Somogyi Hírlap, 2016. november (27. évfolyam, 257-281. szám)

2016-11-29 / 280. szám

2016. NOVEMBER 29., KEDD MEGYEI KÖRKÉP Csökken az adó, ha a cigány húzza az étteremben Leírják a cigányzenét ► Folytatás az 1. oldalról BALATON A cigányzene adót csökkenthet jövőre, egyes ba­latoni vendéglátósok szerint mégsem várható az élő zenés helyek feléledése. Az ingyenes élő zenét szolgáltató vendéglá­tósok leírhatnák társasági adó­jukból a költségek ötven száza­lékát egy adómódosítás-terve­zet szerint - írta a minap a Vi­lággazdaság.- A nyáron talán ha hárman keresték a cigányzenét, nincs ma már rá igény azok körében, akik étterembe járnak - állítot­ta Majoros János, a siófok-szép­laki Piroska Csárda és Fogadó tulajdonosa. Kereken tíz éve, 2006-ba írtuk meg, hogy Ma­joros visszahívta egységébe a zenészeket, kísérletképpen, hátha több vendéget tud vele becsalogatni. Nem jött össze... - Az idősebb korosztály, ame­lyik még értékelni tudná a ci­gányzenét, amelyik még isme­ri is a nótákat nem, vagy csak igen ritkán jár étterembe - így a piroskás vendéglős. - A fia­talok nem igénylik, nem kere­sik, nem ismerik. Arról nem is beszélve, hogy hatalmas ki­adást jelent egy zenekar, fizet­ni kell a jogvédő hivatalnak, azután a három-négy fős ban­da esténkénti, személyenkén­ti hét-nyolcezer forintját, eset­leg a szállásukat, a vacsoráju­kat... Nem véletlen, hogy kevés étterem vállalkozik ma már er­re. Van azért remény, úgy vesz- szük észre, hogy a fiatalok egy­re inkább újra keresni kezdik a magyaros étkeket, a pörköltet, a halászlét... A balatonföldvári Kukorica Csárdában a nyolcvanas évek óta nem telt el nyár élő cigány­muzsika nélkül. Ebből a szem­pontból egyedülállók talán Ba- laton-szerte, de a déli parton bizonyosan. - Nekem más a ta­pasztalatom, szerintem igenis van rá igény a vendégek kö­rében - mondott ellent piros­kás kollégájának Hoffmann József. - Mi ezt szolgáltatás­nak fogjuk föl, nem úgy, hogy a vendég bejön cigányzenével és anélkül is. Kétségtelen, ko­moly kiadással jár, hiszen öt­ezer forintos fejenkénti napi­díjjal számolva a három nyári hónapban hárommillióra rúg az ezzel kapcsolatos költség, mert még lakást is biztosítani kell nekik, helyben ugyanis nemigen találni cigányzene- kait. Ahogy megszűnt az élő zene a vendéglátó helyeken, úgy oszlottak föl a zenekarok, vagy hagyták abba a bárzon­goristák. Az idősebbek jól em­lékezhetnek, Siófokon a hetve­nes-nyolcvanas években egy­mást érték az élő zenés szó­rakozó- és vendéglátó helyek. A diszkókorszak azután be­tette nekik a kaput... Hajda­nában volt ugye a zenés fel­ár, a 120 százalékos haszon­kulcson felül még tíz százalé­kot emiatt is rá lehetett tenni. Ma már ez elképzelhetetlen, nem lehet a gulyásleves árá­ba se beépíteni, hanem a pro­fitigényt kell visszább venni. Az én zsebemben is volna he­lye annak a nyarankénti há­rommillió forintnak... Az adótörvény módosításá­nak tervezete értelmében há­rom év alatt maximum 62 mil­lió forintot lehetne az élő zené­vel megtakarítani. Ennyivel le­hetne csökkenteni a társasági adót. Erre jegyezte meg egy ba­latoni éttermes: ha fizetne any- nyi társasági adót... Fónai Imre Tíz éve előre­menekültek, nem jött be Visszatért a cigánybanda a széplaki Piroska csárdába, Fonyódligeten, Fenyvesen és Márián olyan vendéglős is le­veszi most a lakatot az aj­tóról, aki ezt tavaly nem tet­te meg, az egyik bogiári szál­loda újra kinyitotta koráb­ban bezárt éttermét, a séfek­nek már közel ausztriai, vagy olaszországi bért fizetnek nyáron a balatoni éttermek - írtuk tíz éve, 2006-ban. Nem annyira optimizmus, mint in­kább előremenekülés volt ez a balatoni vendéglátósok ré­széről. Azután hamar, 2008- ban beütött a gazdasági vál­ság... „ Képzeld el! Szűcs Tibor tibor.szucs@mediaworks.hu V annak mutatók, amik hiába estek komoly nyomás alá az elmúlt évtizedekben, akkor sem sikerül javítanunk rajtuk, amikor ez talán legegyszerűbb dolog lehetne. Sajnos a világ egyik legpesszimistább népeként tartanak min­ket számon. Egy, az Ipsos által nemrégiben publikált felmérés szerint csak három országban - az olimpia miatt közállapotá­ban és adóságállománya alatt megrogyott Brazíliában, a drog- kartellek háborújában rettegő Mexikóban, valamint az egyéb­ként szabadságszeretetéről híres Franciaországban, ahol az utóbbi években