Somogyi Hírlap, 2016. november (27. évfolyam, 257-281. szám)
2016-11-06 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 41. szám
4 A HÉT TÉMÁJA 2016. NOVEMBER 6., VASARNAP Sosem volt még ilyen kiszámíthatatlan az amerikai elnökválasztás. Clinton a politikában profibb, míg Trump járatlan és nem politikusként beszél KIVEL NYERNÉNK TÖBBET? Botránykampány jöhet itthon is Az Egyesült Államok történetének két legnépszerűtlenebb jelöltje küzdi végig a mostani választási időszakot. Ennek köszönhető, hogy sosem volt még ennyire durva, botrányokkal teli, személyeskedő és negatív a kampányhangulat. Tóth Csaba, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója azt mondta: teljesen új üzenet, hogy Trump azt emlegeti, csak akkor fogadja el az eredményt, ha ő győz, ellenkező esetben választási csalást gyanít és fenntartja magának a jogot a jogi lépésekre is. Ezzel a demokráciát kérdőjelezi meg Trump, amire Amerikában még nem volt példa. Ahogy arra sem, hogy a kampány jelentős része nem a szakmai kérdésekről, hanem a másik jelölt gyengeségeiről szól. Tóth Csaba szerint ezek a tartalmi elemek Európában is megjelenhetnek a soron következő kampányokban, és arra is számít, hogy azokat a technológiai újításokat is átveszik az európai pártok, amit most Amerikában használtak. „2008-ban és 2012-ben komolyabb kampánytechnikai újításokat láthattunk az elnökválasztási versenyben, ilyen volt a közösségi média használata a tartalom és a finanszírozás tekintetében, de a digitális adatbázisok használata is. Ez utóbbit fejlesztették idén tökéletesre. A mostani kampány már nem a televíziós és egyéb megjelenésekről, reklámokról szólt. Sokkal inkább arról, hogy rendkívül közvetlenül és érzékenyen szólítsák meg, szinte személyre szólóan a választókat. Ehhez profi informatikai rendszereket építettek ki, amelyek a fogyasztási szokások, közösségi felületeken való jelenlét és Google-ke- resések adatai alapján tipizálják a választót, akiket ezen információk alapján személyesen keresnek meg az önkéntesek. E technikának a térnyerése biztosan nálunk és Európában is megfigyelhető lesz. Nem elég a matematika A választási matematika Clintonnak kedvez. Az elnökké választáshoz legalább 270 elektort kell megnyerni a választáson. A jelen állás szerint Clinton több olyan államban is vezet, amelyeket Donald Trumpnak mindenféleképpen meg kellene nyernie ahhoz, hogy övé legyen a végső győzelem. Feledy Botond szerint a nemzeti szintű közvélemény-kutatások éppen ezért nem jelentenek pontos útbaigazítást, mivel a választási rendszer miatt nem jelent túl sokat, hogy milyen a közhangulat. Mivel azonban láthatóan egészen finom dolgok is befolyásolhatják majd az elektorokat, nem mindegy, hogy az utolsó napokra - ilyen szoros állás mellett - milyen kijátszatlan kártyák maradtak a jelöltek stábjainak zsebében és az sem, vajon Trumpnak mekkora rejtőzködő szavazótábora lehet. Kedden 250 millió amerikai választópolgár dönt arról, ki lesz az Egyesült Államok új elnöke. Még a legutolsó napokban is lehetetlen megbecsülni, hogy Hillary Clinton vagy Donald Trump lesz a befutó. Fábos Erika A republikánus Trump ■ gyakran megalázó stílusban nyilatkozott a nőkről, ami | miatt megosztó személyiség VÁLASZTÁS Bár megválasztását követően minden amerikai elnök okoz kisebb-nagyobb meglepetéseket, a mostani két esélyesre ez hatványozottan igaz. Hillary Clinton és Donald Trump közül utóbbi a nagyobb lutri, kiszámíthatatlan, mihez kezdene a győzelme után, és ez a faktor értékeli fel Európa és hazánk szempontjából is Clinton esetleges győzelmét. Lapunk szakértőkkel értékelte, milyen előnyei és hátrányai lennének egyik vagy másik jelölt győzelmének. Trump Európától védelmi pénzt szedne Clinton Európát az Egyesült Államok fontos szövetségesének tartja, a NATO-t pedig egy fontos vívmánynak és Oroszország miatt is erősítené a jelenlétet a térségben.... Ezzel szemben Trump azt hangsúlyozza, hogy az etm> pai kontinens képes kell legyen megvédeni magát. Többször kifejtette: Amerikát újra naggyá és biztonságossá teszi. ígéretet tett az USA katonai kiadásainak drasztikus emelésére és arra, hogy a tagállamok nem élős- ködhetnek tovább Amerikán. Feledy Botond, külpolitikai szakértő szerint ez érzékenyen érinthetné hazánkat. Trump ugyanis azt állítja, amennyiben a tagállamok nem növelik meg drasztikusan a védelmi kiadásaikat, úgy Amerika kivonulhatna a térségből és a kontinens nem számíthatna a segítségre. Egyúttal azt is közölte, a balti államok megvédését sem tekinti automatikusnak. Trump Oroszországgal kapcsolatos retorikája nagyon eltér pártja irányadó megszólalásaitól, sokkal kevésbé kritikus. Emiatt már több feltételezés is napvilágot látott, ezért Trump végül maga cáfolta, hogy szoros kapcsolatot ápolna Oroszországgal. Szövevényes, a Trump-vállalatcsoport orosz körökhöz való kötődéséről azonban egyre többet ír az amerikai sajtó - mondta Feledy Botond. Clinton ezzel szemben keményen szemben áll Putyinnal. Ukrajna kapcsán is keményebb fellépést szeretett volna, és ha fenn akarja tartani az Oroszországgal szemben bevezetett szankciókat, szüksége lehet Európára, ami újra felértékelheti az amerikai külpolitikában a térségünket. Clinton stratégiai szempontból magasabbra helyezi Európát. Mióta orosz hekkerek megtámadták a demokraták szervereit, Clinton azt is bejelentette: felélesztik a kibertá- madás tervét Oroszország ellen. Annak, hogy ez a konfliktus a kibertérből a valódi térbe tevődjön át, szakértők szerint is megvan az esélye. Donald Trump Milliárdos ingatlanfejlesztési üzletember, író és médiaszemélyiség. Nettó vagyona a tavalyi Forbes-becslés szerint meghaladja a 4 milliárd dollárt (1100 milliárd forint). A 2000- es évek elején kezdett politikai karrierbe. Kiderült, hogy 18 éven át nem fizetett adót, mert egy 1995-ben bevallott 916 millió dolláros veszteség miatt ezt az adótörvények lehetővé tették számára. 17 éven át rendszeres vendége volt Howard Stem rádióműsorának, s nemegyszer becsA demokrata Clintont sem kerülték el a botrányok, ráadásul súlyos mentális és fizikai betegségekkel küzd miatt felelős a líbiai Bengáziban, az amerikai külképviselet elleni támadás miatt elhunyt diplomaták halálában is, s emiatt két áldozat szülei beperelték. Kritikusai szerint súlyos fizikai és mentális betegségekkel küzd, amit titkolni próbál. Videók terjednek megtántorodásairól, hangulatingadozásairól, arcrángásairól és fulladásos rohamairól. Egyszer egy felnagyított fotón azt lehetett látni, hogy szorongás ellen előkészített Diazepam injekcióval járnak a nyomában, ám erről kiderült: a képen csak egy elemlámpa volt látható. mérlő és megalázó módon beszélt a nőkről és trágár stílusban tárta fel saját szexuális életének egyes részleteit. így például megvitatta a rádióssal a többi között a saját lánya, Ivanka nőiességét is. Éles hangon kelt ki az illegális, elsősorban mexikói bevándorlók ellen. Úgy fogalmazott, hogy a bűncselekményeket elkövető illegális bevándorlók zéró toleranciára számíthatnak, a tömeges kitoloncolásról pedig így fogalmazott: „hívhatják deportálásnak is, akárhogyan, az illegálisok márpedig menni fognak”. Hillary Clinton SS Síi: Jogász, demokrata politikus, férje, Bili Clinton elnöksége alatt 1993 és 2001 között first lady, majd 2001 és 2009 között New York állam szenátora és 2009-től 2013-ig az első Obama-kormány külügyminisztere. Az első női