Somogyi Hírlap, 2016. december (27. évfolyam, 282-307. szám)

2016-12-07 / 287. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2016. DECEMBER 7., SZERDA A műhelysaroknak a másfél szobás-étkezős kis lakásban is jutott hely A rézdomborító templomtervező A kézügyességére már kis­korában fény derült, s azóta is remekül bánik szinte min­den anyaggal. Terveiből és rajzaiból házak, középüle­tek és megannyi rézdombor­mű született. Legfőbb építé­szeti munkáját viszont csak kívülről látja: az idén Somo­gyi Prima Díjjal elismert Da- bóczi József reformátusként nem látogatja a kaposújlaki templom miséit. Vas András andras.vas@mediaworks.hu SOMOGY A házban a falakon egy nagyobbfajta bélyegnek sem jutna hely, a kert is tele a mun­káival: de a garázsfalon a betle­hem, sőt a terasz ácsolatai is *a kezét dicsérik. A műhelyben pe­dig művészi összevisszaságban tervek, rajzok, könyvek, szer­számok, no és jókora mennyisé­gű rézlemez.- Először pauszpapírra raj­zolom le, aztán skiccpauszra, s utána viszem fel a kilágyított rézlemezre - magyarázza a réz­domborítás technikáját Dabóczi József kaposújlaki építész és öt­vösművész, aki nemrégiben ve­hette át a Somogyi Prima Díjat. - A következő lépés a domborí­tás: előbb ólmon a külső, majd újabb lágyítást követően szu­rokba kerül, s a saját készíté­sű szerszámokkal jöhet az ap­rómunka. Persze mindent há­tulról, vagyis valójában nega­tívban készítem, el az aktuális darabot. Vigyázni kell, mert ha egyet ütök a kalapáccsal, átkris­tályosodik a 0,5-ös rézlemez, ha kettőt, szakad, s dobhatom ki az egészet. Úgy beszél a rézdomborítás­ról, mintha hosszú éveken át ta­nulta volna különböző iskolák­ban, pedig abszolút autodidakta módon jutott el a művészi mun­kákig. Édesapja díszfestő ipar­művészként dolgozott Maros- vásárhelyen, az anyai nagypa­pával több templomot is kifes­tettek, s a szecessziós kultúrpa­lota népi jellegű díszei is utóbbi nevéhez fűződtek. Az ötvösmű­vészet fogásait azonban már a mostohaapjától leste el: a máso­dik világháborúban apja orosz fogságba került, onnét pedig nem Erdélybe, hanem az anya­országba tért vissza. A család kettészakadt, édesanyja új párt Dabóczi József 1938-ban született Maros- vásárhelyen, 1950-ben tele­pült át Magyarországra. 1956- ban érettségizett Tamási­ban, 1957-ben vették fel csak építész szakra az egyetem­re, 1961-ben honvédségi ösz­töndíjas lett. 1963-ban diplo­mázott, s Kaposvárra helyez­ték. 1968-ban a Somogyterv- nél kezdett dolgozni. 1991­ben feleségével céget alapított. 1995-től öt évig Marcali fő­építésze volt. 1998-ban ment nyugdíjba. 2008-ban, miu­tán megtervezte a kaposújlaki templomot, s levezényelte fel­építését, megkapta a falu dísz­polgári címét. 2013-ban fele­ségével Somogy Polgáraiért Díjban részesült. 2016-ban So­mogyi Príma-díjat kapott. talált magának, ám a kapcso­latnak köszönhetően ismerke­dett meg Cseke Berci bácsival, Erdély talán legjobb ötvösével, akit tisztes távolból figyelhetett munka közben az új apuka ék­szerboltjában.- Szigorúan hátratett kéz­zel ácsoroghattam a műhely­ben - emlékszik vissza -, hi­szen arannyal dolgoztak, ha za­varok és hibáznak, kész anya­gi csőd lett volna. De beenged­tek, mert tudták, tudok vigyáz­ni egy Uyen helyen is, hiszen tíz­évesen már egyedül csiszoltam szemüveglencsét... Persze akinek ötesztendősen már saját műhelye volt - még ha csak egy használaton kívüli disznóól is -, ahol nemcsak fa­ragott - háborúban szocializáló­dott gyerkőcként repülőt, autót, puskát, pisztolyt... -, de rajzolt, festett és agyagozott is, az egy ötvösműhelyben is tudott visel­kedni. Gyak­Édesapja akkoriban Ireg- szemcsén dolgozott rajztanár­ként, az ottani általános iskola befejezése után Dabóczi József a tamási gimnáziumba került, ám hiába érettségizett kitűnőre, a tanácstitkár ellenjavallata mi­att nem vették fel a vágyott épí­tész szakra. Nem úgy a követke­ző esztendőben...- Elmentem segédmunkás­nak az építőiparba - moso- lyodik el -, s a követ kező felvételin már munkás­nak számítot­tam... Négy évvel ké­sőbb pedig már katonának. Anyagi okok miatt honvéd ségi ösztöndíjas lett ugyan­is: későbbi feleségével ekkor már a közös jövőt tervezték, ám mindössze két bőrönddel, vagy­is esélyük sem lett volna más­képpen családot alapítani.- Diplomázás után Kaposvár­ra kerültem az elhelyezési szol­gálathoz - meséli -, a hadkiegé­szítő parancsnokság mögött áll­tak az épületeink. Hat évig bír­tam az egyenruhát... Távozási szándékát 1968 nyarán jelezte: a nép­hadsereg éppen a csehszlovákiai be­vonulásra készülő­dött... Neki biztos he­lye volt már a So- mogytervnél. Az egyik, még katona­ként készített tervét ugyanis enge­ran át­járt a szom­szédos asztalos­műhelybe is, s mivel barátai a kultúrpalotában laktak, hát a szecessziós csodát is hamar meg- és kiismerte.- Tizenkét éves voltam, ami­kor átköltöztem Magyarország­ra, apámhoz - folytatja. - Amel­lett, hogy nem szerettem a ro­mánokat, otthon is kicsit ide­genül éreztem magam: mosto­haapám meglehetősen rabiá- tus ember volt... Apám pedig hí­vott, így afféle családegyesítés­ként átjöhettem egy úgyneve­zett gyerektranszporttal. Vol­tunk vagy ötvenen, akik orszá­got váltottunk. dély hiányában nem szignóz- hatta, parancsnoka pedig elvit­te Szigetvári Györgyhöz, a ter­vezővállalat akkori vezetőjéhez, aki aláírta a munkát. És megje­gyezte magának Dabóczi József nevét. Kis lakásában műhelysarkot is berendezett. Ekkor már évti­zede dolgozott a rézlemezekkel, sőt, elkönyvelhette az első kiállí­tássikerét is. - Az egyetem alatt elmentünk egy szakmai épület­bejárásra - mondta -, ahol ép­pen rézlemezekkel fedtek be egy templomot. S bevallom, el­loptam egy darabka lemezt. Az első alapanyagból a ma­rosvásárhelyi ötvösműhelyben felszedett emlékek alapján né­hány ékszert készített feleségé­nek, s olyannyira ráállt a keze az ilyesfajta munkákra, hogy a katonaság alatt is ez töltötte ki szabadidejét.- Amiből volt bőven - nevet -, a néphadseregben jutott idő mindenre, így rengeteget tervez- tem-rajzoltam. Mire leszereltem már össze is állt egy önálló kiál­lítás anyaga: Bors Istvánék segít­ségével a TIT-székházban mutat­kozhattam be. A rendszerváltásig tárlatok és tervek között teltek az évek: megannyi ötvösmunka mellett társasházak, óvodák, iskolák, vagy éppen a kaposvári lőtér ke­rült az életműbe. A szakmai élet­út a rendszerváltással éles fordu­latot vett: éppen nyugdíjba vonu­ló feleségével céget gründolt, s miután akkor kezdték eladni a tanácsi lakásokat, belevágtak az ingatlanok felmérésébe. Kapos­váron vagy ötszáz, emellett teljes Csurgó és Tab fűződik e téren a nevükhöz, de a Latinca művelő­dési házat is ők mérték fel. A második nagy változást az ezredforduló hozta életé­ben: megszabadult a kaposvá­ri, Arany János utcai lakástól, s kiköltözött Kaposújlakra. Ahol a helyiek azonnal lecsaptak a „gyüttment” építészre, hogy se­gítsen megtervezni házbővíté­seiket. Miután megismerték, Ró­zsás Gyula polgármester is fel­kereste, s meghívta a katolikus templom tervezőbizottságába.- Újlakon nem volt templom, csak Szarkaváron egy kápolna - jegyzi meg -, aztán a vatikáni szerződésnek köszönhetően va­lahogyan jutott pénz a falunak is. Felajánlottam, ingyen meg­tervezem, s elvégzem a műsza­ki vezetést, csak annyit kérdez­tem, nem gond-e, hogy reformá­tus vagyok. A templomot 2008-ban ad­ták át, ám mivel a belső díszítés­re nem futotta, Dabóczi Józsefet felkereste a polgármester nagy­bátyja, Rózsás atya, akinek az építész-ötvös megmutatta Eme­se álma című művét, rajta a ma­gyar szentekkel.- Elkezdtük felnagyítani őket - teszi hozzá -, persze előtte át­beszéltük, nehogy dogmatikai­lag bármelyik is kifogásolható legyen. Mert Szent Margtot pél­dául csak Domonkos-rendi ruhá­ban lehet ábrázolni. Aztán elké­szítettem a Passiót is, majd a ke­resztelőmedencét. Ezek után nem meglepő, hogy még abban az évben átvehette a falu díszpolgára címet, s fél évti­zeddel később feleségével a So­mogy Polgáraiért Díjat is kiér­demelték. Párja ekkor már ko­moly betegséggel küzdött, több mint négy évig harcolt a gyil­kos kórral, s férje az utolsó ti­zenhat nap kivételével folyama­tosan ápolta.- Iluska két éve ment el - mondja megtörtén -, ötvenkét esztendőt éltünk együtt. Rette­netes időszak volt, nehezen tud­tam feldolgozni a halálát, soká­ig dolgozni sem volt kedvem. Aztán mégis kiment a mű­helybe, s elkészült az Átkozódó, Depresszió, Magány, Sírba né­ző és Imádkozó műveket magá­ba foglaló sorozat. Majd az édes asszony síremléke is. És azóta, ha egészsége engedi, újra dolgo­zik, s ezzel párhuzamosan aján­dékozza el alkotásait.- Sohasem pénzért váltam meg a munkáimtól - állítja és nem is akartam „csak” mű­vész lenni. Az anyagiakat min­dig az építészet jelentette. Az ötvösség valami mást jelentett. Hiszek benne, hogy a Teremtés most is tart, s az alkotásaimmal ezt próbálom megjeleníteni. Ha aztán valamennyire hatnak is, külön öröm. Ahogyan Hamvas Béla írta Az indián mesében: ha valaki magányos hegységben, barlangba falazva nagy igazsá­got gondol el és a következő pil­lanatban meghal, az igazság ki­lép a halott fejéből, kilép a be­falazott barlangból, elhagyja a magányos hegységet, és az egész világon elterjed... BALATON TELEVÍZIÓ SZERDA (12. 07.) 8.00- 8.05 A Balaton Televízió programajánlója. 8.05-10.00 A Balaton Televízió reggeli műsorai 10.00- 14.00 Képújság, hírek, in­formációk a Balaton körül 14.00 A Balaton Televízió prog­ramajánlója 14.10 Nyitott Egyetem: Dr. Schaff Zsuzsa: „A human paillo- ma virus (HPV) és a daganatok” 14.40 Autósport és Formula Ma­gazin. 15.35 Öt perc történelem: Szent László, a lovagkirály 15.45 Sztárportré - Judy a Gro- ovehaus énekese (2016) 16.15 Mi újság? - Timkó Eszter színésznő 16.30 Kézművesek: Fafaragás 16.55 Táncoló múlt! Mamma Mia - az Ametiszt Tánc SE elő­adása. 17.05 A Balaton Televízió programajánlója 17.12 Erdélyi történetek: A Frin- kuj testvérek lakóparkja Kisbá- cson. 17.42 Miskolci hőforrá­sok: Lillafüred. 18.00 A Doktor 9. rész: Lúdtalp - egészségügyi szórakoztató sorozat 18.25 Likedrive 2. rész: Autó szi­mulátor - Mire kell odafigyelni? 18.40 Esti mese gyerekektől gye­rekeknek - mesélő: Egyed Cintia 18.50 Fácánvadászat Pitvaro­son - Tóth Zoltán filmje 19.00 Ki főz ma a Balatonnál? Mézeskalács és karácsonyi ap­rósütemények 19.35 Tűzoltók 20. rész - auszt­rál sorozat (12) 20.25 A halimbai esperes nyo­mában - dokumentumfilm (2016) (12) 21.00 Túl a Kilimandzsárón - amerikai akciófilm, Fsz.: Richard Hatch (16). 22.40 A Balaton Te­levízió éjszakai műsorai Több uniós tagállamba is szállítanak a somogyi tavakból Hálóban van már az ünnepi hal ► Folytatás az 1. oldalról SOMOGY - A csapat fázik, de a halaknak elfogadható ez a hő­mérséklet - mondta kedden Szabó Attila, a Tógazda Zrt. üzemegységvezetője. - Az őszi lehalászás után tározó tavak­ba szállítottuk a halakat, s on­nét teherautón viszik boltokba, áruházakba az értékes árut. Egy időben - hat járműben - akár 40-50 tonna élő pontyot, kárászt, busát, illetve ragadozó halat tudunk mozgatni, s igény szerint az ország távoli telepü­léseire is bőven jut a somogyi halból. Melyből korábban több uni­ós tagállamba is szállítottak, Ünnepek idején látványosan megugrik a halfogyasztás ám a következő három hét fő­ként a hazai értékesítésről szól. December 23-ig tart a főidény, ezalatt folyamatosan útnak in­dítják a szállítmányokat. A cég nyolc megyében tart fenn ha­lastavakat, Somogybán a leg­többet: közel 50 helyen nevel­nek halat. Szabó Attila sze­rint a térségünkben találha­tó pontynak fenséges az íze, s ez azt jelenti, hogy időről időre nő a rajongótábor. Ez már csak azért is lényeges, mert a ten­gerrel rendelkező országokhoz képest csekély a hazai halfo­gyasztás, bár némi örömre ad okot, hogy ünnepek előtt lát­ványosan megugrik az eladott halmennyiség itthon. H. M. A > V r í M Príma-díjjal ^jutalmazták Dabóczi József I munkásságát

Next

/
Thumbnails
Contents