Somogyi Hírlap, 2017. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

2017-02-18 / 42. szám

2017. FEBRUÁR 18., SZOMBAT KULTÚRA 11 Kojot: Közönségfilm remek színészekkel, jól megírt sztorival, profi rendezéssel Kojot Színes, magyar dráma RENDEZTE: Kostyál Márk Kostyál Márk ötlete alapján ÍRTA: Lengyel Balázs, Lovas Balázs és Kostyál Márk PRODUCER: Kálomista Gábor és Helmeczy Dorottya FÉNYKÉPEZTE: Kostyál Márk, Csoboth Attila VÁGÓ: Csillag Manó ZENE: Moldvai Márk FŐSZEREPLŐK: Mészáros András, Dobra Mara, Mátray László, Bocsárszky Attila, Orbán Levente, Kovács Frigyes HANG: 5.1 Dolby Digital HOSSZ: 126 perc KORHATÁR: 16 FORGALMAZÓ: HungariCom Kft. ORSZÁGOS BEMUTATÓ: 2017. február 16. ül be, annak lehet, hogy sok lesz a lelkizés, aki pedig in­kább a drámára lenne kíván­csi, azt zavarhatják a brutá­lis verekedésjelenetek. Ez a műfajkeverés azonban még épp az elviselhetőség határán van, és összességében nézve a Kojot egy igen szórakoztató, tanulságos és a mélységeket sem nélkülöző' közönségfilm lett, remek színészekkel, jól megírt sztorival és profi ren­dezői munkával. „A Kojot című film olyan, mint az élet, szélsőséges. Tűz, víz. Arról szól, hogy mu­száj beleállni, odacsapni, ha kell. Akkor is, ha ma ez nem píszí. Ez a mozi nem akar jólfésült lenni” - mondja Kostyál Márk rendező első játékfilmjéről, a héten mo­zikba került Kojotról. A film érdekes keveréke egy sajá­tos kelet-európai akciófilm­nek, egy lelki fejlődésre­génynek és egy párkapcso­lati drámának. Kubiszyn Viktor A film főszereplője, Misi Tűzkőre menekül korábbi élete elől, ott azonban konfliktusba kerül a helyi mindenhatóval MOZI Tűzkőre - egy képzelt, csak a filmben létező magyar faluba - érkezik Bicsérdi Mi­si, mert földet és rozoga házat örökölt elhunyt nagyapjától az öreg, magának való Misu­tói, aki régen nagy fenegyerek volt, csak megtörte az élet. Mi­si menekülő 30-as, nem talál­ja a helyét Budapesten az éle­tében, munkájában, párkap­csolatában. Lebeg, sodródik, nem vállal fel konfliktuso­kat. Ez a gúnya azonban egy­re jobban szorít­ja. Nekikezd öreg­apja romos házá­nak felújításához, amiben igazi célt lát meg önmaga és párja, Eszter szá­mára. Pénz híján mindössze a nagy- dumás, rokkantnyugdíjas La­jost és hallgatag, börtönvi­selt sógorát, Attilát tudja fel­bérelni mesteremberként, és maga is részt vesz az építési munkában, amihez mit sem ért kezdetben. A természet­közeli idillben és az egyszerű léte­zésben végre kezdi megtalálni önma­gát, amikor rájön, hogy az idill csa­lóka. A határban meghúzódó telke­ket ugyanis pitiá­ner összegekért kebelezi be Tűzkő nagybirtokosa, a helyi mindenható „Döbrögi”, Szojka Pál és fia, hogy egy svéd mul­ti számára adja el a völgyet. Amikor Szojka szemet vet Mi­si örökségére is, a fiú felveszi a kesztyűt, s elkezdődik a harc. A történet felépítése, csak­úgy, mint a cím, a westernek- re utal: a kojot (prérifarkas) az indiánregények és a wes- ternfilmek visszatérő motívu­ma, törvényen kívüli és ma­gányos állat. A magyar vidék nem az észak-amerikai pré­ri, és a westernektől megszo­kott pisztolypárbajok és vér­fürdők is elmaradnak - he­lyettük jól megkoreografált, feszült verekedésjelenetek váltakoznak szinte vígjátéki helyzetekkel, jól megírt, oly­kor humoros, olykor drámai párbeszédekkel. A színészek közül a két fő­szereplő (Misi - Mészáros András, Eszter - Dobra Ma­ra) mellett kiemelkedő még a hallgatag székely figuráját játszó - olykor egy hipszterba- juszos Clint Eastwoodra emlé­keztető - Orbán Levente, vala­Fotók: Piti Marcell mint a főgonosz apa árnyéká­ból kitörni