Somogyi Hírlap, 2017. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

2017-01-28 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 4. szám

2017. JANUAR 28., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP g Hamar megvan a baj. a gyógyulás a gipszben viszont hetekig tart Hogyan kerülhetők el a balesetek? Télen fokozottan oda kell fi­gyelni, mert ha a száraz fel­színt hirtelen jegesedés lepi el, ajánlott az óvatosság. Sót az összes háztartási baleset­re jellemző, hogy egy kis figye­lemmel sok bajt el lehet ke­rülni, állította a főorvos. Van. amin meglepődik még a „harc­edzett" baleseti sebész is: pél­dául az asztalra tett sámliról végzett függönycserén, vagy egy flexgépre szerelt körfűré­szen, illetve az elektromos gé­pek nem szakszerű használa­tán: ezek az esetek mind nagy eséllyel végződnek a baleseti sebészeten. ► Folytatás az 1. oldalról KAPOSVÁR A nyár a tapaszta­latok szerint a közlekedési bal­esetek szezonja. Ősszel a favá­gások, illetve a téli tüzelő elő­készítése közben balesetet szenvedetteket kell ellátni. Te­lente a csúszások, elesések mi­att nő az esetszám, mi is érez­zük, hogy sokkal több csukló és boka műtétet kell végezni ebben az időszakban. A térség legmagasabb szin­tű traumatológiai ellátását biz­tosítja a baleseti osztály, szoros együttműködésben a Sürgőssé­gi Betegellátó Centrummal, va­lamint a társszakmákkal (pl. idegsebészet). Orvosai a szak­ma teljes spektrumát képvise­lik, számos beteg ellátási terü­leten kívülről érkezik. Kima­gasló a politraumatizált bete­gek ellátása. Ezer Ferenc 2008 óta dolgozik a kaposvári kórházban, Pécsről érkezett, és tavaly február óta vezeti a baleseti osztályt az előd­je nyugdíjba vonulása óta.- Nagyon jó csapattal állunk fel, a megemelkedett forgalom­ra is készen. Az ügyeleti ren­dünk olyan, hogy két bent tar­tózkodó ügyeletesünk van, és két készenlétis kolléga, aki szükség esetén behívható - mondta a főorvos. - Balesetes megye Somogy, mert hozzánk tartozik az M7-es autópálya, és a teljes megye súlyos sérültjeit ellátjuk, sőt Tolna és Baranya egy részét is. Az osztályvezető maga is ope­rál, az ügyeleti szolgálat alatt az akut ellátást is végzi, ahogy ő fogalmaz: mindent, ami adó­dik, de leginkább a térd speci­alistája.- Maximális odaadással csi­nálunk mindent, és örülünk az eredményeknek. Naponta 12- 14 beteget veszünk fel az osz­tályra, ezek között előjegyzett és akut betegek is vannak. Ügyele- tenként 3-4 műtét jellemző a té­li időszakra, ezek főleg csípőtá­ji törések, boka- és csuklósérü­lések - folytatta a főorvos. - Van néhány sérülés, amit programo­zottan tudunk megoldani. Fo­lyamatosan, a hét minden nap­ján, 24 órában állunk rendelke­zésre, műtéti háttérrel. Előfordul, hogy be kell jönni éjszaka is, de ez természetes, mert ilyen a szakma, tette hoz­zá. Elég ritkán adódik olyan al­kalom, amikor az egész csapa­tot össze kell szedni. Kaposvárt elkerülték a nagy buszbalese­tek, de ha egy ilyen történne, akkor minden munkatársuk kikel az ágyból és bejön.