Somogyi Hírlap, 2016. december (27. évfolyam, 282-307. szám)
2016-12-13 / 292. szám
fl, MEGYEI KÖRKÉP 2016. DECEMBER 13., KEDD Lángra kapott az ágy a lakásban SOMOGYTARNÓCATűz ütött ki egy négylakásos társasház középső épületében, a barcsi hivatásos tűzoltók kiérkezése előtt a lakók áramtalanították az épületet. Kiderült, egy ágy gyulladt ki, de a tűz nem terjedt át az emeletre, s a szomszédos lakásokra sem. Egy asszonyt mentettek ki a tűzoltók, akit a mentők a helyszínen elláttak. Az egység átszellőztette a lakást, a lakó pedig ideiglenesen rokonokhoz költözött. M. G. Tolvajt fogott a biztonsági őr KAPOSVÁR Egy bolt biztonsági őre érte tetten azt a helyi férfit, aki alkoholt és élelmiszert lopott el. A férfi az árut a szatyrába rejtette, majd a pénztártól fizetés nélkül távozott, de az őr vásárlói ellenőrzésre szólította fel. A kiérkezett körzeti megbízottak a 62 éves Cs. Gyulát elfogták és előállították a Kaposvári Rendőrkapitányságra, ahol tulajdon elleni szabálysértés elkövetése miatt szabálysértési eljárást indítottak ellene. M. G. Villanyoszlopnak ütközött az autó MIKE Villanyoszlopnak ütközött egy személygépkocsi a Kossuth utcában. A jármű három utasa közül egy súlyos, kettő pedig könnyű sérülést szenvedett. A gépkocsit a tűzoltók áramtalanították, s biztosították a területet. M. G. Feszítővágóval szabadították ki BALATONBOGLÁR Teherautóval ütközött egy személyautó a Klapka és a Gyep utca kereszteződésében. A személyautó vezetője megsérült és beszorult, ezért a tűzoltók feszítővágóval nyitották ki a jármű ajtaját. Az egység ezután áramtala- nította a gépkocsit. A műszaki mentés és a helyszínelés ideje alatt forgalomkorlátozás volt érvényben. M. G. Elég neki az apró szertár, s a tanterem, mely mindig is az „övé” volt Tehetségek útiét egyengette A kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium számos diákja kötött ki az orvosi egyetemen, vagy öregbítette az iskola hírnevét országos és nemzetközi tanulmányi versenyek élmezőnyében. Miklós Endréné biológia-kémia szakos tanárnőnek mindebben óriási szerepe volt. Az iskola pedagógusa az idén lett közönségdíjas Prima. Gyeszát Zsolt zsolt.gyeszat@mediaworks.hu KAPOSVÁR - Itt meg lehet fiatalodni, pusztán ettől a zajtól, ettől az erőtől - mondta Miklós Endréné, a diákoktól nyüzsgő gimnázium két tanóra közötti szünetében. - Tanárnő, meghoztuk a mézeskalácsokat! - még a kémiaszertárban sincs nyugta. Ám egy cseppet sem bánja ezt, sőt...- Édesapám mindig is orvosnak szánt, de ha bemegyek a kórházba, szorongás fog el - jegyezte meg. - Mindig jó tanuló voltam, nyolcadikosként megyei első magyarból és biológiából. Amikor pályaválasztás előtt álltam, akkor az orvosi egyetem volt a csúcs. Noha csodálom az orvosokat, azt mondtam, inkább „lökjenek fel” a folyosón, ebben számomra erő van. Rám hagyta döntésemet édesapám. Ám megjegyezte, hogy ne menjek majd panaszkodni hozzá. Ehhez mindig is tartottam magam. Most is osztályfőnök, kilencedikesek a diákjai. - Ez a nyolcadik osztályom már, ha belegondolok, hogy az hány év... Sosem volt még olyan, hogy ne lett volna osztályom, pedig az már eleve ötvenszázalékos gőz. Nem mindig a biológia-kémia szakot képzelte el magáénak, a magyarhoz is éppen úgy húzott a szíve. - Kaposmérői általános iskolás tanárnőm, Varga Gyuláné akkor került ki az egyetemről, s a maga moderni- tásával