Somogyi Hírlap, 2017. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
2017-02-11 / 36. szám
g BELFÖLD-KÜLFÖLD 2017. FEBRUÁR 11., SZOMBAT Felmértek, hogyan látja Magyarországot a külföldi sajtó Még hat a kettős mérce A német sajtó volt a legelutasítóbb a magyar politikával Fotó: AFP Február 15. fontos határidő a diákoknak BUDAPEST Február 15-én éjfélig lehet jelentkezni a szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre. Díjmentesen három hely jelölhető meg. A www.fel- vi.hu-n elérhető a tájékoztató a fontos tudnivalókról, a hivatalos kiegészítéssel módosított tartalmakkal. A határidő után öt napjuk van a felvételizőknek a jelentkezésük hitelesítésére az ügyfélkapun keresztül. De postázhatják is az E-felvé- teli felületéről kinyomtatott és aláírt adatlapjukat. A február 15-i határidőt kell szem előtt tartaniuk az érettségizőknek. Eddig kell a kormányhivataloknál a május-júniusi vizsgákra a jelentkezési lapokat leadni. MW Majtényi: Gyurcsány hazudik BUDAPEST Majtényi László nem tud arról, hogy a baloldali pártok egymás közti egyeztetéseket tartottak volna az ő államfői jelöléséről azelőtt, hogy a civilek bejelentették kezdeményezésüket. Arra reagált, hogy Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke azt mondta egy rádióban: „csak taktikai húzás volt Majtényi civil jelölése”, valójában a pártok kezdettől fogva ott álltak mögötte. Majtényi jelezte: „abszolút hazugság” az, hogy ott volt a civilek jelölése előtti pártelnöki találkozókon. Egy héttel azután találkozott a pártelnökökkel, hogy a civilek jelölték. MW A Nézőpont Intézet felmérése szerint a német sajtóban Magyarországról megjelent cikkek 60 százaléka volt kedvezőtlen hangvételű 2016-ban. Más országokban mást mutat a sajtó. Azt is visszatükrözi nem egy orgánum, ahogy Orbán Viktor befolyása erősödik az európai porondon. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu BUDAPEST A Nézőpont Intézet felmérése szerint a német sajtóban Magyarországról megjelent cikkek 60 százaléka volt kedvezőtlen hangvételű 2016-ban, ami példátlanul magas arány az intézet korábbi felmérései alapján. Deák Dániel, a Nézőpont elemzője konferenciájukon ismertette a Magyarország a világsajtóban 2016 című felmérésüket, amelyet 18 ország nyomtatott és online sajtótermékének, összesen több mint 13 ezer közéleti cikkének elemzésével készítettek. A német sajtóban már nemcsak a bevándorlási válság állt, hanem Orbán Viktor miniszterelnök nemzetközi szerepének erősödése is. Kritikus német lapok Deák Dániel megjegyezte, a legtöbb nemzetközi hír a kvótareferendum időszakában, szeptemberben (1615 megjelenés) és októberben (1686 megjelenés) készült. Kiemelte, a 2016-os összesített adatok alapján a Magyarországról szóló kedvező hangvételű cikkek aránya mindössze 3 százalék volt, míg a semleges beszámolók 68, a kedvezőtlen írások pedig 29 százalékot tettek ki. A legnagyobb megjelenésszámot a német (2511 darab), az osztrák (1824 darab) és a szlovák (1447 darab) lapok adták - fejtette ki. Hozzátette, arányaiban a szerb (16 százalék), az izraeli (11 százalék) és a szlovén (9 százalék) sajtó közölte a legtöbb pozitív írást Magyarországról, míg a médiumok közül az olasz La Repubblica volt a legkedvezőbb véleménnyel. Deák Dániel szerint a Magyarországgal legkritikusabb német lapok kifejezetten el- utasítóak voltak a magyar bevándorláspolitikát illetően. Ennél is kritikusabbak voltak a kvótareferendummal szemben, hiszen míg a vizsgált országok átlagosan 37 százalékban, addig a német médiumok 78 százalékban nyilvánultak meg negatívan ebben a kérdésben. A Die Tageszeitung és a Süddeutsche Zeitung volt a két legkritikusabb lap. Eltávolodtak a választóktól Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont-csoport vezetője kiemelte, egyre inkább látható a tendencia, hogy sok sajtótermék mennyire elszakad a választói elvárásoktól. Kovács Zoltán kormányszóvivő azt mondta, a német sajtót politikai eszközként használják, és kettős mércét alkalmaz például a magyar kormányfővel szemben, akit „hi- pokrita és farizeus módon” még akkor is támad, amikor már szinte minden, a schen- geni övezet megújítására vonatkozó javaslatát átveszi az unió. Szólt arról is, hogy az elemzés megállapításai némileg ellentmondanak saját ta- pasztalatainak.Neki a tavalyi év nyugalmasabbnak tűnt a korábbiaknál. Kiemelte, ennek hátterében az állhat, hogy a nemzetközi sajtóban a kritikák nagy része a kormány korábbi konfliktusainak és nem 2016-os politikájának szól. Szerinte a kabinet, helyesen, kitart álláspontja mellett, ami nélkül nem is érheti el kitűzött céljait. Hamis párhuzam Adam LeBor, a The Economist és a Newsweek magyar- országi tudósítója azt mondta, az unió válsága lehetőséget teremt arra, hogy Magyar- ország kis országként is növelje befolyását. Eközben szerinte a migránsokkal kapcsolatban nem lenne szabad elfelejtenie, hogy korábban hányszor fogadták be mások az inEzt vizsgálta a Nézőpont: • 13 ezer cikket vizsgált • 29 százalékban Magyarországot negatív színben tüntetik fel • a szerb, izraeli, szlovén sajtó inkább pozitív dolgokat írt • legfőbb témák: bevándorláspolitika, kvótareferendum • Orbán Viktor vélemény- formáló lett Európában Berlin érdekei Boris Káinoky, a Die Welt.