- A mi létszámunk éppen megfelelő, jól állunk. Sajnos a traumatológia egy kiörege­dő szakma, nem jó az utánpót­lás, de ezt az egész orvostársa­dalomra el lehet mondani - ér­tékelt Ezer Ferenc. - A trauma­tológia sajnos nem kedvence a frissen végzett kollégáknak. Em nek számos oka van: éjszaka is dolgozni kell, több az akut eset, és szükségképpentöbb a stressz is. A létszámunk megfelelő, de mindig kell, hogy fiatalok is jöj­jenek, akiknek átadhatjuk a fel­halmozott tudást. Az osztály stabil, elvándorlásról nem kell beszélnünk, nem látom az esé­lyét, hogy elmenne valaki. K.G. A tej ugyan befagy, de a bíosajt kifejezetten jól bírja a mínuszokat Zimankós zsendice és orda Elkél a nagykabát az árusoknak a nagypiacon is KAPOSVÁR Távol tartja a töme­get a januári zimankó a ka­posvári piactól. Főként a zöld­ségcsarnokban szellős az ér­deklődés, nem lehet elvegyül­ni a vásárlók között, ezért fel­tűnő jelenség az osonó újság­író, aki az árakat jegyzeteli elszántan. Nem is tudják mi­re vélni sokan, hogy mi vég­re a plajbász. Mellém is sod­ródik egy atyafi, aki nem rest megjegyezni, hogy „Jobb felír­ni, ugye?”, de miután nem kap választ, nem tudja meg, hogy inkognitóban járó adóellen­őrrel vagy túlbuzgó árössze­hasonlító statisztikussal van dolga. A mai világban talán jobban elvegyülhetnénk már, ha nem papírra, hanem mobiltelefon-- ba, vagy más elektronikus esz­közbe rónánk a jegyzeteket, de nem ám a piacon, ahol a pénte­ki délelőtt derekán csak elvét­ve találni 30 év alatti személyt. Korosodót annál inkább, látha­tóan a nyugdíjasok belügye a piac, mert jó a majdnem üres cekkereket lóbálva sétálgat­ni, diskurálni az ismerősökkel árukról és árakról, felidézve a múlt kimeríthetetlen kincses­tárát. Januárban déligyümölcsöt majszolnak és levest főznek a népek - mert ez a kettő fogy mostanság az árusok tapaszta­latai szerint. A narancsot 350 forintért, a mandarint 350-450 forintért kínálják, a barnára érett banánért 300 forintot kér­nek, a szép sárga pedig 350-be kerül. A krumplit 150-200 fo­rintért, a levesbe való zöldsé­get 5-600 forintért, a sárgaré­pát 200-ért adják. A magát sa- vanykásnak és édesnek hirdető magyar alma mellett, melynek árfekvése 180-tól a 250 forintig terjed, alig áll meg érdeklődő, és a spanyol kígyóuborka sem hoz lázba sokakat 800 forintért. A paprikát azonban már „csipe­getik”, kilóját 1200 forintért, mondja az egyik eladó. Hidegben kifejezetten jól elállnak a sajtok, ezért hor­gonyzunk le a tejtermékek­nek fenntartott sarokban a nagypiacon. Befagy a tej! - hangzik fel éppen a mondat a standon. Egy usankás el­árusító megosztja velünk, hogy 150 forintért kínált tú­ró bizony ma elfogyott, pe­dig kedden vissza kellett vin­ni. A tej literjét 200 forintért, a sajt kilóját 3 ezer forintért ajánlja. Ebben nincs pálma­zsír, térfogatnövelő vagy tar­tósítószer! - mondja mellette egy Siófokról érkezett fiatal nő, aki kézműves, hosszú ér- lelésű, bio minősítésű tehén­tejből készült sajtokat árusít, meg a manapság még kevéssé ismert zsendicét, ordát. A fél­kemény trappista kilónkén­ti ára 3800 forint, szemben a bolti 1200-zal. A krémsajtok, gomolyák, füstölt sajtok ára 2-3 ezer forint között mozog. A forgalom változó, teszi hoz­zá a szomszédja, egy kapós- szerdahelyi őstermelő, mert hidegben nem nagyon jönnek az emberek... Kovács Gábor Harc az egészségért Barkóczy László laszlo.barkoczy@mediaworks.hu Á téli időszakban, már-már hagyományőrző jelleggel vesszük fel a harcot azokkal a kórokozókkal, melyek hatására aztán púposra töltjük az orvosi rendelők vá­rótermeit. Ez az az időszak, amikor megküzdhetünk köhög- tetős, orrfólyatós vírusokkal, emésztést hihetetlen mértékben