Somogyi Hírlap, 2017. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

2017-01-18 / 15. szám

fl. MEGYEI KÖRKÉP 2017. JANUAR 18., SZERDA Talajtól az asztalig: Hatmilliárd forintból konzorcium alakult Kaposváron Klímaváltozás: hőtűrő állatokkal kísérleteznek az egyetemen ► Folytatás az 1. oldalról KAPOSVÁR Hőtűrő színes tol­lú pecsenyecsirke - a fenye­gető klímaváltozás ellen ilyen és ehhez hasonló új háziállat­fajták kitenyésztését ígéri az a nagyszabású kutató-fejlesz­tő projekt, amelynek nyitó­rendezvényét kedden tartot­ták a Kaposvári Egyetemen. Ezzel az utóbbi idők legna­gyobb beruházása valósulhat meg, amely a magyar élelmi­szer-előállítást új dimenzió­ba emelheti. A megvalósítá­sához a Bábolna Tetra Kft. és a Dalmandi Mezőgazdasági Zrt. alkotott közösen konzor­ciumot az egyetemmel. A ta­lajtól az asztalig - a mezőgaz­daság minden mozzanatában megvizsgálják, hol találnak lehetőséget arra, hogy a rapid módon változó időjárás ked­vezőtlen hatásait kiküszö­bölhessék, mondta Tossen- berger János dékán (AKK), a projekt szakmai vezetője. Fel kell készülni a jövőre, hogy továbbra is megfelelő minő­ségű élelmiszert tudjunk elő­állítani, ez pedig új növény- és állatfajták meghonosítását jelenti. Leginkább a baromfi és a szarvasmarha tekinteté­ben terveztek olyan nemesítő munkát, amelynek végered­ményképpen olyan egyedek kerülhetnek a piacra, ame­lyek jobban tűrik az időjá­rás változásait, mint a jelen­legiek. Száva Ferenc rektor a nyitókonferencián kifejtette: az élelmiszeripar számára is fontos, hogy a termékeik el­adhatók legyenek örökké vál­tozó körülmények között is, ezért nélkülözhetetlen, hogy a felsőoktatás együttműköd­jön a cégekkel. A Kaposvári Egyetem ezzel része lett egy nagy innovációs agrárpro­jektnek, amelynek különle­ges víziója van, és az élelmi­szerbiztonságot is szolgálja. Borbás Zoltán kancellár hoz­zátette: az ő dolga biztonsá­gos üzletmenetet biztosítani mindehhez. A világ harmadik legna­gyobb tojóhibrid-termelő cé­ge, a Bábolna Tetra Kft. igaz­gatója, Orbán Attila elmond­ta: jól felfogott érdekük, hogy válaszoljanak a kihívásokra, mert ezzel egyben szélesítik a termékeik palettáját is. Visz- szatérnek a gyökrekhez, hogy kihasználhassák a vadtyú­kok hőtűrő képességét - sze­lektálni és keresztezni fog­nak, hogy megtalálják azt a fajtát, ami jól bírja az extrém hőséget is. A projektre épülő konzorcium másik partnere a Dalmand Zrt., részükről Gye- nei Ferenc igazgató vett részt a rendezvényen. Németh Tamás tudomá­nyos rektorhelyettes elemzé­sében rámutatott: 2016-ban a magyar mezőgazdaság 3,4 milliárd eurós külkereske­delmi aktívummal zárta az évet, és a búza rekortermést hozott, ám ezzel az 1988-as szintet értük el. A minőség­gel is volt probléma. Az élel­miszeripar arra a szintre ért, hogy az uniós csatlakozás ko­rabeli eredményeink 80 szá­zalékát hoztuk, míg a környe­ző országok azóta a 100 szá­zalékot is meghaladták. A fej­lődéshez a legnagyobb erőfor­rásunk a talaj és a víz, ezt ki­használva termelhetünk jobb takarmányt. A célokat a konzorciumi ta­gok 48 hónap alatt, négy rész­projekt és összesen 31 kuta­tási feladat keretében kíván­ják megvalósítani. A klíma- változás kedvezőtlen hatá­sait kompenzáló növényter­mesztési, állattenyésztési és takarmányozási technológi­ák fejlesztését tervezik a leg­fontosabb hazai növénykul­túrák (kukorica, kalászos ga­bona, napraforgó, repce) és gazdasági haszonállatfajok (szarvasmarha, juh, sertés, baromfi, nyúl, hal) esetében. A projektet 5,9 milliárd fo­rintból valósítják meg, 2017- től 2020-ig tart majd. Az ősz- szegből 4,1 milliárd forint ot tesz ki az uniós támoga­tás, a fennmaradó 2 milliár- dot a konzorciumban részt vevő két cég adja össze ön­részként. A pályázat kiírása lehetővé tette, hogy a teljes projektösszeg 40 százaléká­ból infrastrukturális beru­házások jöjjenek létre, ame­lyek hosszú távon szolgálják majd a magyar agrárium fej­lődését. K.G. Erősítik szolgáltatásaikat Szolgáltatásokkal szeretnék még vonzóbbá tenni a gazdák­nak az együttműködést. A ka­mara megyei elnöke elmond­ta: Somogy igy is élen jár a tápanyag-gazdálkodási ter­vek készítésében. A megyé­ben mintegy 12 ezer hektárra vonatkozó tervet készítettek, mely kiemelkedő az ország többi részéhez képest. Sokan látogatják a kamara honlap­ját, mely növényvédelmi elő­rejelzéseket ad. A kritikus idő­szakban a legtöbb gazda rápil­lant, hogy melyek az aktuális tudnivalók. Igen fontos beru­házás lesz a JÉGER: országos jégeső-elhárító rendszert léte- ■ sít a kamara. '/i<- a / Pénzben mérhető eredmény Közben járt a kamara, hogy a növényvédő gépek felülvizs­gálata ne az eredetileg terve­zett módon történjen. Ugyan­is az eredeti terv szerint ez or­szágosan 2,5 milliárd forint­jába került volna a gazdák­nak. a gépeket 70-80 ezer fo­rintért vizsgálták volna felül Gombos Sándor szerint. Az adott gazdaság felelős nö­vényvédő szakmérnöke el tud­ja dönteni, hogy a permete­zőgép megfelel-e az előírá­soknak vagy sem. Ezért a nö­vényvédő szakmérnökök kap­nak egy matricát, melyet a megvizsgált gépre ragaszta­nak. Komolyabb felülvizsgá­lat csak azoknál a gazdáknál lesz, akik nem készítették fel a gépet a szemlére. ,Stagnál a megye , V: ,,>(1 állattenyésztése, í\ | minden erőfeszítés ellenére sem nő az állomány Gombos Sándor: tanulságos év után fontos törekvések szántóföldön és kertészetben ► Folytatás az 1. oldalról Gombos Sándor elmondta: az elektronikus kártyán számos olyan információ tárolható, mely a gazdaság fehérítését végzi. Egy okostelefonos alkalmazás­sal bárki megnézheti akár a pi­acon is, hogy az őstermelő, aki a regisztrációs számát kiírta a standra, mire jogosult, és hogy azt árulja-e, amit termelt. A kamara legnagyobb munkája az egységes kérelmek beadása. Mintegy 5500 kérelmet adnak be Somogybán, ez 15-16 mil­liárd forintot jelent, ami szinte biztosan és pontosan érkezik a gazdákhoz. Az Agrár-környezet­gazdálkodási előlegeket is sike­rült kifizetni, legalábbis a prob­lémamentes pályázatokét. Je­lentős volt a kárenyhítés is, hi­szen aszálykár, fagykár, vihar­kár sújtotta a mezőgazdaságot. Áprilisban a szőlőt, az almát és a dióültetvényeket érte jelentős fagykár. Júliusban szélvihar kö­vette a nagy esőzéseket, mely a napraforgótáblákban okozott gondokat. Mintegy 600 kárbe­jelentés érkezett, a kamara fel­mérései szerint közel hárommil- liárd forintos károk történtek a 254 ezer hektár megyei szán­tóból mintegy 110 ezer hek­tár volt a kukorica vetésterüle­te. Ugyanakkor a 110 ezer hek­tár négy év alatt 70 ezer hek­tárra csökkent, mely az aszá­lyos évek és a rossz felvásárlási árakhoz köthető. De az is hozzá­tartozik, hogy a megye állatte­nyésztése sajnálatosan stagnál, az agrárkormányzat minden erőfeszítése ellenére a megyé­ben nem nő az állatállomány. Beszédes, hogy szarvasmarhá­ból mintegy 40 ezer egyed van Somogybán. A körülbelül 20 ezer tehénből pedig 12,5 hús­hasznú és 7,5 ezer tejhasznú. A megye agrárstratégiájának központi helyén kell lennie a kertészetnek is, mely a megye természeti adottságait tekintve kitörési pont lehet. Magas szin­ten termelnek Somogybán, vi­szont a kertészet számos tarta­lékot hordoz. Hozzátette: a sző­lőtelepítési kedv megmaradt a Dél-Balatoni és a Balatonboglá- ri borvidéken, nem csökkent a szőlő területe. Ám innováció vi­szonylag kevés van, ezért szőlő- és borágazati stratégiát dolgoz­nak ki. Gyeszát Zsolt megyében, elsősorban a kerté­szeti kultúrákban. Rekordévként beszélnek 2016- ról a szántóföldi növényter­mesztésben. A mintegy 54 ezer hektár őszi búzát közel 6,5 ton­nás hektáronkénti megyei át­laggal takarították be. Körülbe­lül 20 ezer hektár őszi káposz­tarepce volt a megyében három tonna feletti átlagterméssel. A közel 30 ezer hektár naprafor­gónál is 2,75 tonna termésát­lagot jegyeztek, napraforgóter­melésben hazánk Európa első számú termelője. Nagyobb baj az, hogy a feldolgozásnak csak töredéke történik itthon, és az olajos mag nagy része export­feldolgozókba kerül. Gombos Sándor szerint, habár a 2016-os év rekordterméseket hozott, régebbi probléma, hogy alkalmanként megalázó felvá­sárlási árakkal szembesülnek a gazdák. Ez általában a kalá­szos gabonákra és a kukoricá­ra igaz, az olajos magvak tekin­tetében viszonylag elfogadható árakat érhetnek el. A gabona- és kukoricaárak alacsony volta azt eredményezte, hogy néhány évvel ezelőtt egy viszonylag har­monikus vetésváltás alakult ki a megyében, az őszi és tavaszi vetések aránya kedvező volt. A

Next

/
Thumbnails
Contents