próbáló, kiszámít­hatatlan milliomoscsemete megformálója, Mátray László. A film képi világa különleges, ugyanakkor a sok szép kitar­tott kép gyakran lassítja a fil­met, az akciódrámáktól meg­szokott pörgés helyett sok­szor átváltunk képeskönyv­be. Ami nehezebben emészt­hető az egyszeri nézőnek, az az akciófilm/lelki dráma ke­veredése: aki az akció miatt Misu fene­gyerek volt, de megtörte az élet Farkas Gyula: magyar az, aki hagyományainál, műveltségénél, érzületénél fogva magyarrá lett Irodalmi kulisszák a kiegyezés korából Könyvajánló Farkas Gyula: Az asszimi­láció kora a magyar iroda­lomban, 1867-1914 Eredeti megjelenés: A Magyar Történelmi Társulat Kiadása, Budapest, 1938. Az utószót Haraszti György írta. Attraktor, 2015. Nálunk azon kívül a zsidóság nemcsak né- piségével különbözik a gyöke­Farkas Gyula Németországban volt kultúrdiplomata, de nem szimpatizált a náci eszmékkel Fotó: VR ASSZIMILÁCIÓ Farkas Gyula könyve rétegkönyv, hisz a ma­gyar irodalomtörténet folya­matairól olvasni szinte csak iskolások, szakmabeliek szok­tak. Rétegkönyv, de az egysze­ri, érdeklődő olvasónak is sok tanulsággal szolgálhat. Far­kas Gyula a Berlini Collegium Hungaricum és a berlini egye­tem magyar tanszékének ve­zetője volt a második világ­háború előtt, 1945 után a göt- tingeni egyetemen tanított. Az asszimiláció kora a ma­gyar irodalomban, 1867-1914 az összefoglaló újkori magyar irodalomtörténetének harma­dik kötete (az első, A magyar romantika és a második, A fia­tal Magyarország kora koráb­ban már megjelentek az Att­raktor kiadónál új kiadásban), amely a kiegyezés korának irodalmát dolgozza fel. Az 1938-ban megjelent könyv megkísérli bemutat­ni „az új magyar intelligencia három rétegének: a magyar­nak, a német-tótnak és a zsi­dónak struktúráját és fejlődé­sét. (...) Magyarnak nem csak a vérszerinti magyart tekin­tem, mert ilyen kritérium in­goványos talajra vezetne, ki­tagadván egy Zrínyit, egy Pe­tőfit a magyarság soraiból, ha­nem azt is, ki - bármilyen ne­vet viseljen is - már születésé­nél, környezetének nyelvénél, családi hagyományainál, mű­veltségénél és mindenekelőtt érzületénél fogva - magyarrá lett, vagy ilyenné nevelődött. Németnek nem azt tartom, aki német nevet visel, vagy német családból ered, hanem azt, akinek műveltségi gyöke­rei németek, aki németül gon­dolkozik és álmodik, ha han­gosan és nyilvánosan még annyira hangoztatja is ma­gyar hazafiságát. A zsidóban nem a faji sajátságokat óhaj­tom felmutatni, hanem az ide­gen népiséget, melyet közös vallás, közös történeti múlt, közös sors és a külső környe­zet ellenállása fűz egységbe. romban) érzelmi rezonanci­át vált ki” - írja a szerző saját szempontjairól, előrevetítve a könyve által a későbbiekben kialakuló vitákat is. Farkas Gyula, bár élete jó részében a náci Németország­ban volt kultúrdiplomata, a náci eszmékkel nem szimpati­zált. De már ez a tény is elég volt, hogy 1945 után indexre kerüljön, pedig könyveiben máig vannak izgalmas, érde­kes meglátások az irodalom történet és a magyar irodal­mat kedvelő olvasók számá­ra. Nyelvezete követhető, állí­tásai izgalmasak, és sok eset­ben szinte megjelenik előt­tünk a tárgyalt korszak zson­gása. Szempontjai vitára kész­tetnek, és ami még szerencsé­sebb, olvasásra is: hiszen min­den irodalomtörténeti munka egyik legfőbb erénye, ha ön­magán keresztül a tárgyalt szerzők művei felé is vezet, ha felkelti bennünk a vágyat, hogy olvassunk újra azoktól a szerzőktől is, akikről a szel­lemtörténeti elemzésekben szó van. Karácsony Vendel

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents