Somogyi Hírlap, 2016. november (27. évfolyam, 257-281. szám)

2016-11-28 / 279. szám

2016. NOVEMBER 28., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP ^ Siófok: fényben fürdik a város jelképe ► Folytatás az 1. oldalról SIÓFOK Jégpályát avattak a sió­foki városnapon, s felgyúltak az ünnepi fények is már pén­tek este. A képviselő-testület posztumusz díszpolgári címet adományozott Matyiké Sebes­tyén József író-költő-etnográ- fus helytörténésznek, a Kál­mán Imre Múzeum egyko­ri igazgatójának, aki két éve hunyt el. Siófokért érmet ve­hetett át Dömötör István, a nyugdíjas-egyesület korábbi vezetője, a Sió áruház hajda­ni igazgatója, Inczeffy István kórház-főigazgató és Nagy Já­nos, az NHSZ Zöldfok Zrt. di­vízióigazgatója. Siófok barátja kitüntetésben részesült Simon László, a Somogyiak Baráti Kö­rének elnöke. A városi ünnepség után, mi­előtt kigyúltak volna az ad­venti díszkivilágítás fényei, stílszerűen operettjégvarázs avatta fel a főtéri műjégpá­lyát, mely valójában nem jég, hanem egy új technológia, víz­zel és síkosító anyaggal „ke­zelt” műanyag. Az első adven­ti gyertyát Lengyel Róbert pol­gármester és Witzmann Mi­hály országgyűlési képviselő gyújtotta meg. Fónai Imre Tüzes produkció a hidegben, a város napján Jégpályát avattak Siófokon Isten helyén Fónai Imre imre.fonai@mediaworks.hu A balatoni szúnyogirtást mégiscsak célszerűbb volna hely­ből szervezni, mintsem egy állami szerv központjából. Egé­szen ilyen látszólag apróságig „lemegy” a keresztény értelmi­ségi szervezetek vitaanyaga, a Siófokon bemutatott „Az idők je­lei 2016” kiadvány. Tesz persze súlyosabb megállapításokat is, vizsgálnák a nemzeti bankos alapítványok tevékenységét, a le­telepedési kötvények forgalmazását, a földprivatizációt, a köz- beszerzéseket, arra figyelmeztetve: nem biztos, hogy minden esetben erkölcsös és igazságos, ami törvényes. A stadionépítés sem „szent” a keresztény értelmiségiek számára, vagyis nem tabu, úgy vélik, az ilyen volumenű beruházások (mint például az olimpia is) „közös politikai döntések eredményei kell hogy legyenek”. Bevallom, engem meglepett, mennyire világosan látják, hogy az iskolai, óvodai közétkeztetésről, az oktatási épületek karban­tartásáról, vagy a már említett szúnyogirtásról (ide sorolhat­nánk akár a balatoni vízeresztés, a zsilipnyitás témakörét is, de ezt már én teszem hozzá) kép­telenség, hogy a kormány köz­pontilag jobban tudjon gon­doskodni, mint az érintettek helyben. Tetszik, hogyne tet­szene az a megállapítás is, hogy „a korrupciót feltáró sajtó a demokrácia egyik bástyája”. A mindennapok gyakorlata persze egyelőre azt mutatja, hogy a keresztény értelmiség hiába lát számos problémát tűélesen, hiába olvassa jól az idők jeleit, hiába állapítja meg, hogy „gazda­ságunk jelenleg felülről vezérelt, ezért elsorvadnak a helyi kö­zösségek erőforrásai”, hiába figyelmeztet, hogy „az erkölcsi jó, vagyis az erkölcsös ember sziklájára épített gazdasági ház nem dől össze”. Milyen jó volna pedig, ha vitaanyaguk nem „pusz­tába kiáltott szó” maradna, hiszen hol vagyunk ma még attól, hogy (Rétvári Bence államtitkár siófoki szavait idézve) az au­tósok ne dudáljanak egymásra idegesen az utakon, hogy te­hát nyugodt legyen a társadalmi légkör az országban. Nekem egyébként ez a kedvenc mondatom Az idők jelei 2016-ból, Tő- kéczki Lászlótól: „A kereszténységnek ma is érvényes tanításai vannak, de az emberi bűn, az Isten helyére ülés mindig meg­kérdőjelezte ezeket”. Hiába lát számos problémát a ke­resztény értelmiség tűélesen Nem jut béremelés minden vizesnek Szapudi-asztal paddal, tölgyfa könyvvel A helyi civil szervezetek pén­teki jótékonysági vásárával nyílt meg a karácsonyig tar­tó főtéri vásár Siófokon. A Hé! (Helyi Érték Egyesület) szerve­zésében közel harminc siófo­ki és térségbeli alkotó mutat­kozott be a Kálmán Imre Kul­turális Központ emeleti galé­riáján nyílt kiállításon, az au­lában pedig mézeskalács Sió­fok látható, óvodások és kis­iskolások formázták meg a város középületeit. Ugyancsak a Hé! kezdemé­nyezésére köztéri alkotást, Szapudi-asztalt avattak pad­dal az ország második városi újságja, a harminc éve indult Siófoki Hírek alapító főszer­kesztője, Szapudi András em­lékére ott, ahol az első szer­kesztőség működött. Gyar­mati László egyesületi elnök köszöntőszavaiból az is kide­rült: Horváth Gergely helyi fa­faragó készítette tölgyfából a hatalmas könyvet, mely az író-újságíró egyik novellájá­ra, a Gyilkos szarvasra emlé­keztet. Szapudi, a régi vágású, cik­keit is irodalmi igénnyel meg­fogalmazó riportista hosszú évekig a Somogyi Néplapnak is munkatársa volt. Uj köztéri alkotás emlékeztet az ismert zsurnalisztára ► Folytatás az 1. oldalról SOMOGY A vízügyi ágazatban a közműadó és más terhek miatt forráshiány alakult ki - írják -, mely nehezíti a minimálbér és garantált bérminimum emelé­sének végrehajtását, azaz a va­lamennyi munkavállalót érin­tő bérrendezésre nincs fedezet. A szakszervezet és a mun­kavállalók a közlemény sze­rint bíznak az említett intézke­dések mellett elkezdődött tár­gyalásokban, melyek az állami tulajdonú társaságok érdeké­ben is folynak jelenleg az MNV Zrt.-vel az évek óta fokozódó fe­szültségek, elégedetlenségek leküzdése végett. Lapunk nem­rég írta meg, hogy „senki sem akar már sztrájkolni a vízügyi ágazatban”, a VKDSZ országos értekezletén azt a döntést hozta, hogy az idő közben elkezdődött bértárgyalások folytatásában érdekeltek, s a továbbiakban el­állnak mindennemű sztrájktól, demonstrációtól. Arról is írtunk, hogy a legna­gyobb hazai szolgáltató, a siófo­ki székhelyű DRV Zrt. szeptem­ber elsejei hatállyal öt százalé­kos bérkorrekciót hajtott végre 954 fizikai, termelési állomány­ba tartozó dolgozót érintően, a bruttó 180 ezer forint alatt kere­sőknél, zömmel azoknál, akik­nek a cégnél idő közben véget ért, létszámleépítéssel is járt át­szervezés bércsökkenést is je­lentett. F. I. Ötvenöt éve végeztek a Petőfiben KAPOSVÁR Az 55 évvel ezelőtt, a mára már lebontott Petőfi isko­lában végzett 8/c osztály egyko­ri diákjai találkoztak szomba­ton a Béke Étteremben. Rasko- ványi Gyula, a találkozó egyik szervezője elmondta: osztályuk volt az első vegyes, fiú-lány osz­tály a Petőfi iskolában. Össze­sen 43-an jártak az említett osz­tályba, a szombati találkozóra 18-an érkeztek egykori osztály- főnökük társaságban. A bará­ti beszélgetésen szóba kerültek a gyerekek, unokák, s az emlé­kek is; az, hogy az iskola első épülete 1886-ban épült, a má­sodik épületet az ötvenes évek­ben építették hozzá, s 2006-ig működött az intézmény. M. K. Kigyúltak a várakozás fényei a főtéren KAPOSVÁR A Kaposvári Advent programsorozata hétfőtől aztán több helyszínen folytatódik hagyományos programokkal és újdonságok­kal. S karácsonyig minden vasárnap eggyel több gyertya hirdeti majd a boldog várakozás időszakát. A második a polgármester szerint a szegényekért, a harmadik a hétköznapi hősökért, többek közt az orvosokért, nővérekért, tűzoltókért és anyukákért ég majd, a negyedik pedig a kaposváriakért, a városban élők közösségéért. A roma kultúra reprezentációi a művészetben KAPOSVÁR A Kaposvári Egye­tem Roma Szakkollégiuma két­napos országos szakmai mű­helyt szervezett. A szombaton záruló előadások, kerékasz­tal beszélgetések és a works­hop foglalkozott egyebek mel­lett a magyarországi roma tár­sadalom és kultúra reprezentá­ciójával a művészetben. Kovács Zoltántól, a Kaposvári Egyetem Roma Szakkollégium vezető ta­nárától megtudtuk: az előadá­sok többféle szempontból vizs­gálták a cigányság művészeti megjelenítési módjait, valamint a cigány művészet sajátossága­it. A konferencia anyagát tanul­mánykötet formájában tervezik megjelentetni. Márkus Kata < 1 k / i L*J- II tii ) hiM Va mmj jégp 'fel M

Next

/
Thumbnails
Contents