Somogyi Hírlap, 2016. december (27. évfolyam, 282-307. szám)
2016-12-03 / 284. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP 2016. DECEMBER 3., SZOMBAT KÉKHÍREK Pártfogót keres húszméteres hordójának a somi népi iparművész Hintát faragott a hercegnek Megvalósult a dédelgetett terv: nemzetközi megrendelésre dolgozik a somogyi művész, faragványai méltán váltak híressé Fantomrongálót keres a kaposvári rendőrség SOMOGY Az Erdősor utcában történt baleset még kedden délután, az ütközés során letört egy autó visszapillantó tükre, de a karambol okozója adatainak hátrahagyása nélkül elhajtott a helyszínről. A kaposvári rendőrkapitányság keresi az ismeretlen típusú és forgalmi rendszámú járművet és annak vezetőjét. Mint kiderült, nem tartott megfelelő oldaltávolságot az út jobb szélén szabályosan parkoló Fiat Pun- to mellett. A rendőrség kéri mindazok jelentkezését, akik a balesetet látták, vagy azzal kapcsolatosan, valamint az okozó járműről és vezetőjéről információval rendelkeznek. Jelentkezni lehet személyesen a Kaposvári Rendőrkapitányság Közlekedésrendészeti Osztályán (7400 Kaposvár, Szent Imre utca 12.), vagy hívják a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság Tevékenység-irányítási Központját a 06-82-502-700-as telefonszámon, illetve tegyenek bejelentést az ingyenesen hívható 06-80-555-111 „Telefontanú" zöld számán, továbbá a 107 vagy a 112 központi segélyhívó telefonszámok valamelyikén. Sz. T. Nem fizetett, becsöngettek a rendőrök KAPOSVÁR Egy kaposvári féri gondolta úgy csütörtökön a déli órákban, hogy nem fizet tankolásért egy helyi benzinkúton, azonosításához nem kellett sok idő a rendőröknek. A 48 éves férfit otthonában fogták el, majd a rendőr- kapitányságra előállítottak, meghallgatását követően szabadon távozhatott. A Kaposvári Rendőrkapitányság tulajdon elleni szabálysértés elkövetése miatt folytat ellene eljárást. Sz. T.- Egyedülálló attrakció volna a világon, akár a párizsi Eiffel-torony - mutatja Lei- tert András a húsz méter hosszú és tizennyolc méter átmérőjű hordó tervrajzát. Fónai Imre imre.fonai@mediaworks.hu SOM - A Balaton közelébe képzeltem el, igazság szerint ide, a somi dombra, amire rálátok, de felőlem bárhol fölállíthatnák. Jövőre lesz húsz éve, hogy „házalok” vele, s örömmel olvastam a minap, hogy Siófokon turisztikai fórum lesz, ahol bárki előadhatja az ötletét. De persze az enyém nem fért bele a fölszólalóknak biztosított rövid időbe... Hintó- és bormúzeum a Gön- cöl-parkban, ami lehetne színház, kiállítóterem és sport- csarnok, „gyönyörű karzattal, pazar hintókkal, a borvidékek bemutatójával, a Balaton téli-nyári attrakciójaként” - ez az öt éve Somban élő népi iparművész-hintókészítő, Lei- tert András dédelgetett terve, amire „minden politikai oldal rácsodálkozott már 1997 óta, Horn Gyula miniszterelnökhöz be is jutottam vele, nagyon tetszett neki, de aztán elveszítették a választásokat. Márpedig ez sokmillió eurós projekt, komoly pártfogó nélkül aligha lehet belőle valami...”.- Német megrendelésre készül a lovas szán - mutat kicsiny műhelyének közepére, egy már csaknem kész hintó- ra, amire kígyófejeket faragott. Hazai megrendelője is akad, de a legtöbb ma is nyugati, igaz, buszokkal már nem érkeznek a belgák és hollandok, mint régebben a kiskőrösi műhelyébe, hintót rendelni. - Akinek lova van, az eleve a gazdag réteg - magyarázza. - És nyugaton azért magas lovas kultúra dívik, ott nem káromkodnak, nem ütik a lovat... Leitert András felmenői a sváb-bajor medencéből származtak, ő már egy magyar- országi sváb faluban, Hartán született. - Édesapámnak patkolókovácsként a huszároknál is híre volt, sváb nagyanyámtól (aki végül elkártyázta a családi vagyont) meg mindig azt hallottam, hogy a nagyapám volt a legjobb bognár Hartán; a kocsik körül forgott az egész família élete. Tízéves forma lehettem, amikor a szomszédék új léckerítése készült, abból én elcsentem egyet és puskát faragtam; a tanító bácsi még pénzt is adott érte. Sváb gyökerek, némi művészi hajlam... Művészi színvonalra fejlesztette a hintókészítést, de belsőépítészként sem utolsó, keze munkáját dicséri az idén pünkösdkor felszentelt bábonyme- gyeri református magántemplom csillárja, falikarjai, úrasztala, szószéke. - Tabra jártunk abban az időben templomba a feleségemmel, egyszer azt láttam, hogy leszedték a romos bábonymegyeri templom tetejét - emlékszik vissza a somi népi iparművész az első találkozására Ágh János bábonymegyeri gazdával, a tán egyetlen magyarországi magántemplom tulajdonosával. - Kíváncsiságból megálltam, meg akartam nézni, amikor a dombtetőn egy terepjáróból kiszállt egy bajuszos férfi, mondta, övé a