Somogyi Hírlap, 2016. december (27. évfolyam, 282-307. szám)

2016-12-01 / 282. szám

fi MEGYEI KÖRKÉP 2016. DECEMBER 1„ CSÜTÖRTÖK Szabó István professzor egyedülálló technikát honosított meg osztályán Pécsről jött a kaposvári Príma KAPOSVÁR Nyolc éve érke­zett Pécsről a Kaposi Mór Oktató Kórház Ortopédi­ai egységének élére. Szabó István professzort az idén először jelölték a címre, s rögtön meg is kapta a So­mogy megyei Príma-díjak egyikét. Amiről azt mond­ja, először elhinni se akar­ta. A következő gondolata meg az volt, csapat kellett ehhez, nem is akármilyen. Az utána következő pedig az, hogy egy kicsit szégyel­lj is magát. Márkus Kata kata.markus@mediaworks.hu- Szégyenkezés? Miért?- Őszintén szólva számta­lan érzés kavarog bennem. Igen, egy kicsit szégyellem is magam a többi híres somogyi miatt, akik 40-50 éve ugyan­úgy teszik a dolgukat a me­gyében, mint én, s eddig még nem kaptak ilyen díjat. Tu­lajdonképpen én nem teszek mást, mint sokat dolgozom, és próbálom egyre inkább fej­leszteni a szakmámon belül a technikákat. Persze ez egy ki­váló csapat nélkül nem megy, főleg úgy, hogy valóban van néhány terület, amiben or­szágos elsőséget vívott ki a kaposvári Ortopédiai osztály.- Mint például az izomátvá­gás nélküli csípőprotézis-be­ültetés, amiből az elsőt Ka­posváron végezte el még 2008 novemberében.- Pontosan 28-án volt az el­ső ilyen műtét Kaposváron. Aminek a lényege, hogy sok­kal rövidebb a gyógyulási idő, s akár már másnap mankó nélkül tud járni a beteg. 2012 környékén kezdték .el más kórházakban is alkalmazni ezt a technikát.- Az orvostudomány viszont viharos gyorsasággal fejlődik, az elmúlt hetek egyik híre az volt, hogy Pécsett egynapos sebészet keretében végeztek csípőprotézis-műtétet.- Lehet, hogy egyelőre még a mi gondolkodásunkkal van gond, mert nehezen tudjuk el­képzelni, hogy egy ilyen nagy műtét után egy nappal haza­mehet a beteg. Pedig szak­mailag ez teljesen rendben van, inkább az előnyét látom, mint a hátrányát. Az egyik nagy előnye például az, hogy az ortopédorvos-társadalom- magamat is beleértve - is­mét szembesült vele: mindig a legfrissebb kutatásokat, a legújabb tudományos mód­szereket követve kell, hogy végezze a munkáját.- Kaposváron rendelkezésre állnak azok a feltételek, ame­lyek elengedhetetlenek ah­hoz, hogy egy csipőprotézis műtétet egynapos sebészet keretében végezzenek el?- Az orvosi feltételek teljes mértékben adottak hozzá. Ám számtalan feltétel szükséges még ahhoz, hogy ez megva­lósulhasson. Talán a legfonto­sabb, hogy a beteg akarja ezt, és persze alkalmas is legyen rá. Szükséges ezen kívül egy mindenre kiterjedő oktatás az első nap utáni teendők­ről, valamint az is, hogy a be­teg egy-két órán belül vissza tudjon menni a központba, ha bármi gond adódik. Fontos az is, hogy az otthonában legyen egy segítő, jelenleg a betegek 60-70 százalékánál megvan a lehetőség arra, hogy másnap haza tudjon menni, s 20-30 százalékuk aznap hazame­hetne, ha valamennyi egyéb feltétel adott volna. Sokszor egyébként az torpedózza meg ezt a lehetőséget, hogy túl­ságosan messziről érkezik a beteg. Fontos azonban meg­jegyezni, hogy nem csak az izomátvágás nélküli műtéti technika teszi lehetővé, hogy aznap hazamehessen a beteg, a másik két fajta gyakori fel­tárási móddal Is elérhető ez.- Említette, hogy az egész csapaté az elismerés. Hogy látja, a betegek is értékelik ezt a csapatot?- Azt látom, hogy a somo­gyiak talán kevésbé értékelik azt, amilyük van, mint azok, akik az ország távolabbi ré­szeiről kerülnek ide. Egyéb­ként nagyon sok elismerést kapunk a magas szintű beteg- ellátásról az osztályon. Ahol már érkezésem előtt is egy ki­váló csapat dolgozott, a non- doktorok, szakdolgozók és az orvoskollégák is szívüket-lel- küket kiteszik a betegekért, de nagyon sok segítséget ka­punk a velünk együtt dolgo­zó osztályok dolgozóitól, még a nehéz helyzet ellenére is.- Mert nehéz a helyzet? Szak- emberhiány van?- Nagy gond pillanatnyi­lag nincs az osztályon, per­sze állhatnánk jobban is e te­kintetben. Öt specialistánk és 2 nyugdíj mellett dolgozó szakorvosunk van, jelenleg inkább az okoz gondot, hogy kevés a fiatal orvosunk.