elnökjelölt. BOTRÁNYAI: Privát szerveren küldött sok száz bizalmas e-ma- ilt külügyminiszterként. Amikor kiderült, azt mondta, nem tudta, hogy mit jelentettek e-mailjei fejlécében a „C” betűk, azaz kormánytagként nem volt tisztában vele, hogy az a bizalmas tartalmú anyag jelölése. Késlekedése Magyarországgal kapcsolatosan Clinton sokkal több információval rendelkezik, többször járt már hazánkban, Trumpnak ezzel szemben nincsenek ismeretei, viszont a magyar kormánnyal egy politikai családhoz tartozik, ami előnyös lehet. Jól jönne nekünk a szabadkereskedelem Az Egyesült Államok és az EU közötti szabadkereskedelmi egyezmény ügye is fajsúlyos kérdés, ennek lényege, hogy a kereskedelmi határok felszámolásával egyszerűbbé tennék az áruk és szolgáltatások adásvételét az USA és Európa között. Az erről szóló tárgyalások 20137ban kezdődtek. A vámok eltörlését Trump ellenzi, bejelentette: felmond vagy újratárgyal minden olyan szabadkereskedelmi megállapodást, amelynek az Egyesült Államok részese. Trump azt is hangoztatja: devizaháborút indít az USA olyan kereskedelmi partnerei ellen - így Kína és Japán ellen -, amelyek szerinte gyengítik a valutájukat, s ezzel segítik cégeik USA-ba irányuló exportját. Clinton várhatóan folytatná és tető alá hozná a megkezdett tárgyalásokat és keményebben kiállna, hogy kiszolgálja az amerikai ipari érdekeket. Magyarország számára ez fontos, annak érdekében, hogy ne szoruljon ki a világ egy piacáról sem. Az egyeztetések során a 30 fejezetből eddig 14- et zártak le, vagyis a tárgyalások a felénél tartanak. A viták egyik sarkalatos pontja, hogy ettől felpuhul-e majd a génmódosított élelmiszerekre vonatkozó európai szabályozás. Trump pénzpiaci vihart kavarhat Elemzők szerint hosszú távon sem a magyar, sem a kelet-kö- zép-európai gazdaságra, de még az amerikaira sincs számottevő hatása annak, hogy ki az elnök. Rövid távon azonban igen, erre vonatkozóan azt jósolják, hogy a részvény-, kötvény- és devizaárfolyamokon, de még az árupiaci termékek árfolyamán is meg fog látszani, ha a republikánus jelölt nyer. Ahányszor csak javultak Trump esélyei a felmérésekben, azt a pénzpiacok mindig negatívan árazták be. „Több olyan elemzés is készül a kampány során, hogy a jelöltek közpolitikái javaslatai mennyivel terhelnék meg az amerikai költségvetést - mondta Feledy Botond. - Ezek kivétel nélkül azzal számolnak, hogy Trump intézkedései nagyobb államadósságot generálnának, mint Clinton tervei.” Nem feltétlenül a szavazatszám dönti el, hogy ki lesz az amerikai elnök Az Egyesült Államokban köny- nyen előfordulhat, hogy nem az a jelölt lesz végül elnök, akire több választópolgár szavazott. Ott ugyanis közvetett az elnök- választás, az úgynevezett elektorok döntenek az elnök személyéről a voksolás után. A leadott szavazatokkal az elektorokat választják meg és a négyévente ülésező elektori kollégium dönt az elnök és alelnök személyéről. Az 538 tagú grémiumba minden állam kongresszusi képviselői és szenátorai összegének megfelelő számban delegál tagokat - plusz a főváros. Washington D. C. is rendelkezik három delegátussal. Szenátorból minden államban kettő van, a kongresszusi képviselők száma azonban a népességarányhoz igazodik. Ezért állhat elő az a helyzet, hogy az egyes jelöltekre leadott szavazatok abszolút száma és az adott jelöl tét támogató elektorok száma nem áll arányban egymással. Egy-két nagy népességszámú államban elért győzelem többet ér, mint sok, országosan „szétszórt” szavazat. Egy-egy állam elektorai, bár nem köti őket a választási eredmény, általában a győztes mindent visz alapon szavaznak. Legutóbb 2002-ben, a Gore-Bush-küzde- lemben nyert George W. Bush kevesebb szavazattal.
