­ben nem voltak partnerek. A kevés néző nekem is csalódás.- Milyen okai vannak, hogy továbbra is alacsony a bajnoki mérkőzések nézőszáma?- Itt a legnagyobb a lemara­dásunk a 2010-es terveinkhez képest. Vannak klubok, ame­lyek nagyszerű marketing- tevékenységet folytatnak, mégsem jönnek a szurko­lók, mások meg nem fordíta­nak nagy figyelmet erre, az átlagnézőszámuk mégis a job­bak között van. A játék mi­nősége és a siker a legfonto­sabb tényező, de itt sem min­dig közvetlen az összefüggés. Bízunk benne, ha elkészül­nek az új stadionok elindulhat a nézőszám növekedése. Azért is várom ezt, mert kimondot­tan jó mérkőzéseket is lehet látni a magyar bajnokságban.- Nem kellene megkönnyíteni a bejutást a pályákra?- A személyi azonosítást törvény írja elő a sportesemé­nyeken. A válogatott meccse­ken is kötelező, mégis megte­lik a stadion. Az viszont igaz, hogy a klubok a szigorúságot tekintve eltérhetnek a kötele­ző minimumtól, különbözők a megoldások, az egyesületek gyakorlatán is változtatni kell. Nagyon fontos, hogy meccsna­pon is kényelmesen lehessen jegyet venni. A női, ifjúsági, a kockázatmentes felnőtt profi mérkőzéseken az azonosítás­tól is eltekintenék. A szurko­lókkal törekedni kell a komp­romisszumra, mert rengete­get tehetnek hozzá egy csapat teljesítményéhez.- Ezzel talán a vénaszken­nert használó Ferencvárosnak üzen? Mi a véleménye az FTC játékvezetőket, az MLSZ mű­ködését érintő kritikáiról?- Senki sem gondolja, hogy a játékvezető munkáját nem lehet kritizálni, de a pályán, meccs közben a játékosnak és az edzőnek be kell tartania a szabályokat, vagy ha megsze­gi őket, viselnie kell a követ­kezményeket. Nem az a prob­léma, hogy kritika érte a játék­vezető munkáját, hanem hogy elhangzott, „valakik” eldön­tötték, hogy az FTC nem le­het bajnok. Vagyis bűncselek­ménnyel vádoltak meg „vala­kiket”. Nem lehet tudni, hogy a játékvezetőkre, a játékveze­tői bizottságra, az MLSZ el­nökségére vagy kire vonatko­zik ez a kijelentés, ha lehetne tudni, akkor hamis vád miatt mi kezdeményeznénk bünte­tőeljárást. Gyáva dolog az ef­féle, nem konkrét vád megfo­galmazása, arra viszont alkal­mas, hogy lejárassa az egész magyar labdarúgást, megkér­dőjelezze a bajnokság tiszta- J ságát, amelyet legutóbb a Fe­rencváros nyert meg. Nem­csak a vetélytársak erőfeszíté­seit értékeli le egy ilyen nyi­latkozat, hanem a saját bajno­ki címüket is. A játékvezető bí­rálata általában a saját felelős­ségről, hibákról próbálja elte­relni a figyelmet. Az UEFA já­tékvezetői konvenciója nem teszi lehetővé, hogy egy klub egy játékvezetőről leiratkoz­zon. Ha egy játékvezető valós okot adna arra, hogy egy csa­pat bojkottálja, akkor az ösz- szes klubtól távol kell tartani.- Az egyre növekvő játékosbé­rek egyfajta licitálásba kény­szerítik a klubvezetőket. Lehet megoldás egy vezetői sapka?- Néhány klubnál túl sok a játékos, a béreknek még min­dig körülbelül 30 százalékát fizetik ki olyanoknak, akik ! egyáltalán nem játszanak, sok helyen nagyobb létszámú a keret, mint a nagy nyugati kluboknál. Nem látok szoli­daritást a klubvezetők között, hagyják magukat zsarolni és egyre feljebb tornászni a fize­téseket, bizony sok játékos túl van fizetve. Gondolkodunk a fizetési sapka bevezetésén, de ez még csak csírájában lévő kezdeményezés. Mire büszke, és mi az, amit megbánt?

Next

/
Thumbnails
Contents