Somogyi Hírlap, 2017. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

2017-01-15 / 12. szám

2 KÖZÉLET 2017. JANUÁR 14., SZOMBAT A gyerekeknek túl korán kellett megtanulniuk, hogy a halál végzetes dolog Felfoghatatlan tragédia A Sajóban, a jégpáncél alatt találták meg a hétéves kis­lány holttestét Sajószentpé- teren. Hasonló korú barátnői látták, amint a vízbe esik, de nem hívtak segítséget. G. Juhász Judit SAJÓSZENTPÉTER Múlt vasár­nap Tifani az udvarukon ját­szott, onnan szökött át ikertest­vér barátnőihez, majd a három kislány a folyó partján kötött ki. Haza már csak ketten érkeztek. A tragédia rész­letei csak jóval később derültek ki, azután, hogy a faluban keres­ni kezdték Tifa- nit. Valaki lát­ta a folyónál sí­ró ikreket, de az illető hiába kérdezte őket, a rémült kislá­nyok nem árul­ták el, mi a baj. Ehelyett haza­futottak, és otthon azt mesél­ték, barátnőjük elszaladt elő­lük, és nem tudják, hol lehet. Az édesapa, a hozzátartozók, a rendőrök és a fél falu akkor már javában kereste a kislányt, de nyomát sem találták. Az ikrek csak három órá­val később, már otthon, Tifani édesapjának határozott kérdé­sére árulták el, hogy a folyónál voltak, csúszkáltak, barátnőjük A kislány holttestet a híd lábánál talaltak meg, édesapja vágta ki a jég alól MH Tudta a jégen ugrált, be akarta bizo­nyítani, hogy nem törik be alat­ta. Csakhogy betört. A lányok még látták, ahogy Tifani a jég­be kapaszkodik, próbál kimász­ni a vízből, aztán elnyeli a folyó. Azonnal riasztották a mentő­ket, rendőrséget, katasztrófavé­delmet. Az apuka szerint utób­biak nem segítettek a kutatás­ban, a katasztrófavédelmisek azonban azt mondják, ismerik Pánikban nincs gondolat Érzelmi sokk alatt kevés az ér­telmes reagálás, mert a pánik, a félelem, a tehetetlenség el­nyomja a gondolkodást. Az ek­kora gyerekek nem tudják vé­giggondolni, hogy visszafordít­hatatlan dolog történt, és kép­telenek kontrollálni az érzése­iket, a pánik elnyomja bennük a gondolkodást. Felnőtteknek is nehéz kezelni egy ilyen tra­umát, gyászt, bűntudatot, hát még egy nyolcévesnek! Hatal­mas terhet cipelnek, a szülők­nek, szakembereknek le kell venniük róluk. a jégen tartóz­kodás szabályait, és a keresők életét is óvták. A kislány holttestét néhány tíz méterrel odébb, a híd lábá­nál, a jégpáncél alatt találták meg. Édesapja és nagybátyja először puszta kézzel ütötte a je­get, végül valaki hozott egy bal­tát, azzal törték fel. A mentők többször is pró­bálták újraéleszteni a kislányt, mindhiába. A harmadik^gyer­mekével várandós édesanya összeroppant, a miskolci kór­ház pszichiátriai osztályára ke­rült, Tifani hároméves öccsére most a családtagok vigyáznak. Az apa azt mondja, nem ha­ragszik a gyerekekre, biztosan sokkot kaptak, de a lánya halá­la óta sem velük, sem a szüleik­kel nincs ereje találkozni. A tragédia óta sokféle magya­rázat született arról, hogy a lá­nyok vajon miért nem hívtak segítséget, amikor barátnőjük alatt betört a jég, és vajon miért titkolták órákon át, hogy ilyen nagy baj történt. A nyolcéves kislányok való­színűleg nem tudták, hogy ha valaki beleesik a jeges vízbe, meghalhat. Sokkot kaphattak a látottaktól és a bűntudattól, hogy kiszöktek a folyóhoz. A kislányok viselkedésére magyarázatot adhat az a tény, hogy gyerekként nincsenek' fel­készítve a vészhelyzetekre. Ez­zel együtt a felelősségre vonás­tól is féltek, hiszen engedély nélkül mentek a folyóhoz, el­szöktek otthonról - mondta la­punknak Spiller Mariann csa­ládjogi mediátor, pszichológus. Hozzáfűzte: a szülő diktálja a tiltásokat és az engedélyeket. A veszélyérzet ráadásul izgalom­mal töltheti el a gyereket, ezért sok min­denbe bele­bonyolódik. Nemhiába él a mondás, hogy „túl kellett élnem a saját gyermekkoro­mat is”. A kislányok láttak tán filmeket, reklámokat, ame­lyekben a szereplőket izgalom­mal, örömmel töltötte el a jégen csúszkálás, azaz semmiképp sem a halált hordozta magában. A halál mint fogalom még nem igazán épül bele egy hét-nyolc éves tudatába, és még nem tud­ja, hogy halál után nincs to­vább. Magyarországon egy ek­kora gyerek nincs felkészülve a halál látványára sem, mert - szerencsére - nem háborús övezetben élünk. Nem beszélve arról, hogy a halál egyszerűen nem a hét-nyolc évesek fogalmi tudatának megfelelő témakör,-e? Fév gyermekek, »« M>alas “"cvan aáialétó KértezeUekW ' itmeg. séget keljen egy felnőttől. a magyar társadalomban nem a túlélés feltétele, hogy ilyen fogalmakkal találkozzanak a gyerekek. Egészen más a hely­zet, mondjuk, egy olyan ország­ban élő gyermek esetében, ahol dörögnek a fegyverek. Az ikrek minden bizonnyal tudták, hogy rosszat tettek, de azt nem, hogy abból mi követ­kezik, a következmény fogalom ugyanis még nem alakult ki náluk. Szokványos esetben, ha egy ilyen korú gyerek valami rosszat tesz, és ezért megszid­ják, azt mondja, nem én csinál­tam, és ezt néha maga is elhi­szi. Aztán, ha később kiderül, hogy mégiscsak ő volt a tettes, elég, ha azt mondja az anyuká­jának vagy apukájának: ne ha­ragudj, és a dolog már el is van intézve. Most azonban nem így tör­tént, mert a halál a való­ságban visz- szavonha- tatlan. A pszicho­lógus beszélt arról is, hogy a kislányok most komoly lelkiis- meretfurdalást élnek meg, hiszen ebben a helyzet­ben záporoznak a vádak, a szél­sőséges érzelmek körülöttük. Ahhoz, hogy képesek legyenek feldolgozni a tragédiát, muszáj szembenézniük a törteitekkel. Mindenképpen szükségük lesz szakemberre - például iskola­pszichológusra - ahhoz, hogy kirajzolják, kibeszéljék maguk­ból a traumát. Segíthet, hogy biztonságot nyújtó környezet­ben élnek, ahol a család össze­tartó ereje védőhálót von fölé­jük. Mindenesetre, ezek a kis­lányok most, nyolcévesen meg­tanulták, hogy a halál végleges dolog. Megduplázódott a betegek száma az elmúlt héten Megfázás vagy influenza? JÁRVÁNY Az influenzának és a vírusos megfázásnak nagyon hasonlóak a tünetei, de az előb­bit nem szabad félvállról ven­ni, mert nagyon súlyos szövőd­ményei lehetnek, akár halált is okozhat. Az ÁNTSZ az influen­zás megbetegedések halmozó­dása miatt országszerte több egészségügyi intézményben rendelt el látogatási tilalmat. Mintegy 16 ezer inf­luenzás vagy influ­enzaszerű tünetek­kel orvoshoz fordu­ló beteg van az or­szágban. A pácien­sek több mint 40 százaléka 15-34 éves fiatal fel­nőtt volt, csaknem 30 százalék uka 35-59 évesek korcsoport­jába tartozott. A betegek ló szá­zaléka gyermek, 14 százalékuk pedig 60 éven felüli volt. Az idén ráadásul sokkal hamarabb érke­zett meg a vírus az elmúlt évek­hez képest. Mindkét betegségre jellemző a nátha, a fejfájás, a torokfájás és a rossz közérzet, ezért nehéz megkülönböztetni, hogy influ­enza vagy megfázás okozza-e a bajt, de van két olyan szimptó­ma, ami csak az influenzára jel­lemző: a magas láz és a súlyos végtag-, valamint izomfájdalom - mondta lapunknak Ambrus Anikó családorvos. Az influen­zára az is jellemző, hogy hirte­len alakul ki és nagyon hamar súlyos állapotot okozhat. Az influenza kialakulásáért néhány vírustörzs felelős, míg „megfázást” száznál is több ví­rusfajta okozhat. Ezek többsége rhi- novírus - mondta a családorvos, ezek náthát, felső lég­úti megbetegedést okozhatnak. Magas láz esetén a legfonto­sabb az ágynyugalom és a folya­dékpótlás, nem érdemes azon­nal orvoshoz menni. A panaszo­kat enyhítheti, ha a beteg hasz­nál valamilyen orrspray-t, a to­rokfájást csillapíthatja szopo­gatótablettával, illetve sokféle komplex meghűlés elleni készít­ményből lehet válogatni, amik szintén segíthetnek. Ha azon­ban nem múlnak a panaszok, a láz nem csillapodik, akkor fel­tétlenül el kell menni az orvos­hoz. A szövődmények jellemző­en az idősebb korosztályt érin­tik, a 60-65 éven felülieket, illet­ve a krónikus betegségben szen­vedőket. Az influenza egyik leg­súlyosabb szövődménye a tüdő­gyulladás, ami halálos kimene­telű is lehet, de más bakteriális fertőzés is lehet a következmé­nye: gyakori a melléküreg-gyul- ladás és a középfülgyulladás. Az influenzát okozó vírusoknak rendkívül nagy a fertőzőképes­ségük. A kórokozók rajta ma­radnak a tárgyakon, és mivel a betegség cseppfertőzéssel ter­jed, már egyetlen tüsszentéssel rengeteg vírus kerül a levegőbe. Ezeket pedig például a közpon­ti légkondicionálók könnyedén terjesztik. A vírus terjedését se­gíti a rossz kézhigiénia is. A leg­többen a kezükbe köhögnek, tüsszentenek, holott zsebkendő­be vagy a könyökhajlatba kelle­ne. A megelőzés szempontjából fontos a gyakori kézmosás. Már akkor is szükséges, ha a hasz­nált zsebkendőt megfogtuk. Ab­ban az esetben pedig, ha valaki tömegközlekedéssel utazik, el­engedhetetlen, hogy az utazás után alaposan kezet mosson. Takács Eszter Sokan össze­tévesztik a megfázást az influenzával Magas láz esetén a legfontosabb az ágynyugalom és a folyadékpótlás Kevesen élnek az oltás lehetőségével Molnár Zsuzsa, az OEK főor­vosa szerint évről évre csök­ken azok száma, akik beoltat- ják magukat az influenza el­len, tavaly már csak kevesebb, mint 800 ezer ember élt a le­hetőséggel. Az idei adatokat most összesítik, január végén tudják megmondani, hányán oltatták be magukat ebben a szezonban. Ugyanezt tapasz­talta a lapunk által megkérde­zett családorvos is, elmond­ta, hogy a praxisában mintegy 800 embernek lett volna szük­sége az oltásra, de mindössze­sen csak kétszázan kérték. Az oltást olyan indoklással utasít­ják vissza, hogy „a higany au- tizmust okoz”, sokan arra hi­vatkoznak, hogy ők nem na­gyon mennek tömegbe, ezért nem is kaphatják el a betegsé­get vagy a médiát teszik fele­lőssé, hogy csak pánikot kelt, nincs is igazi járvány. Mind­ez sajnos nem igaz, az idősek­nek, a krónikus betegeknek és a kismamáknak mindenkép­pen ajánlott az oltás, mert so­kuknak gyengébb az immun- rendszere, könnyebben fertőzi meg őket az influenza, és szö­vődmények is nagyobb szám­ban fordulnak elő esetükben - mondta el az orvos.

Next

/
Thumbnails
Contents