templom, mire megkérdeztem, hogy „miért, maga a pap?”, s Ágh János azt felelte: „nem, én juhász vagyok”. Hogyan tudnék segíteni, ez volt a következő kérdésem. Szabad kezet kaptam, kell ide egy Nagy-Magyarország-dombor- mű a falra, ez volt az első ötletem, Ágh egyszerű szószéket akart, de én mondtam, hogy azt nem lehet, mert minden tekintet oda szegeződik. Amikor aztán valami elkészült a templomban, mindig azt mondta, „András bátyám, dob egy hátast, aki ezt meglátja!” Leitert András levelezőpartnere Fülöp herceg, Erzsébet angol királynő férjura. Ennek persze már köze van a hintók- hoz, lévén, Fülöp herceg nagy lovas, korábban fogathajtó versenyeken is indult. - Az első lovas szánom az esseni nemzetközi kiállításra készült, ahová csak meghívottként lehet elmenni. Kapcsolatba kerültem a világhírű német hintókészítő céggel, s amikor az ománi szultánnak készítettek hintót, engem kértek fel a famunkákra. Amikor meg Szilvásváradon rendezték a fogathajtó világ- bajnokságot, és várták Fülöp herceget, a nemzetközi szövetség elnökét, tőlem kértek ajándékötletet. Meg is faragtam egy másfél méter széles alapra Anglia és Magyarország térképét, Fülöpöt, amint hazánkba jön négylovas fogatával, s a békegalambot, amint Magyar- ország felől Anglia felé repül. A hátuljára ráírtam, hogy Isten óvja Anglia királynőjét és családját. Nagy nehezen elértem, hogy személyesen adhassam át. Kapcsolatban maradtunk, üdvözlőlapot is szokott küldeni, s amikor három hintót rendelt, annak is én készíthettem odakint a famunkáját. Amikor 1997-ben megrendelésekkel tele (és az előlegekkel a zsebében) jött haza a németországi kiállításról, annyira föl volt dobódva, hogy elhatározta: valami monumentálisát, maradandót alkot a hazájának. Ez lett a hintó- és bormúzeum terve az óriáshordóban. Fülöp hercegnek is megírta az ötletét, aki azt írta neki visz- sza: reméli, ő vághatja majd át a szalagot. - Fülöp is idős, beteg már, én is 76 éves vagyok - jegyzi meg. - Sok elvesztegetni való időnk már nincsen... Óvatos forgalom, karácsony előtti nyugalom a nagypiacon, ahonnét lassan eltűnik az erdei gomba A gyümölcsök királya lett a fagycsípte naspolya KAPOSVÁR A forgalom még alig, a megannyi Dióbelet veszekl-fe- lirat viszont már a bejgliszezon, vagyis a karácsonyi ünnepek közeledtét jelzi a kaposvári nagypiacon. Ahol az őstermelői szekció már hetek óta bevonult a régi csarnokba, s a kapu előtt a helypénzt megspórolni vágyók is lassan elmaradoznak: hárman tartják mindössze a frontot, néhány sütőtök, s kevéske leveszöldség árválkodik előttük, ám láthatóan nem fogy a portéka. Persze érthető, hiszen a fonnyadt petrezselyemzöld karcsú csomagját hetven forintért kínálják - százanként nagyjából egy tízesért... Ben- tebb persze nagyobb a mozgás, a kofák lábváltással próbálnak dacolni a december eleji klímával, a vásárlók pedig dankasirályként körözve mérik fel a választékot és az árakat. Kutakodni feltétlenül érdemes, hiszen pénztárcacsapoló a különbözet, ha valaki kényelemből-lus- taságból a hajdanvolt Állami Áruház-szlogennek megfelelően mindent egy helyen pakol a kosarába. Mert bizony hiába tökéletes hétvégi menü az aranyló húsleves és a töltött paprika, ha a sárgarépát 130 forint helyett 250-ért, a gyökeret 400 helyett 600-ért, a zellert 390 helyett 550-ért főzzük bele, s egy valamirevaló háziasszony bizony felszisszen, ha 650 forinVeszi vagy nem veszi? Feltétlenül érdemes kutatkodni a piacon tos paprikát kell megtöltenie, noha odébb 350-ért is akadt, s a 800-ért kínált paradicsomból készült mártást cukrozhatja bármennyire, keserédes lesz a végén, nem úgy a 350-esből... Iparkodni kell, ha erdei gombából akar még levest vagy pörköltet főzni valaki, kevéske per- eszke, laska, júdásfüle, gyűsür- tuskó szerénykedik az asztalokon, ötszáz adagja - láthatóan az utolsókat rúgja a szezon. A csiperkét valamivel drágábban mérik, a rántani-tölteni való nagyfejűt éppen másfélszeres áron. Végre naspolyát is látni, bár a 800 forintos kilónkénti ár időutazásra szólít: 30 éve az ember jól megpakolta vele a cekkert, s sóvárogva nézte a kevesek örömét jelentő narancsot, ma már a déli téli gyümölcs a tömegcikk, s a kertvégi fa fagycsípte termése az unikum. Még a szőlő is olcsóbb, bár a 350 forintos saszlát még ingyen sem tennénk szatyorba, de 600-ért már akad olasz, egy százassal drágábbért pedig rozé is. A szilva ugyanennyiért megy, az apraját viszont 250-ért is odaadják, bár ennek se íze, se bűze. Olcsó vitaminforrásnak az alma marad, melyből kétszáz alatt is akad több fajta, de influenza- szezon előtti erősítőnek kiváló a 200-250 forintos cékla is. Még akkor is, ha külön program utána a mosogatás... Vas A.