begyorsító baktériumokkal. Esetleg embertársainkkal, akik­nek az alapvető higiénia kifejezése csupán egy idegenül ha­tó szitokszó. Mert hiába ismerünk ezer praktikát a megelőzésre, vagy ha az nem jött be, akkor újabb milliót a kúrálásra, és utókezelés­re. A járványok terjedési sebességének egyik fő oka mi ma­gunk vagyunk. Persze könnyű azt mondani, hogy maradjunk otthon, kerüljük a nyilvános helyeket ha lehet, ne fogjunk meg semmit, amit más is. De sajtbúra alatt meg mégsem élhetünk. Muszáj kimozdulni dolgozni, vásárolni, meg valamennyi kö­zösségi életet élni, hogy ne higgye senki, remeték let­tünk a télen. Aztán ha már kint vagyunk, nem tudjuk szabályozni, hogy ki prüsz­köl ránk, ki használja a zseb­kendőjét csupán arra, hogy a távolodó kedves után lobogtasson vele ahelyett, hogy az orrát fújná bele. így aztán kockázat az élet, úgyis minden évben el­kapunk valami rossz nyavaját, meg egyébként is: van otthon csodapálinka, csodaméz, csodabármi. Ha idén a csodák még­is elmaradnának, akkor az orvos majd ír fel gyógyszert. Amit minden évben beszedünk, csak más nevek alatt, ezzel válva aztán mind kevésbé ellenállóvá. De legalább ugyanezen okból a kórokozók válnak hihetetlenül ellenállóvá, hisz folyamato­san antibiotikumokkal töltött embereken gyakorlatozhatnak. Talán nem a legpontosabb leírása ez a folyamatnak, de lényeg­re rámutat: a betegségek jórészt miattunk lesznek minden év­kezdet meghatározó jelenségei. A megelőzés része lehet persze az oltás is, melynek támoga­tása vagy ellenzése egyre többeknél már szinte hitbéli kérdés. Ki ne hallotta volna már az oltást megkapó ám mégis megbe­tegedő ember történetét? Vagy az oltást nem igénylő és meg sem betegedő emberről hallottak már? Természetesen. És még vagy ezer összefüggésben ismerhetjük a történetet, de egy biz­tos: bárhogy döntünk, legyen olyan erős a hitünk benne, hogy az ellenállóbbá is tegyen bennünket. Addig meg mossunk sűrűn kezet. Születésnap a rádió hullámhosszán A járványok terje­désének fő oka mi magunk vagyunk Dobai József titkárt hosszú évek óta lenyűgözi a rádiózás KAPOSVÁR Kilencven éves a vá­rosi rádióklub: pénteken este tartották az ünnepi közgyűlé­süket, melyen részt vett Borhi Zsombor kaposvári alpolgár­mester is.- A rádiózás olyan tevékeny­ség, ami hosszú évtizedek el­teltével is lenyűgöző - mond­ta Dobai József, a klub titká­ra. - Jelenleg 25 tagunk van, s örülnénk, ha a fiatalok is ked­vet kapnának ehhez a műfaj­hoz. Tudjuk, hogy az internet vonzza a diákok zömét, de ha valaki megismeri ezt a vilá­got, bizonyosan életre szóló ka­landban lesz része. A 78 éves bodrogi Pap And­rás 1953-ban kezdett rádióz­ni, s nagy élmény volt számá­ra, amikor új-zélandi, dél-ame­rikai amatőrökkel vette fel a kapcsolatot. Pálfy László 45 éve katonai előképzősként ke­rült a csapatba, a honvédség­nél rádiósként szolgált, s az­óta is hű maradt hobbijához és a klubhoz.- Jó találkozni, baráti kap­csolatok alakultak ki, amelyek 30-40 éve tartanak - mond­ta. - Rengeteg emléket őrzök, mely az amatőr rádiózáshoz kapcsolódik, Fa Nándor koráb­bi útjain is számos alkalommal beszéltünk. Ezek olyan törté­netek, amit soha nem lehet el­felejteni. A rendezvényen több emlék­lapot adtak át, s meglepetés­ként hatalmas csokitortával kedveskedtek. Harsányi Miklós

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents