Somogyi Hírlap, 2016. november (27. évfolyam, 257-281. szám)
2016-11-28 / 279. szám
KÜLFÖLD-BELFÖLD 0 2016. NOVEMBER 28., HÉTFŐ A kubai diktátort igazi sztárként fogadták Budapesten és vidéken is Mit gondolt Castro a magyarokról? Kilenc napos nemzeti gyász Kubában A hivatalos bejelentés szerint „2016. november 25-én, 22 óra 29 perckor meghalt a kubai forradalom főparancsnoka, Fidel Castro Rúz". Tegnap közölték azt is, hogy kilencnapos nemzeti gyász kezdődött a szigetországban és Castrót december negye- dikénhelyezik végső nyugalomra. Fidel Castro halála megosztotta a politikai életet, sok államfő részvétét fejezte ki, ugyanakkor számos olyan megnyilvánulás is volt, amelyek arra hívják fel a figyelmet, hogy a kubai vezető egy véreskezű diktátor volt, aki tömegeket likvidált saját hatalmának megtartása miatt. Nagy Sándor Gyula külügyi szakértő azt mondta: változatlan maradhat a kubai belpolitika, az igazi „korszakváltás" Raul Castro hatalomra jutásával történt meg. Fidel testvére sem fiatal, de az ő utódlása is biztosítva van már - tette hozzá. Fidel Castrónak a miami száműzetésben élő húga szombaton azt közölte: nem megy el bátyja temetésére. Kádár Jánost nem kedvelte, Magyarországon viszont kiválóan érezte magát a pénteken 90 éves korában elhunyt kubai diktátor, Fidel Castro. Szakács Árpád kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Dunaújváros, Martonvásár, Polgárdi - egyebek mellett ezek a vidéki települések szerepeltek Fidel Castro legendássá vált 1972-es magyar- országi látogatásának programjában. A kubai vezető természetesen a helyi szocialista vívmányokat tanulmányozta a „baráti elvtársak”kíséretében. Budapesten kiemelt parádéval fogadták a Commandantét, azaz a Főparancsnokot, akinek a repülőgépe május 30-án landolt Ferihegyen. Fidel Castro a fogadáson hozta a formáját, már az első percekben felborította a ceremóniamesterek forgatókönyvét, ugyanis mindenféle egyeztetés nélkül faképnél hagyta a delegáció egy részét, és azonnal a Magyarországon tanuló és dolgozó kubaiak társaságához sietett egy beszélgetésre, miközben a magyar felsővezetők szorongva várták a folytatást. Az improvizálás legalább any- nyira hozzátartozott a kubai vezető egyéniségéhez, mint az elmaradhatatlan szivarja. A találkozó megszervezése is megoldhatatlan fejtörést okozott a magyar félnek, ugyanis azt közölték a kubaiak, fogalmuk sincs az érkezés időpontjáról, az akár 1-2 napot is csúszhat. Ugyancsak sokkolták a magyar elvtársakat azok a hírek, amelyek megelőzték a Commandantét. Az egyik helyen mindenféle egyeztetés nélkül kiparancsolta az őt szállító autó sofőrjét a volán mögül és maga ült a kormány elé, máshol hátrahagyva a kíséretet, belegázolt a búzatáblába, egy másik helyszínen pedig mindenáron repülőt akart vezetni. Végül a hazai látogatáson nem került sor semmilyen rendkívüli esetre, sőt a kubai forradalmár igazi sztár lett Magyarországon, a szocialista országok vezetőitől eltérően a fiatal, jó kiállású, szakállas férfi meghódította a magyarokat - írja Udvardi Péter történész, a látogatásról szóló egyik írásában. A találkozó számos eseménye legendaszerűen beleivódott a politikai, sőt a populáris emlékezetbe. Például Németh József, a balatonaligai pártüdülő villanyszerelője úgy emlékszik, hogy Castro megunva a protokollt, egy Pannónia motorral „elszökött” Balatonkenesére, ahol a Flonvéd Üdülőben összebarátkozott az ott pihenő emberekkel. Castro Kádár János társaságában a Szabadság fedélzetén sétahajózáson vett részt, a vízibusz Zánka néven ma is üzemel. A szájhagyomány szerint a padlószőnyegen ma is látható azt a folt, amit Fidel Castro szivarjának a hamuja égetett ki. Köztudott volt az is, hogy a kubai elnök imádott pingpongozni, és miután mások mellett Marjai József külügyminiszter-helyettest is megizzasztotta, keményebb ellenfelet szeretett volna. Ekkor Horvát János akkori televíziós műsorvezető következett. Castro ajánlatot tett: ha megnyeri a meccset, interjút, ad neki. Köztudott volt ugyanis, hogy a Commandante megközelíthetetlen volt interjúkészítés szempontjából. Végül Horvát János elvesztette a meccset, de Castro mégis meggondolta magát és interjút adott a tévésnek. Bár Udvardi szerint Kádár és Castro a későbbiekben sem kedvelte különösen egymást, a két ország kapcsolatai sokat javultak a látogatás után. Kevésbé ismert ugyanis, hogy előzőleg kiemelten fagyos viszony volt Kuba és Magyarország között. Ennek egyik oka, hogy a Commandante és a hozzá közel álló értelmiségi csoportok kifejezetten rokonszenveztek az 1956- os magyarországi forradalommal. Raúl Roa későbbi kubai külügyminiszter „szovjet becstelenségről és pusztításról” írt a magyar forradalomról szóló egyik írásában. Sokkal érdekesebbek viszont azok a titkos feljegyzések, amelyek Castrónak a kubai és a magyar kísérete előtt tett nem hivatalos megnyilvánulásait tartalmazzák. Általában elmondható, Castro kifejezetten érdeklődött a magyar viszonyok iránt. Az Udvardi által ismertetett dokumentum szerint a kubai vezető láthatólag jól érezte magát, azt mondta, hogy a többi szocialista országtól eltérően a magyarok őszinték, nem viselkednek mesterkélten, magabiztosak és közvetlenek vele szemben. Kifejtette azt is, az addig meglátogatott szocialista országokhoz képest Magyarországon érezte a legjobban magát. A Commandante imádta a szivart és a pingpongot HIRDETÉS MINDEN, AMIT A 2017-ES A RIÓI OLIMPIA MAGYAR HŐSEIVEL | ARANY, EZÜST ES BRONZ IGAZ TÖRTÉNETE , AHOGY A FOTÓSOK LÁTTÁK | KÜLÖNLEGES BESZÁMOLÓK A RUGÓ -RŐL-RÓL, A T E -RŐL ÉS A ' i PÁLYÁZATRÓL TUDNI LEHET tIíKSS (PgSljf AZ ESZTENDŐ SPORTCSODAIT BEMUTATÓ, A FELEJTHETETLEN DRÁMÁKAT, GYŐZELMEKET FELELEVENÍTŐ, KIHAGYHATATLAN KÖNYV. HETVEN SZERZŐ ÍRÁSA TÖBB MINT 1000 FOTÓVAL, KÖZEL 600 OLDALON, KEMÉNY BORÍTÓVAL - NEM CSAK GYŰJTŐKNEK. 099 A MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG KIADVÁNYA KAPHATÓ A MOB IRODÁBAN ÉS A LÍRA KÖNYVESBOLT HÁLÓZATÁBAN SÍK ess r-k>1 ■íTrtFH^i^TíHiMi m