igazi példa volt egy kis falusi lány előtt. A magyart azóta is nagyon szeretem. Amikor egyetemre akartam menni, öt embert vettek fel magyar szakra és tizenötöt biológiára. Utóbbit már régebben is, a kémiát pedig éppen itt, a Táncsics Mihály Gimnáziumban szerettem meg - tette hozzá. MindebMiklós Endréné nem tud elszakadni a magyartól, néha versszavalással indítja a tanóráit ben nagy szerepe volt kémiatanárának, Kontra lózsefnek, későbbi osztályfőnökének Gál ló- zsefnének, s biológiatanárának, Puchmann Istvánnénak, aki a Prima-díj után telefonon gratulált a tanárnőnek. ’ A magyartól nem tud elszakadni tanítás alatt sem, nem egyszer versszavalással indít kémiaórán. - A kémia gyakorlatilag perifériális tárgy, s hogy odafigyeljenek a diákok erre a csodára is, azt versben szoktuk megfogalmazni. A biológiával sokkal köny- nyebb azonosulni, mint a kémiával. A diák szemével a biológia megfoghatóbb mindaddig, míg nem kerülünk bele a biokémiába. Ám akik speciálisan biológiát tanulni jönnek ide, azoknak én már a kilencedik osztályban megígérem, hogy a legkedvesebb rész éppen a biokémia és a genetika lesz. Csak várják ki, s tanulják hozzá szorgalmasan a kémiát. Ezt számos diákja megfogadta. Közöttük országos elsők, sőt nemzetközi diákolimpikonok is. A diákok által „megnevelődtem” szakmailag. Fiatalabb koromban még jártam továbbképzésekre, de rájöttem, hogy amit nekem az ELTE adott, azt nehéz túlszárnyalni. Azért pár diák szerzett egy-két éjszakai felkészülést számomra. A tehetségekkel sokat kell külön is foglalkozni. Fontos az egyéni megszólítás, akár a más-más általános iskolai felkészülés miatt is. Ez történik a délutáni szakkörökön. Azt szoktam mondani, hogy a fiatalokban rejlő tehetség nem pusztán az ő sajátjuk. Az ő felvállalásaiból érzem, hogy kire lehet számítani. A többség felhajtó erőt képez, így kerülnek elő a „legek”. De meg kell jegyezni, bárhová megyünk, rétegződik a tudás. Nem szabad felülni a szakmai versenylóra, a Névjegy: Miklós Endréné 1956-ban született. Kapós- mérőben nőtt fel, ott járt általános iskolába. A Táncsics Mihály Gimnáziumban érettségizett 1975-ben. Budapesten az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem Természettudományi Karán biológia szakon végzett 1980-ban. Férjével, Endrével Kaposvárra tért vissza, majd négy évig a Munkácsy Mihály Gimnáziumban kapott állást. Ezután hat évig volt gyesen, s 1990-ben visszatért a Táncsicsba, ahol máig tanít. Több rangos elismerést is kapott pályája során, köztük Köz- társasági bronz érdemkeresztet, s Kaposvár városért dijat. A közönség által megszavazott Prima-díjat szülei emlékének ajánlja, ám úgy fogalmazott: köszönettel tartozik érte mindenkinek. teljességet kell nézni, s úgy tanítani. Nem jár le a gimnázium emeletéről a természettudomány laborba. - Nekem itt a szertárban mindenem megvan, amire szükségem lehet - fűzte hozzá. A szertár mellett pedig az a terem van, melyben egykor ő maga tanult. Ma abban tanít. - Mögöttem ült annak idején az a fiatalember, aki a férjem, s gyermekeim is tanultak ebben a teremben. Ez a kötődés ajándék a sorstól, nem tudom, hogy hány emberrel történhet meg. Fia, s lányai pályaválasztásába nem szólt bele. - Azt gyerekként is látták, hogy az anya otthon lelkesen beszél a diákokról. Kitűnőek voltak mindig is, sőt kérték, hogy tanítsam őket. Nem bántam meg. Lányom, Dóra