a terror áztatja vérrel az utcákat - látják boro­sabban az életet. Ezek után következnénk, akik a felmérés sze­rint leginkább az egészég, egészségügy, a korrupció, valamint az elszegényedés mindennapi rémképével a lelkűkben próbá­lunk jobb kedvűek lenni, kevés sikerrel. Ahogyan az ember a változásokra reagál, s próbál talpon maradni, úgy idomulnak a félelmeink - ez is kiderül az ösz- szegzésből. Németországban például igen magas a migráció­val, bevándorlással kapcsola­tos félelem- és bizonytalan­ságérzet, míg Spanyolország­ban és Törökországban a leg­jobban a terrorizmustól tar­tanak. Egy valami tekinthető állandónak globális szinten: a modern világban egyfajta állandó félelmet jelent a munkanélküliségből fakadó kilátás- talanság jövőképe. Egyformán tartunk tőle a magas foglalkoz- tatottságú Dél-Koreában és ugyanúgy a jóval kevésbé impo­záns mutatókkal rendelkező Somogybán. Az elmúlt húsz-hu­szonöt évben, amióta az állástalanság fogalma kettéhasította a mindennapokat, nem sok minden változott ezen a téren sem. Egyelőre, úgy tűnik, hiába próbáltunk meg többféle politi­kai variációban és társadalmi berendezkedésben tenni elle­nük, akkor küzdünk a leghasznosabban félelmeink ellen, ha egyáltalán nem olvasunk efféle felméréseket, vagy képzele­tünkre hagyjuk a megoldást. Például képzeljük el: jók a kórhá­zaink, ha megbetegszünk, jó eséllyel gyógyulunk meg akár­hol is ér minket a baj; lesz munkánk holnap és öt év múlva is, így családunk asztalán is mindig lesz kenyér országhatáron belül, s a zsebünkbe sem nyúlnak minden utcasarkon avatat­lan kezek ha hétpróbás gazember, ha fehérgalléros tolvaj az il­lető. „Te, Figyelj! Haver! Képzeld el, Magyarországon jobb lett az élet! Miért, jobb lett? Nem, de képzeld el!” Szól ránk Hofi Gé­za, valahonnan 1981-ből... Egyformán félünk a munkanélküliségtől mindenhol Fémzárolt vetőmag: ezután is kötelező SOMOGY A termeléshez kötött támogatás igénybevételéhez to­vábbra is kötelező a gazdálko­dók számára a fémzárolt vető­magok használata - hívta fel tá­jékoztatójában hétfőn a terme­lők figyelmét a Vetőmag Szö­vetség. Mindössze a szükséges igazolás módja tartalmaz egy­szerűsítést a korábbiakhoz ké­pest. Az utóbbi napokban téves információ jelent meg, s emi­att jelentős számban keresték meg a gazdálkodók a szerve­zetet. Polgár Gábor, a Vetőmag Szövetség ügyvezető igazgató­ja hangsúlyozta: a termeléshez kötött támogatásnál nem szű­nik meg a fémzárolt vetőmag használati kötelezettség. Ma­gyarországon jogszabály írja elő, hogy a továbbszaporításra és árutermesztésre forgalomba kerülő, továbbá minden export és import vetőmagot hivatalo­san minősíteni, fémzárolni kell. A minősített fémzárolt vetőmag használata kiemelt jogszabályi kötelezettség a zöldségfélékre és takarmánynövényekre vo­natkozó közvetlen támogatások igénybevételénél. Harsányi M. A másság elfogadtatása hívta életre immár negyed évszázada a barcsi, szívhez szóló programot Szeretet, hit, remény és öröm ajándékba ► Folytatás az 1. oldalról BARCS Kinőtte magát a váro­si nagyrendezvények sorá­ban a Szivárvány Egységes Gyógypedagógiai és Módszer­tani Közopont adventi ünnep­sége. Idén számos helyi in­tézmény, köztük a zeneisko­la és a gimnázium is csatla­kozott a szívhez szóló rendez­vényhez: a zongorához ezúttal Down-szindrómás és autista is odaültek, hogy egy-egy lopott dallammal melegséget csem­pésszenek a népes számú kö­zönség szívébe.- Ez egy inkluzív, azaz egy igazán befogadó társadalmi progam, amire nagyon büsz- Bátor kalózok: diadalittasan emelték a magasba a kardjukat Mennyből az angyal: középsúlyosán sérült gyerekek is énekeltek kék vagyunk - hangsúlyozta Szemere Márta igazgató. - Fon­tos üzenete, hogy az ünnep és a másság is felmagasztosít, és ez az adventi gyertyán gyújtott gyertyák üzeneteiben, a hit­ben, reményben, örömben és szeretetben is megmutatkozik. Hagyományosan az ünnep­ségen adták át az Év Gyógy­pedagógusa kitüntetést, amit idén Androsics Bernadett ve­heti át. A különleges gyertya­gyújtási ceremónián közben jól tanuló és jó magaviseletű diákok segédkezhettek: Szá­lai Bence és Orsós Zsolt ér­demelte ki ezt a megtisztel­tetést. Jeki Gabriella i M k I A ( I í i ' 1 Húzzák a talpaié valót: kevés étterem vállalkozik erre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents