Somogyi Hírlap, 2016. november (27. évfolyam, 257-281. szám)

2016-11-28 / 279. szám

2016. NOVEMBER 28., HÉTFŐ GAZDASÁG 7 Vidékfejlesztés: büntetőfeljelentés is születhet az ügyben Szervezett csalási kísérlet Betör a hideg, nagy szükség van a szociális tűzifára A kistelepüléseken mikrovállalkozásokat tervezők elől próbálták jogtalanul elnyerni az uniós forrást (képünk illusztráció) Több mint százmilliárd fo­rintnyi igénylést jelentettek be csütörtök estig az alig 14 milliárdos kerettel, mik- rovállalkozások létrehozásá­ra meghirdetett pályázaton. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediawork.hu MAGYARORSZAG A vidékfejlesz­tési uniós keret terhére kiírt, mikrovállaikozások létreho­zását célzó pályázatokat pén­tek estig lehetett benyújtani, az eljárást a jelentés és vissza­élésgyanús túligénylés miatt zárja le a Miniszterelnökség - számolt be a Világgazdaság­nak Kis Miklós Zsolt. A vidék- fejlesztési államtitkár szerint a kiírónak az tűnt fel, hogy a 13,9 milliárdos keretre már kö­zel 100 milliárd forintnyi igény érkezett be, és több mint gya­nús volt az, hogy egyes pályá­zatírók a szűk határidőn belül 50-100 tendert is benyújtottak. Pedig a minimális elvárás az, hogy az igényléshez helytál­ló üzleti terv is szükséges, en­nek figyelembevételével pedig képtelenség, hogy egy-egy sze­mély a kiírástól számított rö­vid időn belül ilyen sok meg­alapozott üzleti tervet tudna kidolgozni. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal vi­déki kirendeltségeitől is olyan visszajelzés érkezett, hogy azt tapasztalták, tömegesen és lát­hatóan szervezetten kérik re­gisztrálásukat olyan szemé­lyek, akikről a helyiek ponto­san tudják, képtelenek lenné­nek önálló vállalkozás vitelé­re, vagy épkézláb üzleti terv ki­gondolására. Mindez arra en­ged következtetni - tette hoz­zá Kis Miklós Zsolt -, hogy egy jól körülhatárolható pályázatí­ró maffia próbálhatott rákap­csolódni a kiírásra. Tájékoz­tatása szerint miután értesül­tek a gyanús esetekről, azon­nal úgy döntöttek, leállítják a kiírást. Az elbírálás során kü­lön vizsgálják majd a nagyszá­mú pályázatot benyújtó pályá­zatírók munkáit, és igyekez­nek kiszűrni azokat, amelyek­ben az üzleti tervek nagyfokú egyezőséget mutatnak. A Mi­niszterelnökség emellett vizs­gálja annak a lehetőségét is, hogy ismeretlen tettesek ellen feljelentést tegyen, jelentősen nagy értékben elkövetett költ­ségvetési csalás előkészítésé­ben való részvétel miatt. Az ál­lamtitkár emlékeztetett arra, hogy a „Nem mezőgazdasági tevékenységek elindításának támogatása - mezőgazdasági tevékenységek diverzifikáció­ja, mikrovállalkozás indítása” című pályázatra a vidéken élők 2016. október 24-től kezdhet­ték meg támogatási kérelme­ik benyújtását. A kiírás ilyen formában való megjelentetésé­hez az unió ragaszkodott, a ma­gyar fél pedig a lehető legala­csonyabb kerettel tette közzé a felhívást, éppen azért, mert csökkenteni kívánta az esetle­ges visszaélés esélyét. Makacs trend: minden második cég Budapesten születik Noha az Opten céginformációs Kft. friss számai nem köthetők a fenti témához, mégis tanulságo­sak a vidéki régiók felzárkóztatá­sa szempontjából. Idén 23 ezer céget alapítottak a hazai vállal­kozók, ebből több mint 10 ezret Budapesten. 41 százalékuk még mindig a fővároshoz köthető, az új alapítású cégeknél ez az arány már 46 százaléknál tart. Ezen a tendencián a vidékre irányuló EU-pénzek sem sokat segítenek, jóllehet a fejletlenebb régióknak kiemelt támogatás jár. Mivel Kö- zép-Magyarországot leszámítva minden régió az EU-átlag alatti fejlettségű, ezért az európai uni­ós támogatások jelentős része vidéken landol, de ez a cégalapí­tási számokon nem látszik. Fizetik az agrártámogatásokat A hazai termelők idén 103 mil­liárd forint, jövőre pedig 95 milliárd forint nemzeti kifize­tésre számíthatnak, a közvet­lenül EU-s támogatások ősz- szege pedig idén és jövőre is 396 milliárd forint körül alakul. Alaptámogatást ebben az év­ben 177 ezer termelő igényelt - számolt be egy keszthelyi agrárfórumon Szentirmay Zol­tán, a Földművelésügyi Minisz­térium agrárközgazdasági fő­osztályának vezetője. | Cégalapítási mutatók megyénként ■HiPPi ■IIVVVHVHi Cegek szama Cégek aránya az összes céghez képest (%) Uj cegek száma Uj cégek aránya az Összes új céghez képest (%) Budapest 241650 41,36 10361 45,61 Baranya 16960 2,90 597 2,63 Bács-Kiskun 21501 3,68 692 3,05 Békés 9100 1,56 279 1,23 Heves 10468 1,79 428 1,88 Komárom-Esztergom 14 294 2,45 516 2,27 Somogy 10870 1,86 399 1,76 Jász-Nagykun-Szolnok 10685 1,83 369 1,62 Tolna 7519 1,29 256 1,13 Forrás: Opten MAGYARORSZÁG Idén 2289 ön- kormányzat nyert a Belügymi­nisztérium által meghirdetett szociális tüzelőanyag-pályáza­ton, amire ötezer lakosnál ki­sebb települések pályázhattak. Az igényjogosultak száma nőtt a tavalyihoz képest, ami azt mutatja, hogy az önkormány­zatok idén sokkal aktívabban pályáztak -, de a keretösszeg egyébként mintegy fele akkora volt, mint amennyire igény ér­kezett a falvakból. Az elbírálás­nál elsősorban a 2015-ben átla­gosan foglalkoztatott közfoglal­koztatottak számát vették fi­gyelembe. De mérvadó volt az is, hogy az adott helyen hány 80 évesnél idősebb lakos él. Az ön- kormányzatok minden jogosult után legfeljebb két köbméternyi fát igényelhettek. Keménylombos tűzifára így 2072 önkormányzat nyert tá­mogatást, míg lágylombosra 35, barnakőszén vásárlására pedig 182 település. Utóbbira azok a települések pályázhattak, ahol problémás a tűzifa beszerzé­se, viszont kis távolságból be­szerezhető a szén. A hátrányos helyzetű térségekben lévő ön- kormányzatoknak nem kell ön­részt fizetniük, a többi telepü­lésnek köbméterenként ezer fo­rint önrészt kell biztosítaniuk. A kormány az idén 6,1 mil­liárd forintos tűzifatámogatást biztosít a pályázóknak. Az ön- kormányzatoknak rendeletben kell szabályozniuk, hogy a tü­zelőanyagot február 15-ig mi­lyen módon osztják szét a rászo­rulók között. Az igénylőlapot a polgármesteri hivataloknál le­het megtalálni. Az elbírálásnál az idősek, az egyedülállók és a többgyermekes családok élvez­nek elsőbbséget. A megítélt tü­zelőről az igénylőket értesítik, aztán az elszállításról a kedvez­ményezetteknek maguknak kell gondoskodniuk. T. 0. Vigyázz, ha vizezik! Többen panaszolták, értéke­sítés előtt van, aki vízbe áztat­ja a tűzifát, hogy nehezebb le­gyen. A Nemzeti Fogyasztóvé­delmi Hatóság is figyelmeztet: nem szabad csak súly alapján vásárolni, így elkerülhető, hogy rászedjék az embert. Nem várható komolyabb benzináremelés - Kitart-e Szaúd-Arábia? - Ugrásra készen az amerikai termelők Szerdán kiderül, hogyan dönt az olajkartell OPEC/BÉCS Fontos ülésre készül november 30-án az olajkiterme­lő országokat képviselő kartell. A várható döntést sokan úgy ve­zetik fel, hogy az hosszabb időre meghatározza az olaj világpiaci árát. Mások szerint a döntésnek nagyobb a füstje mint a láng­ja, 2017-ben az olajár emelke­dése nem fogja érdemben meg­emelni a benzin árát. Ha ugyan­is csökkentik a kitermelési kvó­tát, az azt jelenti, a világ legna­gyobb termelője, Szaúd-Arábia is beadta a derekát. Ez pedig ed­digi stratégiájának megváltozá­sával jár. A mai alacsony olaj­árak egyik oka, hogy a szaúdi olaj kitermelése a világon a leg­olcsóbbak közé tartozik. A szaú­diak ezért 2014-ben fejükbe vet­ték, hogy az ár alacsonyan tar­tásával kiszorítanak a piacról néhány olyan kitermelőt, akik 50 dolláros hordónkénti ár alatt már veszteségesen termelnek. A fő ellenfél az Egyesült Ál­lamok új típusú kútjait üzemel­tető „újkori Jockey-k” voltak, akik néhány év alatt olajnagy­hatalommá tették az USA-t. De a szaúdi politika nemcsak őket, hanem a többi olajországot is érzékenyen érintette. Venezu­ela csődbe ment, és még szá­mos ország költségvetése felbo­rult amiatt, hogy 2015-re 30 dol­lárra csökkent a 2014-ben még 120 dolláron álló olajár. Ezek az országok most Oroszországgal Még a szaúdiak is kénytelenek voltak kissé megemelni a benzinárat karöltve mind azt szeretnék, ha csökkenne a kitermelési kvóta, és nőne az ár. Erre van is némi esélyük, mert Szaúd-Arábiában is gondot okoz az alacsony olaj­ár. Nemrégiben ott is olyan ke­mény megszorító intézkedések mellett döntöttek, mint a ben­zinár megemelése 70 forintra. „Mindezek ellenére nem vár­ható érdemi kvótacsökkentés” - véli Horváth Ákos, a Pione­er Alapkezelő elemzője. Szerin­te több OPEC tagországnak is maradna tere a kitermelés nö­velésére egy kvótacsökkentés után is (ők azok, akik ma hábo­rúk vagy egyéb okok miatt ka­pacitásuk töredékét használják csak ki), ettől pedig elenyészhet a döntés hatása. Másrészt a sza­údiak - bár költségvetésük nem áll jól - még mindig rendelkez­nek egy több mint 500 milliárd dolláros tartalékkal, amiből egy darabig még finanszírozható a fényűzés. Végül, de nem utol­só sorban: az emelkedő olajárak gyorsan visszahoznák a piacra az amerikai olajat, mert az új tí­pusú kutakat sokkal gyorsab­ban újra lehet indítani, mint a régieket. „Az amerikai olajvállalatok egy részét már a 45-50 dolláros ár sem tartja vissza a beruhá­zástól, de 50 dollár felett azon­nal a fúrófejek közé csapnak, és ezzel megint letörik az árakat” - véli Horvát Ákos, M. D.

Next

/
Thumbnails
Contents