elvarázsolódott a kémiától, középiskolai tanár lett Budapesten. Fiam, Gábor a közgazdasági vonalat választotta, egyetemen tanít. Idősebb lányom, Júlia pedig éppen orvos lett, akitől van két unoka is. Most a hidegben is biciklivel járok, itt parkolok hátul. így érek oda leggyorsabban akárhová is, például unokáimhoz. Minden estét olvasással fejez be, versekkel, idézetekkel van tele a fiókja. - Weöres Sándor két mondatába sűrített életbölcsesség éppen olyan zsenialitás, mint a természettudományos felfedezések - tette hozzá. A megzenésített versek még inkább megérintik, vasalás közben akár hússzor is meghallgat egy-egy darabot. Sokat olvas, mostanában főleg lókait. - Hihetetlen nyelvezete van. De az ősmagyarok korrajza is csodálatos.- A szertárban akárhová nyúlunk, csodák jönnek elő - mutatta a diákoktól kapott emlékeket, emlékkönyveket, melyek a polcon sorakoznak.- Az idegi állóképesség kopik. Bármennyire is fog hiányozni, valamikor abba kell majd hagyni, ez is hozzá tartozik a tartáshoz. Át kell adni a pályát a fiataloknak. Kérdésemre, hogy érdemes-e ma pedagógusnak menni, a tanárnő válasza határozott igen. - Egykor a döntésekbe nagyban beleszólt a pálya kereseti lehetősége, de nem emiatt megy tanárnak valaki, vagy nem megy... A negyedik adventi gyertyát egymásért gyújtják majd meg a kaposváriak, együtt készülődnek A közös ünnep, az együttlét a karácsony lényege KAPOSVÁR - A karácsony nem attól lesz tökéletes, hogy valaki süt, főz, takarít, vásárol - jelentette ki a kaposvári nyugdíjasház hétfői, karácsonyi ünnepségén Turnár lánosné, az intézmény szakmai vezetője -, hanem, hogy együtt készülődünk az ünnepre. A kecelhegyi nyugdíjasház lakóit ezúttal a Tüskevári Nyugdíjas Klub köszöntötte karácsonyi műsorral - énekkel, verssel, kórussal -, s a teljesen megtelt közösségi teremben egy verssel az otthon lakója, a kerekesszékhez kötött Sári Lajos is meglepte társait, akik az önkormányzat ajándékcsomagjait vehették át.- Tizennégy esztendeje, a nyugdíjasház 2002 decemberi átadása óta ér az a megtiszteltetés - mondta Szita Károly polgármester, miután meggyújtotta az adventi koszorún a gyertyákat -, hogy önökkel ünnepelhetek: örülök, hogy fontosnak tartják, együtt legyünk. A polgármester hozzátette: mintha csak tegnap lett volna, hogy a Kossuth téren Fontos, hogy együtt legyenek és ünnepeljenek Szavalat és áhítat: felemelő pillanatokból nem volt hiány meggyújtották a város adventi koszorúján az első gyertyát. Méghozzá komoly tömeg előtt, ugyanis a kaposváriak fontosnak tartották, közösen örülhessenek, hiszen az ünnep együtt megélve sokkal szebb.- Az első lángot az ősökért gyújtottuk meg - magyarázta Szita Károly -, azokért, akik lehetőséget adtak, hogy közösen építsük a várost. A második gyertya a szegényeknek szólt, akiknek ilyenkor, az ünnepek idején még nagyobb szükségük van ránk, s nekünk éreztetnünk kell velük, hogy nincsenek egyedül. A harmadik láng a hősökért ég. Azokért, akik kivívták a szabadságot, s akiknek köszönhetően megtapasztalhattuk, hogy békében és szabadságban lehet gyarapodni. De a hétköznapok hőseinek, az orvosoknak, a tűzoltóknak, a papok- nak-lelkészeknek és az édesanyáknak is szól. A negyedik gyertyát pedig vasárnap egymásért fogjuk meggyújtani, megmutatva: együtt erősek vagyunk, s számíthatunk egymásra. A. V. Lehetőséget kaptak a közös városépítésre
