Somogyi Hírlap, 2016. december (27. évfolyam, 282-307. szám)
2016-12-11 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 46. szám
SZTORI 2016. DECEMBER 11., VASARNAP Két évtizede majdnem kihalt, most rangos étterme!9^^^^i|^%mg^li^y két és a feldolgozókat is. A cél az lenne, hogy a következő tíz évben megduplázódjon a vágóhídra kerülő mangalica meny- nyisége.” A mangalica külföldön már most is népszerű. Több fogy belőle Spanyolországban és Japánban, mint idehaza. A vágóhídon levágott hízók mintegy 75-80 százalékát exportálják, főként Spanyolországba, de jelentős vásárló Németország, Svédország és Anglia, az ázsiai országok közül pedig Japán, Szingapúr és Tajvan is. Eddig gasztronómiai-bemutatókon ismerkedtek az éttermek a magyar alapanyaggal és óriási a sikere a séfek között, a húsát és a zsírját is elismerik. „Azért dolgozunk, hogy a mangalica egy olyan keresett és nagyra értékelt prémium alapanyag legyen a világban, mint a libamáj vagy a kaviár - mondta Tóth Péter, Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke. - Az elmúlt években, Ázsiában is egyre több mangalicát vásárolnak, főleg a japánok, csodahúsnak tartják, ott ugyanis nagyon szeretik a zsírosabb húsfélé- két. Ha Amerikában is belendül a piac, az tovább nőve- ßr li majd itthon 9 { is a manga- M lica ázsió- * W ját, ez pedig f ösztönözhe- jk ti a termelő- % mÉM. A hazai tenyésztők, világszerte elismert luxushúst akarnak csinálni belőle, pedig pár évtizede még elavult zsírdisznónak tartották. Idehaza sokan máig csak azt tudják róla, hogy a zsírja egészségesebb. Pedig nem, de finomabb és tartásának körülményei miatt, minden része sokkal jobb minőségű, mint a többi disznóhús. Ezt most már Amerikában is tudják. manga»cakoca van hazánkba „Mindenütt azért szeretik, mert nem vizes, hanem gyönyörűen márványozott a húsa - mondta Tóth Péter. - Ez azt jelenti, hogy sokkal jobban elkészíthető és ízletesebb is, mint a többi disznóhús. Magyarországon inkább a zsírja és a kolbásza népszerű. A húst inkább csak luxuséttermek használják. Az itthon levágott mangalica sonkája szinte egy az egyben Spanyolországba kerül, de szerencsére a hazai fogyasztók közül is egyre többen tudják, hogy mekkora érték ez a hús. ” A kilencvenes évek elejére majdnem kihalt, akkor 200 darab koca volt, ma 9500 mangalicakoca van hazánkban és évente mintegy 60 ezer hízó. Ebből 20 ezret vágnak le vágóhidakon. Az egyesület ezt a következő 5-10 évben szeretné megduplázni. Erre pedig minden esély meg is van. Egyre igényesebb piacokat hódítanak ugyanis, konkurenciája pedig már csak Spanyolországban van. Az iberico nevű sertés az ottani sonkakultusz miatt maradhatott fenn. A többi országból kipusztultak, az egyébként korábban mindenhol ismert és őshonos zsírsertések. Fábos Erika AMERIKA A napokban érkezett meg az Egyesült Államokba az első friss, magyar mangalica szállítmány. Ez azért nagy dolog, mert négy év munkája van abban, hogy 15 év után újra lehet magyar sertéshúst eladni Amerikában. Állategészségügyi okokból ugyanis korábban kitiltották az Európából érkező disznóhúst és készítményeket. Nem egészségesebb, jobb és finomabb L A mangalica csak az körülményei miatt jobb a minőséIf utóbbi évtizedben került ge. Sonkája viszont - éppen a zsír ismét előtérbe, mert el- mennyisége és az izomrostok kö- ffi|| terjedt az az általános zötti sajátos eloszlása miatt - tö- IhugL vélekedés, hogy sza- kéletesen alkalmas a Serrano té lonnája kedvezőbb pusú sonka előállítására, mi- zsírsavösszetételé- vei hosszú érlelési idő alatt sem jsm nél fogva könnyeb- szárad ki. A konyhákon éppen éjoKm ben emészthető és ezért szereik egyre jobban. Húsa egészségesebb a töb- ugyanis, amiatt, hogy zsírral szé- tJl bi fajtáénál. Egy kísér- pen átszőtt, márványozott, sokkal P ^ Jet alapján ez tévhitnek ízletesebb is, mint bármelyik máF bizonyult, igaz a tartás sik disznóhús. A spanyol sonka mentette meg X 3 Az 1895-ben kitört sertéspes- zott génbank véd- tisben - ami 20 évig tartott - 4,5 te meg, a rendszermillió állat pusztult el Magyaror- váltásig 300 mangali- szágon, ezek 95 százaléka man- ca kocát őriztek meg a galica volt. Ezután hozták be szövetkezeti sertéstele- az országba a nyugati fajtákat, pékén. A végső pusztulás- amelyek miatt, a 70-es évekre tói egy váratlanul fellépő csaknem kihalt a mangalica. Et- spanyol igény mentette meg tői, csak az 1974-ben létreho- az állományt a 90-es években, Fotó: Kallus Győri Három fajtája f van, mindegyik I aranyos Sokan hatalmas sertéseknek képzelik, pedig közepes termetű fajta. Egy kifejlett 3 éves példány 150-170 kilós, míg a húshibrid sertés erty- nyí idős korára elérheti ennek a