Somogyi Hírlap, 2016. december (27. évfolyam, 282-307. szám)

2016-12-06 / 286. szám

fi MEGYEI KÖRKÉP 2016. DECEMBER 6., KEDD Pályázati források segíthetnének abban, hogy ismét növekedjen az állomány Egyre kevesebb a lótenyésztő Az utóbbi években egyre ke­vesebb a ló az országban. Somogy megyében is töb­ben felhagytak a lótenyész­téssel. A gazdák a kis-te- nyésztők számára is elérhe­tő pályázati források növelé­sében látják a költséges te­nyésztés fejlesztésének és a minőségi lóállomány növe­lésének lehetőségét. Gyeszát Zsolt zsolt.gyeszat@mediaworks.hu SOMOGY Többen is abbahagy­ták a megyében a lótenyész­tést - mondta Vass Tibor Ist­ván. a Kőröshegyi Lótenyész­tők Egyesületének alelnöke. - Kitartóan működik egyesü­letünk, de egy ideje sajnos nem jutottunk fenntartási támoga­táshoz, mely az állattartásban segítene - tette hozzá. - Kiöre­gedtek azok, akik még háztáji­ban tartottak lovat, a fiatalok közül pedig csak kevesen fog­nak bele a tenyésztésbe. Koráb­ban számos lóverseny a kis fal­vak kiemelt szórakozási lehe­tősége volt Somogybán egye­sületünk május elsejétől ok­tóber közepéig minden hétvé­gén ilyen eseményeken jelent meg. Jelenleg mentőt, s állator­vost kell az alkalmakra hívni, a költségeket pedig nehéz ki­gazdálkodni. Az egyesület alelnöke el­mondta: hallomásból értesül­tek arról, hogy a csikót fialó kancák után 500 euró támoga­tásban részesülhetne a gazda, amennyiben regisztrálja a nö­vendéket. Üdvösnek tartják az intézkedést, ám a támogatás részletei egyelőre nem ismer­tek számukra. A kőröshegyi egyesületnek 55 tagja van, ko­rábban húsz fogatuk volt, ma már csak nyolc fogathajtójuk van összesen. Vass Tibor Ist­ván a helyi kezdeményezések és egyesületek felkarolásában látja a megoldást, ez segíthetne a minőségi lóállomány növelé­sében. - Alulról építkezünk, így a hosszú távon is működ­ni tudó, kisebb lovasegyesüle­tek anyagi támogatására lenne szükség - tette hozzá.- A töredéke van meg a régi nagy méneseknek, így a hazai tenyésztés kissé széttagolttá vált - mondta a mernyei Kozár Mór, állattenyésztő mérnök, Fontos az összefogás Somogybán Nyeregben maradni: megyei szövetsége is van már a lovasoknak távlovagló versenyző, aki fő­ként saját részre tenyészti ver­senylovait. - Korábban volt egy egységes koncepció a tenyész­tést illetően, eszerint készítet­tek párosítási terveket. Ma az ehhez értő emberek száma is kevesebb, de egyre kevesebb csikó is születik évente. Drá­ga a tenyésztés - a fedeztetés a harmincezer forinttól a több­milliós értékig változhat. Ezzel szemben a csikó ára nem feltét­lenül téríti meg a költségeket, így csak azok tenyésztenek, akik tényleg nagyon szeretik a lovakat, van rá fedezetük, s ki­hívást éreznek ebben. Kozár Mór szerint örvende­tes az állam által indított ős­honos lovakra irányuló pályá­zati lehetőség. Januárban pá­lyázott, elmondása szerint sok társa is hasonlóképpen. Ám egyelőre nincs információjuk ennek állásáról, úgy véli, hogy talán lehetne még egyszerűb­bé és gördülékenyebbé tenni a folyamatot, hiszen a pályáza­ti idő alatt is költséges feltéte­leknek kell megfelelni. - A jö­vőben fontos lenne a sportot is még inkább a tenyésztés mögé állítani, és erre irányuló forrá­sokat megnyitni, mely egyút­tal a tenyésztési kedvet is nö­velné - fogalmazott. - Sokan hiába versenyeznének, a te­nyésztés költségei miatt nem jutnak el odáig, noha a verse­nyek által a tenyésztett lovuk értékét is növelhetnék. Lehet­ne akár másfél millió forintot érő lova is valakinek, mert ge­netikai szempontból megvan benne az érték, csak nem jut el a versenyekre vele a lovas. Hozzátette: a nemzetközi pi­ac sem túl kedvező most, né­hány évvel ezelőtt nagy keres­let volt itthon is a minősített lo­vakra, de egyre kevesebbet fi­zetnek értük. A Központi Statisztikai Hi­vatal (KSH) 2016. június else­jei adatai alapján az ország ló­állománya 56 ezer egyed volt, ezen belül a kancaállomány 28 ezer. Az MTI által nemrégi­ben közölt KSH-adatokból ki­derül, hogy 2012-ben 77 400 ló volt az országban, így négy év alatt 21 ezer egyeddel csökkent a számuk. Tizenhat egyesület részvételé­vel alakult meg a Somogy Me­gyei Lovas Szövetség - erről tá­jékoztatott Meiszterics László, az egyesületeket fogadó Meist- ro Lovasklub vezetője. Megvan az elnökség, a cégbíróság be­jegyzésére várnak. - Sokat tu­dunk egymásnak segíteni akár a versenyeket tekintve is, szá­mos szakember van a megyé­ben, akiket idáig még nem fogott össze senki - mond­ta. Hozzátette: ha a cégbíró­ság bejegyzi a szövetséget, ak­kor pályázhatnak is, mely fon­tos forrásokat nyit meg a gaz­dák előtt. - Ez újabb lendületet adhat a somogyi lovas életnek - így Meiszterics László. Ideje végre fellendíteni a lótenyésztést Fazekas Sándor földműve­lésügyi miniszter arról is beszélt a bábolnai arabló­tenyésztés kétszázadik év­fordulója alkalmából rende­zett nemzetközi konferen­cián az MTI szerint, hogy az idei évtől a sikeres pályázók kancánként évente 500 euró hazai támogatásban része­sülnek, ha a pályázati ciklus alatt a tenyésztési program­juknak megfelelő mén után legalább egy csikót regiszt­rálnak. Emellett pedig vál­lalják, hogy kiesés esetén a kancát pótolják. Ezzel az in­tézkedéssel az őshonos lo­vat tenyésztő gazdákat segí­tenék. A kormány és az ag­rártárca célja, hogy ismét a világ élvonalába tartozzon a magyar lótenyésztés, az idén 216 millió forinttal támogat­ják a kiemelt lovas sportese­ményeket. SIÓFOK A siófoki pláza mézeska lácsból, ugyancsak ehető vasút­állomás, városháza, templomok, iskolák és óvodák, s természete­sen víztorony - óvodások és kis­iskolások, szülők, óvónők és ta­nítónők közös alkotásaira lehet licitálni a Gyerekerdő Egyesület kezdeményezése nyomán. A re­mekművek a Kálmán Imre Kul­turális Központ aulájában te­kinthetők meg, ajánlatot a „Mé­zeskalácsváros Siófok 2016” Fa- cebook-oldalon lehet tenni de­cember 10-ig. Hagyományt te­remtene ezzel a Gyerekerdő, minden évben más rászoruló család kapná a bevételt. Idén Hauszgénusz Kiara a ki­választott. Két és fél éve fedez­Ehető város a Balaton partján: mézeskalácsból készültek el Siófok jellegzetes épületei ték fel, hogy a kislány betegsé­gét (mely az izommozgások ko­ordinációjának zavarából adó­dó egyensúlyzavarral, ideg- bántalommal jár) mégsem ol­tás okozta. Két évig más tüne­tek nélkül küzdött egy jóindu­latú tumorral, ami közben rosz­szindulatúvá vált. Mire felfedez­ték a betegség okozóját, addigra már számos áttétet képzett a rá­kos elváltozás. Akkor több mű­téten is átesett, majd csontve­lő transzplantáción. Számos ke­zelés után egy éve a betegsége kiújult, ezúttal őssejt transz­plantáció következett. A család most a kölni klinika visszajelzé­sét várja, hogy vállalják-e Kiara kinti protonsugár-kezelését. Kiara javára a siófoki fut- balíklub is gyűjtött pénzado­mányt a legutóbbi hazai mér­kőzésen. F. I. Akadálymentessé tett istentisztelet KŐRÖSHEGY A Magyar Refor­mátus Szeretetszolgálat fo­gyatékossággal élők elfogadá­sát segítő programjában részt vett a kőröshegyi református egyházközség is. Záró alkal­mukon, az „akadálymentes” istentiszteleten az érzékenyí- tésre szintén kiemelt hang­súlyt fektető ságvári gyüleke­zet is képviseltette magát. Ficsor Gábor Andor, kőrös­hegyi lelkész prédikációjában a vakon született ember meg- gyógyításáról szólt. Hangsú­lyozta: Isten nem fordul el a sérült személytől, nem ítélke­zik, hanem minden nehézség­ben valamennyiünk oltalma- zója, s nyújtja felénk vigasz­taló kezét. Megható műsor­ral szolgáltak a zalaegersze­gi Mandulavirág Fogyatékkal Élők Református Gondozóhá­zának lakói és munkatársai. A templomi együttlétet szere- tetvendégség követte. A mentorként tevékenyke­dő Bozsoki-Sólyom Eszter ar­ról beszélt: különösen fontos­nak tartja a közösségekben a lelki akadálymentesítést.- A keresztyéneknek Krisz­tus példáját kell követniük, azokhoz kell közel lépnünk, akiktől mások eltávolodnak, azokat kell átölelnünk, aki­ket mások eltaszítanak - han­goztatta az elfogadást segítő program mentora. G. A. (i A A siófok ntmmmm licit Kiara

Next

/
Thumbnails
Contents