Somogyi Hírlap, 2016. november (27. évfolyam, 257-281. szám)

2016-11-07 / 261. szám

MEGYEI KÖRKÉP 2016. NOVEMBER 7., HÉTFŐ Nem bűnösök a siófoki facebook- megosztók Immár jogerősen sem követtek el bűncselekményt a siófoki Fa- cebook-megosztók, mivel a Szek­szárdi Járásbíróság néhány hó­nappal ezelőtti határozatát most a Szekszárdi Törvényszék hely­benhagyta. Többször is megírtuk az or­szágos visszhangot kiváltott ügy kipattanása óta: Balázs Árpád- siófoki expolgármester tizenhét olyan személyt perelt be becsü­letsértésért, akik megosztottak egy cikket a Facebook-on. Az is­meretlen szerzőjű írás egy ko­rábbi, még Balázs Árpád polgár- mestersége idején nyélbe ütött ingatlanügyletet taglalt. Mivel kezdetben' bekapcsolódott az ügybe közvádlóként az ügyész­ség is, több megosztót rabosítot- tak, azaz bűnügyi nyilvántar­tásba vettek a rendőrségen. Az országos visszhang nyomán kö­zel háromezren osztották már meg az ominózus ingatlanos cikket a Facebook-on, de Balázs Árpád a tizenhét elsőként bepe­relt magánszemélyen kívül töb­bektől nem igényelt elégtételt. A Szekszárdi Járásbíróságon áprilisban magánvádas eljárás kezdődött, lévén, hogy idő köz­ben az ügyészség kiszállt a per­ből. Akkor a siófoki expolgár­mester úgy nyilatkozott, hogy amennyiben bocsánatot kér­nek tőle, úgy a legtöbbektől ezt elfogadja és a feljelentést velük szemben visszavonja. Bocsánat­kérésre azonban egyetlen per­be fogott cikkmegosztó sem volt hajlandó. A bíróság ezek után tárgyalás mellőzésével határo­zott a Facebook-megosztók elle­ni eljárás megszüntetéséről. Ba­lázs Árpád fellebbezése nyomán a Szekszárdi Törvényszék most azt állapította meg: az első fokon eljáró bíróság helyesen mondta ki, hogy Balázs Árpád közsze­replő, miként azt is, hogy az ál­tala sérelmezett, a vádlottak ál­tal megosztott Facebook-bejegy- zés pusztán kritikai észrevétele­ket tartalmaz egy korábbi ingat­lan-pályázattal kapcsolatban. Azon a Facebook-oldalon, me­lyen az ominózus ingatlanos írás is megjelent („Árpi lapjai­ról kitiltottak társasága”) csü­törtökön egy bejegyzés azt tette közzé: a hírek szerint a perbe fo­gottak viszontpert indítanak Ba­lázs Árpád ellen, kártérítés vé­gett. Balázs Árpádot kérdeztük, de nem kívánt reagálni. F. I. „Akasztunk rettenetes nagy halakat, de nem tudjuk megfogni” Víz nélkül i em tud élni Reviczky Gábor szívesen be­szélt örök szenvedélyéről, a horgászatról is. A filmekből - így például a Balatonnál játszódó Zimmer Feriből - és a hazai televíziós soroza­tokból jól ismert színművész rendszeresen pecázik. Sike Sándor sandor.sike@partner. mediaworks.hu Reviczky Gábor színművész, évtizedekig Poroszlóra, Kis­körére járt horgászni a Ti­szán. Hajója is volt - katonai rocsó -, s ladikja is. Szavai szerint mindig a folyami ré­szen pecázott, csak kalandoz­ni ment ki olykor az ártérre. Főleg akkor, amikor nagyon zavaros volt a víz. Egy külön­leges amerikai woblerral fog­tak a harcsát.- Amerikai wobler, gyilkol­nak érte az emberek. A negy­venes években gyártották az Egyesült Államokban. Spe­ciálisan vontatós horgászat­ra használták. Rettenetesen rázza magát. Negyven centi­re megy le maximum a vízfel­szín alá, és sáros vízben a har­csa úgy megy rá, hogy kitépi az ember kezéből - mondja nagy átéléssel, aki arra a kérdé­sünkre, hogy milyen viszony­ban áll a vízzel; azt mondja, víz nélkül nincs élet, a víz közel­sége lenyűgözi. Nem lehet nem szeretni a vizet, nem lehet le­tagadni - hangsúlyozza. Négy­éves korában volt először bot a kezében, Tatabányán.- Honnan jött a horgászat iránti rajongás? Csak úgy adódott. Nem volt mit csinál­ni, gyerekkoromban nem vol­tak játékok - meséli. - Tata­bánya-Újvárosban laktam, és az általér nagyon közel volt. A Bánhidai Erőművet táplálta, a hűtőtava ebből alakult ki. A csoda az volt, hogy akkor még ez szabályozatlan víz volt, te­le kanyarokkal és óriási do- molykókkal. Az ember vissza­emlékezik ugye, hogy hát csi- bészkedtünk. Olyan értelem­ben, hogy hát nem volt enge­délyünk. Cserebogárrajzás­kor kis mocskosokat, úgy hív­tuk, készítettünk. Ez egy negy­ven centiméteres fűzfa, kihe­gyezve és rákötve néhány mé­ter zsinór, arra meg a cserebo­gár. Suttyomban horgásztunk. Negyvenes zsinórt használ­tunk, mert akkoriban nem ju­tottunk máshoz, és megtörtént nem egyszer, hogy elszakította ezt a negyvenes zsinórt a há­rom-négy kilós domolykó - idé­zi teljes átéléssel az évtizedek­kel ezelőtti kis Reviczky Gábor világát a színművész. Arra pedig, hogy miként folytatódott a tulajdonképpen egész életre szóló pecás ka­land, így emlékezik:- Édesapám a Komárom Me­gyei Állami Építőipari Válla­latnak volt a főkönyvelője, mai fogalmakkal a gazdasági igaz­gatója. Akkoriban én együtt horgásztam egy Déri Lajos ne­vezetű emberrel, aki egyéb­A munka miatt pihen most a bot A színművész, ha lenne még e hónapban szabadnapja, el­menne pecázni. Idén ősszel nem tud. Párhuzamosan forgat két filmet. Az egyik sorozat, a Mi kis falunk, a másik tévéfilm, a Csandra szekere. Most fejez­te be a Pappa Pia-ját (roman­tikus, zenés szórakoztató film Csupó Gábor rendezésében) A forgatás tíz héten át tartott, ti­zenkét helyszínen. ként az ipari tanulóknak volt a vezetője. Ő egyszercsak azt találta ki, hogy vásároljon egy üdülőt az építőipari vállalat a bánhidai tavon és az ácsnak tanuló leendő szakmunkások vizsgamunkája egy ház le­gyen. Az apám ezt aláírta és eg_y igazán csodálatos házat építettek cölöpökön. Ezen a vidéken, Oroszlányban, a Bo- kodi Erőműnél és a Bánhidai Erőműnél az emberek trepni- nek hívják ezt. Gyönyörű szép ház lett, két ággyal, vaskály­hával. Nahát én az iskolát, volt úgy, hogy két hétig is mellőz­tem, megszöktem az iskola elől. Tökéletesen elsajátítot­tam az apám aláírását, az írá­Feltesszük a kérdést: előfor­dult-e, hogy valamelyik film­jében „horgászközeli” szere­pet alakított. „Hát, furcsa mó­don nem. Nagyon is csodálko­zom, hogy mennek ilyen rek­lámok a televízióban. Egy bi­zonyos cég úgy hirdet, hogy két horgász pecázik... Eszem­be jut erről, hogy még rek­lámnak sem hívtak. Hát leg­alább olyan embert hívnának, aki pecás. Én ismerem eze­sát. Magamat igazoltam és ír­tam alá minden jegyet. Ennyi­re imádtam horgászni. Egy pecásnak természetesen illik feltenni a legnagyobb fo­gásra vonatkozó kérdést.- Nagy halakkal sajnos én nem nagyon dicsekedhetek. Sajnos a nagy halak rendsze­rint elmentek. A Tiszán fog­tam harminchét kilós busát, persze valójában véletlenül, mert balinozás közben bele­akadt a hármas horog. A száj­ba. Én a mai napig az általam kidolgozott módszerrel száj­ba fogom a busát. Egyébként most érkeztem el abba a kor­ba, hogy egyedül már nem szeretek horgászni, van egy két a kollégáimat, az életük­ben nem volt horgászbot a ke­zükben. És ilyen kollégákkal csinálják a reklámokat. Lát­szik rajtuk, hogy közük nincs hozzá. A bot is rosszul áll a ke­zükben. Olyan azért volt, hogy a Balaton mellett és a Balato­non forgattunk, akkor a szüne­tekben természetesen lemen­tem horgászni. A Balatonon a legizgalmasabb az, ha be tu­dunk menni süllőzni. A bunyevác bogrács titka Reviczky Gábor nagyon szívesen készít különbö­ző halételeket. Van egy bu­nyevác bográcsa, amely vörösrézből van kiütve, alul egyre szélesedő, felfelé pe­dig kissé szűkülő. „Csak ebben készítem a hallét, nem is a halászlét. A bunyevácok dunai típu­sú halászlét főznek, illetve én ezt hallének mondom. A dunai típusú halié negy­ven perc alatt készül el és lobognia kell a víznek, s csak az utolsó tíz perc­ben szabad a paprikát be­letenni. Azért készül rézből a bogrács, mert a réz egy­ből átveszi a hőt és azért szűkül, hogy a lobogás mi­nél hamarabb jöjjön lét­re. A dunaihoz muszáj ez a forma.” társam, Tóth István. Együtt pecázunk mindig, egy kivá­ló horgász a Kis-Dunán, hajó­kat is épít, néha lehet látni a nevét és a fogását a rekordlis­tán is. Most is fogott az idén egy 68 kilós harcsát. Éppen most készült belőle halászlé egy fesztiválon. Pontyból lett az alap és a szeletek készül­tek ebből a hatvannyolc kilós harcsából. így tehát ma már a horgászathoz az is kell, hogy rá is érjen a barátom, mert az ő hajójával járunk be - fogal­maz a színművész, majd így folytatja: - Bár fogottan hu­szonkét kilós harcsám volt, azért találkoztam természe­tesen hatalmas dögökkel is. A legnagyobbat tavon akasz­tottam meg tizenhat éves ko­romban, éppen a születésna­pomon. Az összes 45,5-ös zsi­nóromat megállíthatatlanul elvitte. Négy helyen elvágta a kezemet a zsinór. Tároló or­sóval horgásztam. Ez lehetett volna a legnagyobb harcsám. Később amúgy mások fogtak egy hetvenhat kilósat a Bánhi- dai-tavon, s lehetséges, hogy én is azt akasztottam meg, de nem hiszem, hogy egy hetven­hat kilós eltéphette volna így a szerelékemet, lehetett az na­gyobb is. Filmben eddig még sosem horgászott Restaurálják a Csiky előtti Zsolnay-kút kerámia elemeit Befejeződött a szoborbontás KAPOSVÁR Befejeződött a hét­végén a Csiky Gergely Szín­ház előtti 103 éves Zsolnay-kút kerámia elemeinek bontása - számolt be facebook oldalán a Fő(sz)építészi Iroda. A somo­gyi megyeszékhely emblema- tikus szökőkútja megérett a felújításra, a tájékoztatás sze­rint a kút központi eleme, a restaurálásra kerülő „Tánco­ló pár” alkotás két év múlva kerül vissza a helyére. Közöl­ték, a kút eredeti színe kékes­zöld, csak jelenleg nem látszik a vastag vízkőréteg miatt. Az 1913-ban állított kút Kapos­vár első szökőkútja volt, a pé­csi Zsolnay gyár készítette ma­jolikából és gránitból. Gy. Zs. A Táncoló pár a tervek szerint felújítva, két esztendő múlva kerülhet majd vissza a helyére Lélekharang áll, közadakozásból Székelyudvarhelyen öntötték a lélekharangot, a harangláb Leitert András Somban élő né­pi iparművész munkája. Min­denszentekre készült el a ság- vári temetőben lakossági kez­deményezésre, közadakozás­ból, illetve önkormányzati hoz­zájárulással. A helyi nyugdíjas­egyesületé az ötlet, a közada­kozást özvegy Kőrösiné Baka Margit szervezte - hangsúlyoz­ta a haranglábat Gárdonyi Máté plébánossal együtt megáldó Bo- zsoki Sólyom János református lelkész. Kecskés Gábor ságvári polgármestertől megtudtuk azt is: az összegyűlt csaknem 800 ezer forinthoz az önkormányzat ugyanennyit tett hozzá. F. I. Leitert András munkája ! Reviczky Gábor ha teheti, azonnal "hódol a szenvedélyének. Ahogyan említi: furcsa módon még egyszer sem kérték, hogy filmben pecazzon

Next

/
Thumbnails
Contents