Somogyi Hírlap, 2017. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

2017-01-17 / 14. szám

fi MEGYEI KÖRKÉP 2017. JANUAR 17., KEDD Az erdőn sem mindenki vár a sorára ► Folytatás az 1. oldalról SOMOGY Becslések szerint a négy és fél ezer gím, a kétezer dám, s az 1400 őz mellett 170 muflon, s csaknem 1800 vad­disznó élhet a somogyi terü­leteken. Ihárosi Péter, a Se- fag Zrt. osztályvezetó'je közöl­te: etetésük vadászterületen­ként különböző. Az eltérő élő­helyi adottságokból, s az eb­ből eredő hasznosítási gya­korlatból fakadóan területen­ként más és más vadfajokra kell figyelni, tehát a takarmá­nyozás módja ezekhez a szem­pontokhoz is igazodik.- Egy év szabad területi ta­karmányozását nézve a téli és a tavaszi hónapokra esik az etetés csúcsa - folytatta. - Az élelem kihordása - minden évszakban - előre tervezett szakaszokban, s mennyiség­ben történik. Ennek nagyságát az időjárá­si és egyéb előre nem tervezett vagy tervezhető események módosíthatják. A jól bevált - bár árának szigorú emelke­dése miatt a költségeket már nagyon érzékenyen érintő - szemes és csöves kukoricán kívül a kukorica, illetve a ci­rok szilázs, valamint különbö­ző szálas takarmányokat kap­nak az állatok. Ihárosi Péter kitért rá: a szórókon az etetés egész éven át tart, de váltako­zó intenzitású. A vad vadásza­ti célú helyhez kötése mellett a mezőgazdaságban okozott ká­rok mérséklését is szolgálhat­ja a nyári, őszi etetés. A legnagyobb kihívásnak a lábodi vadászterület vadta­karmányozási feladatait ne­vezte a szakember. A terület kiterjedésében, valamint az eltartott vadállomány nagysá­gát és összetételét tekintve ez a legnagyobb. A kérődző vad­fajok takarmányozásának bá­zisát a több mint 2000 hektá­ron termelt és zömében lábon feletetett szántóföldi növény- kultúrák, illetve legelőterüle­tek adják. A szakember arról is be­számolt: a zrt. éves szinten szabad területen 900, a va­daskertekben pedig nagy­jából 1500 tonna szemes ta­karmányt használ fel vadete­tésre. Ezenkívül lédús takar­mányból 1000-1200, a kiegé­szítő takarmányból - azaz só­ból - közel 20 tonnát helyez­nek ki. Ezek kétharmada a téli hó­napokban kerül ki a társaság vadászterületeire, ám lénye­gében egész éven át gondos­kodnak a vadról. Harsányi Miklós Lámák is élnek a bőszénfai szarvasfarmon: nekik is szükségük van az ellátásra Ételosztás: vaddisznó és emu egyaránt éhesen várja a takarmányt a bőszénfai erdőkben Befagyott itatok BŐSZÉN FA Jó! bírják a fa­gyokat a bőszénfai szarvas­farm agancsosai. de a hideg­ben több energiát igényelnek, hogy fenntartsák a hőmér­sékletüket. Élénken mozog­nak, és csak a takarmány kö­rül tömörülnek össze a szar­vascsorda tagjai ilyenkor. A te- nyészkertekben, az állatsi- mogatóban és a vadászkert­ben mintegy ezer szarvas­ról, s muflonokról és vaddisz­nókról gondoskodnak. A gon­dozók télen fokozottan figyel­nek arra, hogy megfelelő mi­nőségű és mennyiségű takar­mányt adjanak. Nyáron a le­gelő terített asztalt jelent, te­lente azonban tömegtakar­mányra szorulnak. Kukorica­silóval, tartósított lucernával, és cukorgyári melléktermék­ként keletkező aprított répa­szeletekkel etetik a szarvaso­kat. Ami az ételnél is nagyobb gondot jelent a legnagyobb hi­deg idején, az az ivóvíz, tudtuk meg Nagy Máté állatgondozó­tól. Befagynak ugyanis az ön- itatók, mínusz nyolc fokig még fel lehet törni ezeket, de mí­nusz tíz fok alatt már lajtos ko­csival hordják a friss vizet a szomjas szarvasoknak. K.G. Panaszkodtak az utasok a körülményekre: nagyon sok somogyi is utazik ezen a vonalon Fűtés és víz nélkül a vonaton? A MÁV cáfol DEL-DUNÁNTUL Rendszeresek a panaszok a pécsi InterCity vo­natokon a koszos mosdókra és a fűtés vagy klimatizálás hiányá­ra. Bár a probléma a baranyai megyeszékhelyhez kötődik, na­gyon sok dél-somogyi utast is érint, ugyanis Budapest felé ne­kik is ezt a vasútvonalat kell használniuk. Megkérdeztük a vasúttársaságot is, ők hányasra értékelik a tisztaságot. „A fővárosba utaztam párom­mal a minap, első osztályon, azonban botrányos volt, amivel szembesültünk, mert a vécében nem volt víz” - írta olvasónk. „Mindenki el tudja képzelni, ez milyen állapotokat eredményez egy háromórás úton! Nem talá­lok szavakat, órákon át úgy kell utaznunk, hogy nincs használ­ható vécé, és mindezért nem ke­vés pénzt fizetünk.” A MÁV Zrt. Kommunikáci­ós Igazgatóságtól megtudtuk, a vasúttársaság ellenőrzései nem támasztják alá az utas észrevéte­leket. A Pécsről induló IC-vona- tokat elindulás előtt, a tartózko­dási idő alatt tisztítják. A rendkí­vüli hidegben előfordulhat olyan egyedi eset, amikor nem bizto­sítható a víz. A régebbi típusú járművekben az elfagyás meg­akadályozása érdekében - mi­vel több napig -10 °C fok volt a hőmérséklet - nem töltötték fel a víztartályt. A személykocsik előtereinek felmosása ugyan­A dél-somogyiak is ezt a vasútvonalat használják Pest felé csak a hideg miatt, a fagyás és csúszásveszély elkerülése érde­kében kimaradhat. Egy-egy vonat szerelvényfor­dulóján belül napi egyszer van nagyobb tisztítás a kocsi teljes felmosásával és a WC-helyisé- gek tisztításával. Ezenfelül, ha a várakozási idő eléri vagy meg­haladja a 40 percet, igény szerint kisebb tisztítást végeznek. A válaszból kiderült, a hideg, téli időszakban kiemelten figye­lik a vasúti járművek fűtését és világítását. A vasúttársaság a vonatokat a kiindulási állomá­sukról - az időjárástól függően - 120-180 perces előfűtés után. indítja. A vonatok fűtése a von­tatójárműről, elektromos ener­giával működik, télen legalább 20 °C-os belső hőmérsékletet kell biztosítani. A fűtést minden vonat indulása előtt ellenőrzik. Az üzemképtelen fűtésű jármű­vet, ha erre lehetőség van, még a vonat indulása előtt megjavít­ják. Amennyiben ez nem sike­rül, a személykocsit kisorozzák a vonatból, egy másik kocsival pótolják. A kommunikációs igazgató­ság azt tanácsolja az utasoknak, amennyiben nem érzik megfele­lőnek a kocsi belső hőmérsékle­tét, forduljanak a jegyvizsgáló­hoz, aki a lehetőségekhez mér­ten igyekszik a szükséges intéz­kedéseket megtenni a komfortos utazás érdekében. I

Next

/
Thumbnails
Contents