dupláját is. A legszembetűnőbb. hogy dús és hosszú szőre van. Három fajtája létezik, a szőke mangalica - ez a leggyakoribb Magyarországon - a fecskehasú és a legkésőbbi változat, a vörös mangalica,. ■ Egy miskolci anyuka is jelentkezett a Norvégiától Svédországig tartó kalandra Kutyaszánnal a sarkkörön túlra Szigetvári Eszter számára jövő csütörtökön lesz karácsony. Akkor derül ki ugyanis, hogy sikerül-e valóra váltania gyerekkori álmát és kutyaszánt hajthat. A hölgy 38 évet várt erre, és aki a legjobban drukkol neki ehhez, az a nyolc éves lánya, Bogi, aki az egészre rábeszélte. Fábos Erika ÁLOM Szigetvári Eszter mostanában ötpercenként csatlakozik az internethez. Annak a szavazásnak az állását böngészi, amelyik arról szól, hogy kinek sikerül bekerülni azok közé, akik Norvégián keresztül, 330 kilométert tehetnek meg Svédországig - és most jön a lényeg - egy igazi kutyaszánon. Szigetvári Eszternek ugyanis 10 éves korától ez volt az álma, ami egész az érettségiig elkísérte.- Úgy tíz éves lehettem, amikor kezembe került Jack London egyik regénye, amelyben a világ leghíresebb alaszkai kutyaszán versenyéről írt. Nem tudom miért, de az a távoli világ és főként az embert próbáló teljesítmény egészen magával ragadott. Ettől kezdve Eszter iskolás és középiskolás éveit végig kísérte a téma iránti rajongás és lelkesedés. Olyannyira, hogy végül a szülei megelégelték az állandó nyafogást és vettek neki egy husky kiskutyát.- Ennek ellenére ez a történet akkor véget ért, és csak 20 év múlva, idén nyáron folytatódott. A 20 éves érettségi találkozónkon felolvastuk ugyanis azokat a „Mi lesz belőled 20 év múlva” írásokat, amelyeket egymásról írtunk érettségink idején. Én már el is felejtkeztem arról, hogy rólam akkoriban azt írták, hogy kutyaszánhajtó leszek. És milyen a véletlen, pár héttel később láttam meg ennek a túrának a hirdetését. Nem is volt bennem semmilyen kétség, hogy ez most nekem szól, és itt a nagy lehetőség, hogy ezt beteljesítsem, valóra váltsam a gyerekkori álmom. De hogy végül pályázzon is a lehetőségre, arra kislánya, a 8 éves Bogi beszélte rá, aki maga is, anyukájához hasonlóan sportos és kalandvágyó. A Fjällräven sarki expedíció tulajdonképpen csak addig verseny, amíg oda bekerülnek a résztvevők. A 26 indulóból 13 ugyanis egy internetes szavazás alapján kerül bele a csapatba, akik országonként a legtöbb szavazatot kapják, automatikusan mehetnek. A másik 13 helyet a beküldött pályázatok alapján töltik fel a szervezők.- Azért maga a túra sem lesz sétagalopp. Megnéztem a Google Earth-ön a terepviszonyokat, nagyon változatos lesz a táj, erdők, síkságok, hegyek-völgyek, befagyott folyók, és persze nagyon hideg is lesz! Kaptunk egy rövid tájékoztatót, mi az, amit majd tenni kell, hogy bírjuk. Az eseményt tulajdonképpen azért szervezik, hogy hétköznapi emberek is kipróbálhassák ezt az életre szóló kalandot, mindenféle tapasztalat és előképzettség nélkül. Akinek sikerül bekerülni a csapatba, azoknak az első pár napban minden szükséges dolgot megtanítanak. Azt is, hogyan kell a szánt hajtani, hogyan kell a kutyákat ellátni, sátrat állítani, menedéket készíteni, tüzet gyújtani, hiszen az éjszakákat is kinn töltik, 5 napon át, sarki időjárási körülmények közt.- Rendszeresen sportolok, akadályfutásokon versenyzek, teljesítménytúrákon veszek részt, szóval fizikailag készen állok, és ha bekerülök a csapatba - mondta bizakodóan Eszter. Bár Magyarország éghajlata nem igazán kedvez a havas sportoknak és kedvteléseknek, egyre többen foglalkoznak szánhúzó kutyákkal hazánkban is. Legalább százan vannak olyanok is, akik rendszeresen indulnak versenyeken. Sőt, a szánhúzók között már vannak világ- és Európa-bajnoki magyar érmesek is. Önfejű, de barátságos kutyák a szánhúzók Az alaszkai maiamat, a szibériai husky, a samoyed és a grönlandi. Ez a négy kutyafajta, amelyeket arra tenyésztettek ki a világban, hogy szánhúzásra, teherhordásra és vadászathoz használják őket. Szibériából, Kanadából és Alaszkából származnak. Közös jellemzőik a közepes méret, a mérsékelt csontozat es a mozgékonyság, és a nagy- teherbírás. Dupla rétegű szőrzetüknek hála, az időjárási viszontagságokat jól viselik. Bundájuk télen „fűti", nyáron „hűti" őket. Azok a jellembeli tulajdonságok, amelyek a szélsőségesen hideg éghajlaton nélkülözhetetlenek voltak az életben maradáshoz - önállóság, önfejűség és domi nancia - magukban hordozzák, hogy ugyan jó társak, de csak egy szigorú, ugyanakkor gondoskodó gazdának érdemes közülük választani családi kutyát. MANGALICA AMIBB'Í: „Itt a nagy lehetőség, hogy valóra 9 váltsam gyerekkori álmom" f wiir’fitfrír -nmwirfr r*.. ■ %: j w -?
