Somogyi Hírlap, 2017. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

2017-01-08 / 6. szám

4 A HÉT TÉMÁJA 2017. JANUAR 7., SZOMBAT Nyalkaharp irritáció: köhögés. könnyezés Több nagyvárosban is szmogriadót rendeltek el a héten, a levegő romló mi­nősége miatt. A légszeny- nyezettség sokkal nagyobb közegészségügyi veszélyt jelent, mint azt korábban hitték. Fábos Erika LEVEGŐ Budapesten, Százha­lombattán, Tökölön, Szege­den, Miskolcon és Sajószent- péteren volt veszélyes minő­ségű a levegő, valamint to­vábbi 12 településen egész­ségtelen. Dézsi Viktor, az Országos Meteorológiai Szolgálat osz­tályvezetője azt mondta: a le­vegő szennyezettsége a késő délutáni, esti, éj­jeli órákban a leg­magasabb a fűtési időszak miatt, de az időjárás is hoz­zájárul ehhez. Ha ugyanis olyanok a körülmények, hogy azok gátol­ják a légkör átkeveredését, a szennyező anyagok koncent­rációja megnő. Hazánkban 2001-2002-re visszamenőleg vannak auto­mata adatok, az ezt megelő­ző időszakban manuális mód­szerekkel vizsgálták a Tévegő minőségét, az 1970-es évek­A gyermekek­re különösen veszélyes a szennyezett levegő tői. Magyarországon a le­vegő minőségét, a légszeny- nyezettségi mérőhálózat mé­ri 34 városban, 52 mérőpon­ton. A szennyezettség az Eu­rópai Unió országainak átla­gos szintjén van nálunk, pe­dig a földrajzi elhelyezkedés kedvezőtlen abból a szem­pontból, hogy a Kárpát-me­dence nem elég huzatos, hogy ilyen hidegben és légköri vi­szonyok között kifújja a káros anyagokat a medencéből a szél. Észak-Magyarországon, a Sajó völgyében és a nagyvá­rosokban rendszeresen okoz gondot a szálló por, igaz, az el­múlt tíz évben ennek és a nit- rogén-oxidoknak is csökkent a mértéke hazánkban. „A fűtésből eredő kibocsá­tás lényeges, és ez inkább a kisebb városokban, fal­vakban, kertes há­zas övezetekben a fafűtés esetén je­lent gondot, még­hozzá egészen kis, ritkán lakott tele­püléseken is egészségügyi ha­tár feletti értékeket - mondta Dézsi Viktor. - Az is probléma, hogy a kazánokban el­égetnek az em­berek mindent, a háztartási hulla­dék egy részét is, amiből a műanyag palac­kok, festett, vagy préselt le­mezből készült famaradékok különösen sok rákkeltő, poli- aromás szénhidrogén szeny- nyezést okoznak.” Szemkönnyezés, torokkaparás, kö­högés, tüsszentés - ezek azok a je­lek, amelyekből arra következtet­hetünk, hogy szer­vezetünket zavar­ja a levegő rossz minősége. Ha tar­tósan magas a levegőben a szálló por mennyisége, ak­kor ezek a tünetek nemcsak a krónikus betegeknél, idősek­orrfolyás, Szellőztetni csak hajnal­ban és késő éjszaka érdemes nél jelentkezhetnek, hanem akár az egészséges emberek­nél is. Mucsi János tüdőgyógyász azt mondta: a szmog első­sorban égéstermékből kelet­kezik, ami gyulladás- és rák­keltő anyagot tar­talmaz, ez olyan, mint a cigaretta- füst, tehát a hely­zet ahhoz hasonlít­ható, mintha folya­matosan egy gyen­ge cigarettát szív­nánk. Ez főként a légúti nyálkahártyát káro­sítja, folyamatos irritációt, majd gyulladást okoz, hi­szen a nyálkahártya egy , rf •A krónikus légzőszervi megbetegedések tünetei súlyosbodnak. • Megemelkedik a vérnyomás. • Ritmuszavarok, a szívelégtelenség tünetei fokozódnak. • Fokozódik a vér alvadékonysága, növekszik a vérrögképződés veszélye. •Tartós légszennyezettség esetén gyorsul a demencia és növekszik a tüdőrák kockázata. EZ VAN A SZMOGBAN Részecskék átmérője 0,1 mikrométernél kisebb 0,1-2,5 mikrométer 2,5-10 mikrométer Keletkezése Üzemanyagok égésterméke, dohányfüst Erőművek, háztartásokban fellelhető kazánok, fűtésrendszerek Szálló por MW-grafika idő után nem képes regene­rálódni. A levegőben található ré­szecske átmérője meghatároz­za, hogy milyen mélyen ké­pes behatolni az emberi szer­vezetbe. A 10 mikrogrammnál nagyobbak a felső légutaknál mélyebbre nem tudnak, de az ennél kisebbek már akadály­talanul bejutnak a hörgők kö­zé is. A legveszélyesebbek pe­dig a 2,5 mikrogrammnál ki­sebb részecskék, amelyek akadálytalanul képesek eljut­ni a léghólyagocskákba, vala­mint a véráramba is. Az Emory Egyetem orvo­si karának kutatásá­ból kiderült az is, hogy azok a gyer­mekek, akik vá­rosban vagy for­galmasabb helye­ken laknak, felnőtt­ként sokkal gyakrab­ban szenvednek lég­úti problémáktól. Klinikai vizsgála­tok igazolták azt is, hogy a szálló por nem csupán a légzőrendszerre fejt ki káros hatáso- r\ kát, de jelentős a kardio- '“^vaszkuláris megbetegedé­seket okozó hatása is. A veszélyesség szempont­jából négy csoportba sorolják a szennyezettség mértékét. Ha a levegőben lévő szálló­por koncentrációja 100 mik- rogramm fölé emelkedik köb­méterenként, már mindenki számára tanácsos zárt térben maradni. Szellőztetni is csak rövid ideig, hajnalban és ké­ső éjszaka érdemes. A két típus: London és Los Angeles A LONDON-SZMOG redukáló hatású, a fosszilis tüzelőanya­gok elégetésekor keletkezik, hideg időben, magas légnyo­más esetén. A nagy mennyisé­gű korom a porrészecskékhez tapadva támad, és növekszik a kén-dioxid-koncentrációja is. A LOS ANGELES-SZMOG oxi­dáló hatású. Erős ultraibolya sugárzás esetén, a közleke­dési járművek által kibocsá­tott szennyezőanyagok nagy mennyisége és a levegőmoz­gás hiánya okozza. Nyári viharok előtt jlj a harcsák idegessé válnak, mindent felfalnak, | ami az útjukba kerül Pd| - és ilyenkor a legkönnyebb kifogni is oki i * J/ JT iá ÉLŐVILÁG A Magyar Haltani Társaság közönségszavazásá­nak eredményeként 2017-ben a harcsa viselheti Az év hala ki­tüntető címet és kaphat ezál­tal nagyobb figyelmet. A tisza­füredi székhelyű társaság évek óta meghirdeti a versenyt, hogy ezzel is népszerűsítse a Kár­pát-medence őshonos halait. A társaság, ismeretterjesztő ak­cióként kezdte hat évvel ezelőtt Az év halának megválasztását. Úgy gondolták, hogy a két ün­nep között jobban odafigyelnek az emberek az ilyen hírekre is. Az első évben a társaság el­nöksége még szakmai alapon döntött arról, hogy melyik le­gyen az év legjelentősebb és veszélyeztetettség szempontjá­ból is a legnagyobb figyelmet érdemlő halfaja. 2011 óta nép­szerűségi alapon, közönségsza­vazással döntik ezt el, s a har­csán kívül most a paduc és a halványfoltú küllő pályázott a címre. „Mióta a vizák eltűntek vi­zeinkből, a legnagyobb halunk a harcsa - mondta Harka Ákos, a társaság elnöke. - Népszerű is, hiszen hatalmas száját és hosz- szú bajszát a gyerekek már a képeskönyvekből megismerik. Hosszú életű hal, amely egész életében növekszik. Másfél év­százada még kétmázsás példá­nyokat is fogtak vizeinkből, de ma már a száz kiló fölöttiek is ritkaságszámba mennek.” A Kárpát-medence nagy­ra növő őshonos ragadozó hala Magyarországon megtalálható minden olyan folyóban és álló­vízben, ahol előfordulnak mély, gödrös részek, bedőlt fák, kő­rakások, elsüllyedt hajók, ezek árnyékában a ragadozó bizto­san rejtőzhet. Harka kiemelte: különböző korosztályai alaposan kihasz­nálják kedvelt élőhelyein, a las­sú folyókban és az állóvizek­ben számára elérhető táplálé­kot az apró halivadéktól a víz felszínén úszó kiskacsákig. Ik­ráit általában júniusban rak­ja le, többnyire a fűzfák bojtos gyökérzetére vagy az árvíz alá került bokrokra. A hím gondo­san őrzi és védi a lerakott ik­rát. Éjjeli ragadozó hal. Legin­kább éjszaka aktív, de az időjá­A legnagyobb hazai 112 kilós volt A Magyarországon fogott leg­nagyobb harcsa súlya 112 ki­logramm, hossza pedig 2 mé­ter és 27 centi volt. Ezt a sze­rencsés horgász, Tasi Róbert két óra alatt tudta kiemelni. Gyöngyös mellett, Adácson fogta 2004-ben. Tavaly májusban Varga Vil­mos, a Magyar Horgász szak­írója pergetve világrekord mé­retű harcsát fogott Franciaor­szágban, a Rhone folyóban - habár a hivatalos visszaigazo­lás még hiányzik -, ez 2 méter 70 centi és több mint 140 ki­lós volt. A korábbi világrekorder is ma­gyar volt, Zsédely Attilának egy 135 kilogrammos harcsát sikerült fognia a Pó folyón, 2011-ben. A harcsa élete során folyama­tosan növekszik, egy száz kiló feletti példány akár harminc­éves is lehet. Ezeket a halakat haza is lehet vinni, sajnos so­kan ezt teszik, még akkor is, ha a gasztronómiai értéke már nem olyan egy ekkora halnak, mint egy kisebb, húsz-harminc kilósnak. Szerencsére terjedő­ben van a harcsa sportszerű horgászata, ahol ezeket a szép példányokat visszaengedik a horgászok, mert tudják, hogy mekkora élmény egy kapitális harcsa kifogása. rás változása is kihat a kedvé­re. Nyáron, a nagy melegben, zivatarok előtt idegessé válik, és mindent felfal, ami az útjá­ba kerül - ilyenkor a legköny- nyebb kifogni. Nemcsak ősi faj­ta, de ősi módszerrel is vadász­nak rá. A Tiszán és a Tisza-tó- nál kuttyogatva is horgásszák. Speciális eszközzel, a kuttyo- gatóval csapkodják a vizet. Ta­lán a legősibb halfogó módsze­reink egyike, a leírások sze­rint ugyanis honfoglaló őseink hozták magukkal ezt a tudást a Kárpát-medencébe. A vélemé­nyek eltérőek, egyesek szerint a lakmározó harcsák hangját utánozza, ezzel kelti fel a har­csák érdeklődését. Mások sze­rint kíváncsivá teszi a harcsá­kat ez a hang, és arra ösztönzi őket, hogy kövessék. Ruganyos, szinte szálkamen­tes fehér húsa jól tűri a sütést, párolást, gőzölést, főzést, nem esik szét. ízletes húsa a harcsát az egyik legkedveltebb étkezé­si halunkká teszi, amiből a je­lenleginél lényegesen nagyobb mennyiség is helyet találhatna a háztartásokban és a vendéglá­tóiparban. Ezt a halhúst ugyan­is valóban nemcsak rántva és pörköltnek lehet elkészíteni, de sokféle zöldség és fűszer illik hozzá, saláták mellé is kitűnő. Fábos Erika

Next

/
Thumbnails
Contents