újságírója úgy vélte, Orbán Viktor véleményformáló álláspontot alakított ki a bevándorláspolitikában, ami ma konszenzusossá vált. Azonban azt sem szabad elfelejteni, hogy Németországnak más az érdeke, mint Magyar- országnak. Ha Angela Merkel magyar miniszterelnök lett volna, akkor ő is kerítést épített volna. De a német munkaerőpiacról évente 300 ezren hiányoznak, és a kancellárnak ezt is szem előtt kell tartania - mutatott rá. nen kényszerűen távozókat. Kovács Zoltán óriási történelmi tévedésnek nevezte a világháború, vagy az ’56 után Magyarországról menekülők ösz- szehasonlítását az Európába érkező migránsokkal. Szerinte itt az a legnagyobb kontraszt, hogy Orbán Viktor mennyivel hamarabb tudott következtetéseket levonni a helyzet láttán más országok vezetőinél. Megszólalt az ügyészség a metrobotranyban Lobbistát köröznek Bánki Erik esete a „felszabadítókkal” Migráció: Tunézia is befékez RÓMA Megállapodott az illegális migráció, az embercsempészet és a terror elleni fellépésről Bédzsi Káid esz-Szebszi tunéziai elnök és az olasz államfő, Sergio Mattarella. A tunéziai elnök a migrációt azzal magyarázta, hogy, főleg a fiatalok, az internetet böngészik, és az „európai paradicsom vonzza őket”, aztán átkelnek a Földközi-tengeren, és „meglátják a durva valóságot”. Tunézia és Líbia között 500 kilométer hosszú ellenőrizetlen határ húzódik, ahol „turisták, de terroristák is átléphetnek”. Róma már Líbiával is kötött hasonló megállapodást. MW BUDAPEST Nem Gulyás László ellen bocsátott ki a Budai Központi Kerületi Bíróság nemzetközi elfogatóparancsot az Alstom-ügyben, és ilyen indítvány nem is érkezett a bírósághoz - közölte a Fővárosi Törvényszék tegnap az MTI-vel. A Magyar Nemzet csütörtökön azt írta: a 4-es metró beruházásához kapcsolódó Als- tom-ügy egyik terheltje külföldre szökött, és az érintettet - tévesen - Gulyás Lászlóként, a DBR Metró Projektigazgatóság volt vezetőjeként azonosította. Az értesülést több internetes portál is átvette, lapunk is hivatkozott rá. A közlést az itthon tartózkodó Gulyás is cá-' folta még csütörtök este. A Budai Központi Kerületi Bíróság tavaly október 6-án elutasította az annak a férfinak az előzetes letartóztatására irányuló ügyészi indítványt, aki ellen a Központi Nyomozó Főügyészség tartozás fedezetének elvonása miatt indított eljárást. A végzés hat nappal később jogerőre emelkedett. A főügyészség az Alstom- ügyben gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által vesztegetés bűntettének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást három ember. Egyikük minden bizonnyal az a Terner Géza, akinek a neve az osztrák és a hazai sajtóban is felmerült mint a Strabag egyik lobbistája. Az Alstom-ügyben ügyészi indítványra az idén januárban a gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot bocsátott ki a bíróság. A kormány a múlt pénteken nyilvánosságra hozta az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) több mint százoldalas jelentését. Ez a Fővárosi Önkormányzat honlapján már magyarul is elérhető - tájékoztatott Szűcs Somlyó Mária kommunikációs igazgató. MW BUDAPEST Bánki Erik fideszes honatya nem tartja jó ötletnek a budapesti szovjet hősi emlékmű eltávolítását, és egy sajátos történelemértelmezéssel állt elő az ATV-ben. „Minden katonai akciónak, ami éppen a magyar felszabadítást szolgálta, voltak olyan áldozatai - például a szovjet katonák - akiknek meg hálával tartozunk, mert a felszabadítási részének az országra - még ha ez súlyos áldozatokkal járt is - vannak pozitív oldalai” - vélekedett. Tulajdonképpen kiket is „szabadítottak” volna föl a „rusz- kik”? A tiszántúli polgárokat, akiknek elvitték az értékeit, a gazdákat, akiknek elhajtották a lábasjószágait is, amelyeket a németek meghagytak, vagy azokat a lányokat-asszonyo- kat, akiket megerőszakoltak? - reagált az ügyben Vincze Gábor történész. Hozzátette: „Napjainkban a történésztársadalomnak már csak egy töredéke tart ki a kádárista nézetek mellett. Krausz Tamáson, Pető Andreán és követőeiken kívül már senki sem nevezi a megszállókat felszabadítóknak.” Úgy tűnik, Bánki Erik nem vette észre, hogy a rendszerváltoztatás óta nem ünnepeljük meg a „felszabadulás napját”, április 4-ét”. Sz. Á. HIRDETÉS FIZESSEN ELŐ MOST NEGYEDÉVRE, ÉS iff" AJAglDEKUTALVANYT ADUNK AJAN Negyedéves díj: 14 370 Ft (6 napos) 5000 FT ÉRTÉKŰ UTALVÁNY* Előfizetéshez hívja a 06 40 510 510-es telefonszámot, vagy rendelje meg a www.lapcentrum.hu oldalon. Intersport áruházban fel l * in® 'M; fflMií,