Somogyi Hírlap, 2016. december (27. évfolyam, 282-307. szám)
2016-12-07 / 287. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP 2016. DECEMBER 7., SZERDA A műhelysaroknak a másfél szobás-étkezős kis lakásban is jutott hely A rézdomborító templomtervező A kézügyességére már kiskorában fény derült, s azóta is remekül bánik szinte minden anyaggal. Terveiből és rajzaiból házak, középületek és megannyi rézdombormű született. Legfőbb építészeti munkáját viszont csak kívülről látja: az idén Somogyi Prima Díjjal elismert Da- bóczi József reformátusként nem látogatja a kaposújlaki templom miséit. Vas András andras.vas@mediaworks.hu SOMOGY A házban a falakon egy nagyobbfajta bélyegnek sem jutna hely, a kert is tele a munkáival: de a garázsfalon a betlehem, sőt a terasz ácsolatai is *a kezét dicsérik. A műhelyben pedig művészi összevisszaságban tervek, rajzok, könyvek, szerszámok, no és jókora mennyiségű rézlemez.- Először pauszpapírra rajzolom le, aztán skiccpauszra, s utána viszem fel a kilágyított rézlemezre - magyarázza a rézdomborítás technikáját Dabóczi József kaposújlaki építész és ötvösművész, aki nemrégiben vehette át a Somogyi Prima Díjat. - A következő lépés a domborítás: előbb ólmon a külső, majd újabb lágyítást követően szurokba kerül, s a saját készítésű szerszámokkal jöhet az aprómunka. Persze mindent hátulról, vagyis valójában negatívban készítem, el az aktuális darabot. Vigyázni kell, mert ha egyet ütök a kalapáccsal, átkristályosodik a 0,5-ös rézlemez, ha kettőt, szakad, s dobhatom ki az egészet. Úgy beszél a rézdomborításról, mintha hosszú éveken át tanulta volna különböző iskolákban, pedig abszolút autodidakta módon jutott el a művészi munkákig. Édesapja díszfestő iparművészként dolgozott Maros- vásárhelyen, az anyai nagypapával több templomot is kifestettek, s a szecessziós kultúrpalota népi jellegű díszei is utóbbi nevéhez fűződtek. Az ötvösművészet fogásait azonban már a mostohaapjától leste el: a második világháborúban apja orosz fogságba került, onnét pedig nem Erdélybe, hanem az anyaországba tért vissza. A család kettészakadt, édesanyja új párt Dabóczi József 1938-ban született Maros- vásárhelyen, 1950-ben települt át Magyarországra. 1956- ban érettségizett Tamásiban, 1957-ben vették fel csak építész szakra az egyetemre, 1961-ben honvédségi ösztöndíjas lett. 1963-ban diplomázott, s Kaposvárra helyezték. 1968-ban a Somogyterv- nél kezdett dolgozni. 1991ben feleségével céget alapított. 1995-től öt évig Marcali főépítésze volt. 1998-ban ment nyugdíjba. 2008-ban, miután megtervezte a kaposújlaki templomot, s levezényelte felépítését, megkapta a falu díszpolgári címét. 2013-ban feleségével Somogy Polgáraiért Díjban részesült. 2016-ban Somogyi Príma-díjat kapott. talált magának, ám a kapcsolatnak köszönhetően ismerkedett meg Cseke Berci bácsival, Erdély talán legjobb ötvösével, akit tisztes távolból figyelhetett munka közben az új apuka ékszerboltjában.- Szigorúan hátratett kézzel ácsoroghattam a műhelyben - emlékszik vissza -, hiszen arannyal dolgoztak, ha zavarok és hibáznak, kész anyagi csőd lett volna. De beengedtek, mert tudták, tudok vigyázni egy Uyen helyen is, hiszen tízévesen már egyedül csiszoltam szemüveglencsét... Persze akinek ötesztendősen már saját műhelye volt - még ha csak egy használaton kívüli disznóól is -, ahol nemcsak faragott - háborúban szocializálódott gyerkőcként repülőt, autót, puskát, pisztolyt... -, de rajzolt, festett és agyagozott is, az egy ötvösműhelyben is tudott viselkedni. GyakÉdesapja akkoriban Ireg- szemcsén dolgozott rajztanárként, az ottani általános iskola befejezése után Dabóczi József a tamási gimnáziumba került, ám hiába érettségizett kitűnőre, a tanácstitkár ellenjavallata miatt nem vették fel a vágyott építész szakra. Nem úgy a következő esztendőben...- Elmentem segédmunkásnak az építőiparba - moso- lyodik el -, s a követ kező felvételin már munkásnak számítottam... Négy évvel később pedig már katonának. Anyagi okok miatt honvéd ségi ösztöndíjas lett ugyanis: későbbi feleségével ekkor már a közös jövőt tervezték, ám mindössze két bőrönddel, vagyis esélyük sem lett volna másképpen családot alapítani.- Diplomázás után Kaposvárra kerültem az elhelyezési szolgálathoz - meséli -, a hadkiegészítő parancsnokság mögött álltak az épületeink. Hat évig bírtam az egyenruhát... Távozási szándékát 1968 nyarán jelezte: a néphadsereg éppen a csehszlovákiai bevonulásra készülődött... Neki biztos helye volt már a So- mogytervnél. Az egyik, még katonaként készített tervét ugyanis engeran átjárt a szomszédos asztalosműhelybe is, s mivel barátai a kultúrpalotában laktak, hát a szecessziós csodát is hamar meg- és kiismerte.- Tizenkét éves voltam, amikor átköltöztem Magyarországra, apámhoz - folytatja. - Amellett, hogy nem szerettem a románokat, otthon is kicsit idegenül éreztem magam: mostohaapám meglehetősen rabiá- tus ember volt... Apám pedig hívott, így afféle családegyesítésként átjöhettem egy úgynevezett gyerektranszporttal. Voltunk vagy ötvenen, akik országot váltottunk. dély hiányában nem szignóz- hatta, parancsnoka pedig elvitte Szigetvári Györgyhöz, a tervezővállalat akkori vezetőjéhez, aki aláírta a munkát. És megjegyezte magának Dabóczi József nevét. Kis lakásában műhelysarkot is berendezett. Ekkor már évtizede dolgozott a rézlemezekkel, sőt, elkönyvelhette az első kiállítássikerét is. - Az egyetem alatt elmentünk egy szakmai épületbejárásra - mondta -, ahol éppen rézlemezekkel fedtek be egy templomot. S bevallom, elloptam egy darabka lemezt. Az első alapanyagból a marosvásárhelyi ötvösműhelyben felszedett emlékek alapján néhány ékszert készített feleségének, s olyannyira ráállt a keze az ilyesfajta munkákra, hogy a katonaság alatt is ez töltötte ki szabadidejét.- Amiből volt bőven - nevet -, a néphadseregben jutott idő mindenre, így rengeteget tervez- tem-rajzoltam. Mire leszereltem már össze is állt egy önálló kiállítás anyaga: Bors Istvánék segítségével a TIT-székházban mutatkozhattam be. A rendszerváltásig tárlatok és tervek között teltek az évek: megannyi ötvösmunka mellett társasházak, óvodák, iskolák, vagy éppen a kaposvári lőtér került az életműbe. A szakmai életút a rendszerváltással éles fordulatot vett: éppen nyugdíjba vonuló feleségével céget gründolt, s miután akkor kezdték eladni a tanácsi lakásokat, belevágtak az ingatlanok felmérésébe. Kaposváron vagy ötszáz, emellett teljes Csurgó és Tab fűződik e téren a nevükhöz, de a Latinca művelődési házat is ők mérték fel. A második nagy változást az ezredforduló hozta életében: megszabadult a kaposvári, Arany János utcai lakástól, s kiköltözött Kaposújlakra. Ahol a helyiek azonnal lecsaptak a „gyüttment” építészre, hogy segítsen megtervezni házbővítéseiket. Miután megismerték, Rózsás Gyula polgármester is felkereste, s meghívta a katolikus templom tervezőbizottságába.- Újlakon nem volt templom, csak Szarkaváron egy kápolna - jegyzi meg -, aztán a vatikáni szerződésnek köszönhetően valahogyan jutott pénz a falunak is. Felajánlottam, ingyen megtervezem, s elvégzem a műszaki vezetést, csak annyit kérdeztem, nem gond-e, hogy református vagyok. A templomot 2008-ban adták át, ám mivel a belső díszítésre nem futotta, Dabóczi Józsefet felkereste a polgármester nagybátyja, Rózsás atya, akinek az építész-ötvös megmutatta Emese álma című művét, rajta a magyar szentekkel.- Elkezdtük felnagyítani őket - teszi hozzá -, persze előtte átbeszéltük, nehogy dogmatikailag bármelyik is kifogásolható legyen. Mert Szent Margtot például csak Domonkos-rendi ruhában lehet ábrázolni. Aztán elkészítettem a Passiót is, majd a keresztelőmedencét. Ezek után nem meglepő, hogy még abban az évben átvehette a falu díszpolgára címet, s fél évtizeddel később feleségével a Somogy Polgáraiért Díjat is kiérdemelték. Párja ekkor már komoly betegséggel küzdött, több mint négy évig harcolt a gyilkos kórral, s férje az utolsó tizenhat nap kivételével folyamatosan ápolta.- Iluska két éve ment el - mondja megtörtén -, ötvenkét esztendőt éltünk együtt. Rettenetes időszak volt, nehezen tudtam feldolgozni a halálát, sokáig dolgozni sem volt kedvem. Aztán mégis kiment a műhelybe, s elkészült az Átkozódó, Depresszió, Magány, Sírba néző és Imádkozó műveket magába foglaló sorozat. Majd az édes asszony síremléke is. És azóta, ha egészsége engedi, újra dolgozik, s ezzel párhuzamosan ajándékozza el alkotásait.- Sohasem pénzért váltam meg a munkáimtól - állítja és nem is akartam „csak” művész lenni. Az anyagiakat mindig az építészet jelentette. Az ötvösség valami mást jelentett. Hiszek benne, hogy a Teremtés most is tart, s az alkotásaimmal ezt próbálom megjeleníteni. Ha aztán valamennyire hatnak is, külön öröm. Ahogyan Hamvas Béla írta Az indián mesében: ha valaki magányos hegységben, barlangba falazva nagy igazságot gondol el és a következő pillanatban meghal, az igazság kilép a halott fejéből, kilép a befalazott barlangból, elhagyja a magányos hegységet, és az egész világon elterjed... BALATON TELEVÍZIÓ SZERDA (12. 07.) 8.00- 8.05 A Balaton Televízió programajánlója. 8.05-10.00 A Balaton Televízió reggeli műsorai 10.00- 14.00 Képújság, hírek, információk a Balaton körül 14.00 A Balaton Televízió programajánlója 14.10 Nyitott Egyetem: Dr. Schaff Zsuzsa: „A human paillo- ma virus (HPV) és a daganatok” 14.40 Autósport és Formula Magazin. 15.35 Öt perc történelem: Szent László, a lovagkirály 15.45 Sztárportré - Judy a Gro- ovehaus énekese (2016) 16.15 Mi újság? - Timkó Eszter színésznő 16.30 Kézművesek: Fafaragás 16.55 Táncoló múlt! Mamma Mia - az Ametiszt Tánc SE előadása. 17.05 A Balaton Televízió programajánlója 17.12 Erdélyi történetek: A Frin- kuj testvérek lakóparkja Kisbá- cson. 17.42 Miskolci hőforrások: Lillafüred. 18.00 A Doktor 9. rész: Lúdtalp - egészségügyi szórakoztató sorozat 18.25 Likedrive 2. rész: Autó szimulátor - Mire kell odafigyelni? 18.40 Esti mese gyerekektől gyerekeknek - mesélő: Egyed Cintia 18.50 Fácánvadászat Pitvaroson - Tóth Zoltán filmje 19.00 Ki főz ma a Balatonnál? Mézeskalács és karácsonyi aprósütemények 19.35 Tűzoltók 20. rész - ausztrál sorozat (12) 20.25 A halimbai esperes nyomában - dokumentumfilm (2016) (12) 21.00 Túl a Kilimandzsárón - amerikai akciófilm, Fsz.: Richard Hatch (16). 22.40 A Balaton Televízió éjszakai műsorai Több uniós tagállamba is szállítanak a somogyi tavakból Hálóban van már az ünnepi hal ► Folytatás az 1. oldalról SOMOGY - A csapat fázik, de a halaknak elfogadható ez a hőmérséklet - mondta kedden Szabó Attila, a Tógazda Zrt. üzemegységvezetője. - Az őszi lehalászás után tározó tavakba szállítottuk a halakat, s onnét teherautón viszik boltokba, áruházakba az értékes árut. Egy időben - hat járműben - akár 40-50 tonna élő pontyot, kárászt, busát, illetve ragadozó halat tudunk mozgatni, s igény szerint az ország távoli településeire is bőven jut a somogyi halból. Melyből korábban több uniós tagállamba is szállítottak, Ünnepek idején látványosan megugrik a halfogyasztás ám a következő három hét főként a hazai értékesítésről szól. December 23-ig tart a főidény, ezalatt folyamatosan útnak indítják a szállítmányokat. A cég nyolc megyében tart fenn halastavakat, Somogybán a legtöbbet: közel 50 helyen nevelnek halat. Szabó Attila szerint a térségünkben található pontynak fenséges az íze, s ez azt jelenti, hogy időről időre nő a rajongótábor. Ez már csak azért is lényeges, mert a tengerrel rendelkező országokhoz képest csekély a hazai halfogyasztás, bár némi örömre ad okot, hogy ünnepek előtt látványosan megugrik az eladott halmennyiség itthon. H. M. A > V r í M Príma-díjjal ^jutalmazták Dabóczi József I munkásságát