- Ha már a gondoknál tar­tunk, mi a helyzet a kórhá­zi fertőzésekkel az ortopédiai osztályon?- Nálunk 1-2 százalék alatt van a fertőzések száma, ez vi­lágszinten is jó eredménynek számít. Persze ez nagyon sok energiánkba kerül. Bevezet­tük a betegeknél a góckuta­tást, mert úgy gondolom, ez­zel is javíthatjuk a betegbiz­tonságot. Ezen kívül számos újítást alkalmazunk az osztá­lyon, de itt is meg kell említe­ni az egynapos sebészet elő­nyét; minél kevesebbet érint­kezik ugyanis a beteg a kór­házi flórával, annál kisebb az esélye a fertőzésre. S per­sze elengedhetetlen a kórhá­zi dolgozók higiéniája, tehát a legfontosabb a kórházi proto­kollok betartása. De egy olasz tanulmány felhívta a figyel­met nemrégiben egy érdekes­ségre is: e. szerint az orvosok a nyakkendőjükön is átvihe- tik a fertőzést egyik betegről a másikra. Ez az egyik oka, hogy nem hordok nyakken­dőt, vagy csak nagyon ritkán.- Említette, hogy nagy or­voshiány nincs az osztályon. Mégsem egyszerű úgy lavíroz­ni, hogy a betegek is elége­dettek legyenek, de az orvo­sok is maradjanak itthon. Önt mi tartja itthon?- Azt gondolom, mindenki tud boldogulni ebben az or­szágban, aki elér egy bizo­nyos szakmai színvonalat és hajlandó is dolgozni. Az egy másik kérdés, hogy külföl­dön egy munkahelyen is bol­dogulhat az orvos. Egyelőre itthon még sajnos nem arról szól az orvoslás, hogy egy he­lyen, mondjuk egy állami in­tézményben megtalálja a szá­mítását az orvos. Sok helyen kell dolgozni, és nagyon so­kat. Persze melyik szakmá­ban nem? De visszatérve a kérdésre: leginkább a csalá­dom tart itthon. A szüleim hetven fölött járnak, s bár eléggé mobilak, mégis előbb- utóbb nyilván szükségük lesz a segítségemre. Másrészt az a néhány igazi barát is marasz­tal, akikkel bármikor szíve­sen találkozom, s akiket bár­milyen problémával bármi­kor hívhatok. S valljuk be, 47 éves újrakezdeni külföl­dön már nem egyszerű. De talán a legfontosabb, a gye­rekeim, a feleségem, aki nem igazán akar külföldre menni. Névjegy: Szabó István 1969-ben született Pécsett. 1993-ban summa cum laude eredménnyel végzett a POTE Általános Orvosi Karán. 1995-ben a Baranya Megyei Kórház Általános Sebészeti Osztályán kezdte pályafutását. 1995 és 2008 között a POTE Ortopédiai Klinikáján dolgo­zott, ez idő alatt 3 évet Belgi­umban, 1 évet Franciaország­ban töltött. 2004-ben a vállprotézissel kapcsolatos témában védte meg PhD-ját. 2008 szeptembere óta dolgo­zik a Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház Ortopédiai Osztályán, amelynek jelenleg is osztályvezető főorvosa. 2010-ben PTEÁOK-n habilitált. 2012-ben a Pécsi Tudomány- egyetem egyetemi magánta­nárnak nevezte ki. 2016-ban Somogy megye Prí­ma-díjasa. S hát lássuk be, bármilyen közhelynek is hangzik, lehet nekem bármilyen végzettsé­gem, elismerhetik a munká­mat bárhol, ha nem áll az em­ber mögött egy sziklaszilárd családi háttér, semmire nem tud jutni.- Ha nem csak 24 órából áll­na a nap, mire fordítana több időt?- A munkán kívül minden­re.- A focira? Az orvosváloga­tottra?- Abszolút. Nagyon szere­tem a sportot általában. Már készülünk a jövő évi ausztri­ai VB-re. De a focit nem csak a mozgás miatt szeretem. Gye­rekként rengeteget fociztam, s amikor gólt lőttem vagy gól­passzt adtam, az egyfajta eu­fórikus érzés volt számomra. Ezt az érzést aztán otthon is sokszor átéltem, amikor édes­apám csillogó szemekkel ha­zajött a klinikáról és újságol­ta, hogy sikerült megmen­teni egy koraszülött babát, vagy édesanyát. Ezt az eufó­rikus érzést, amit a foci vagy a szüleim történetei adtak an­no gyerekként, szerettem vol­na újra átélni. S ezt ma a mű­tőben nap mint nap megélhe­tem. Mert ez az életem. FOTÓRIPORT - ÉLET AZ ŐSZI ÁLLATSIMOGATÓBAN CSACSIVILAG: kisállatokban is bővelkedik a simogató SZÜRKÉK: az impozáns jószágokat csak a távolból szabad figyelni SZEMKONTAKT: nem csak simogatni, gyönyörködni is lehet * v * M Szabó István szerint mindig a legújabb tudományos módszereket kell követni

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents