Somogyi Hírlap, 2016. november (27. évfolyam, 257-281. szám)

2016-11-27 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 44. szám

2016. NOVEMBER 27., VASARNAP PANORÁMA 3 Kuba, Fidel nélkül Takács Zoltán zoltan.takacs@mediaworks.hu F idel Castro nélkül Kuba már sosem lesz ugyanaz. Az elmúlt évtizedekben számtalanszor elhangzott a karibi világért ra­jongó haveri körbén, hogy minél hamarabb el kellene láto­gatni ebbe a különleges szigetországba, ahol valamikor az 50-es években ez a katonai uniformisban szónokló, szakállas alak meg­állította az időt. Mert Fidel nélkül már nem lesz ugyanaz. Mégsem jutottam el Castro Kubájába, mert hol pénz, hol meg idő nem volt rá. Pedig az elszántság megvolt bennem. Huszonévesen a világ legszebb tengerpartja vonzott, ahol el­képzeléseim szerint a szigorúan ellenőrzött szocialista vi­szonyok között fegyelmezetten röplabdáztam volna a helyi leánykákkal. Később inkább Havanna kezdett érdekelni, mert különös vonzódást éreztem az ötvenes évekből ottragadt amerikai au­tócsodák iránt, amelyek az autóvásárlási tilalom révén szin­te élő cirkálómúzeummá va­rázsolták a város útjait. Később szerencsém volt éle­temben először elszívni egy valódi kubai szivart, s a fan­tasztikus Buena Vista Social Club zenéjét hallgatva ábrándoztam arról, hogy milyen lehet­ne egy igazi, rummal átitatott zenés-táncos havannai éjszaka. Kubához mégis csak annyi közöm lett, hogy itthon láthat­tam a magyarrá honosított két zsenit, Carlos Perezt és Ivó Diazt világszínvonalon kézilabdázni. Aztán néhány éve a Szigeten összefutottam egy sráccal, aki évei felét ott, a másikat itt élte gyerekkora óta. Ő me­sélte, hogy ne legyenek illúzióim, Fidel Kubája már régen nem létezik. Az egykori vad diktátor az utolsó aktív éveiben már egyre hosszabb beszédeket mondott a semmiről, kultu­sza szétfoszlóban volt, Amerika pedig valójában már évtize- • dekkel ezelőtt betette a lábát a szigetországba. Mert hiába mondta Fidel 1953-ban, az első sikereden puccsa után, hogy a történelem őt igazolja majd, ez nem így történt. Vagy csak történelmi léptékkel mérve igencsak rövid távon. Hiába volt ugyanis a világ leghosszabban „uralkodó” kommunista veze­tője, a szocializmus kísérlete megbukott. Sem az időt megál­lítani, sem a karibi szigetet elszigetelni nem volt képes, mert ez a küldetése eleve lehetetlen volt. Ahogy minden diktátoré az, akiknek rögeszméi egyre csak távolodnak a valóságtól. Elfogták Ausztrália keresett terroristáját „Fidel Kubája már régen nem létezik” Ferenc pápa a héten egy újabb dogmáról beszélt úgy, ahogy az egyház eddig soha. A szentatya úgy fogalmazott, az abortuszon átesett nőket is megilleti a megbocsátás. Az irgalmasság szentévének lezárása után apostoli leve­lében írt erről. VR- összeállítás MEGBOCSÁTÁS Ferenc pápa az ir­galmasság szentéve után apos­toli levelében minden római ka­tolikus papra kiterjesztette azt a jogot, hogy a szentév vége után is feloldozást adhasson az abor­tuszon átesett nőknek. „Nincs olyan bűn, amelyre ne terjedne ki az isteni kegyelem, ha a bű­nös szív keresi a megbékélést az Atyával” - idézte. A keresztény gondolkodókat a teológia történetének kezdetétől foglalkoztatta az a kérdés, hogy mikor jelenik meg az Isten által teremtett emberi lélek a testben a fogantatás után. Világi szem­mel nézve, ebben a kérdésben például Aquinói Szent Tamás a 13. században tudományosabb álláspontot képviselt, mint II. Já­nos Pál pápa a 20. században. Minden idők egyik legnépsze­rűbb pápája, II. János Pál éppen azért kapta a legtöbb világi kri­tikát, mert az óvszerhasználatot még Afrikában sem tartotta el­fogadhatónak, pedig ott a gye­rekek jelentős része HlV-fertő- zéssel születik. Ugyanakkor ki­állt azért, hogy minél több fer­tőzött afrikai gyerek gyógyszer­hez jusson, és a gyógyszergyár­tók mérsékeljék az árakat. Ferenc pápa bejelentését azért is kritizálják sokan, mert az egy­házi álláspont eddig egy 1968- ban kelt pápai körlevélen ala­pult, amit VI. Pál adott ki. Ez pe­dig egyértelműen elutasít min­den olyan cselekedetet és esz­közt - így a megszakításos kö­zösülést, a fogamzásgátló eszkö­zöket, a sterilizálást és az abor­tuszt is -, amely lehetetlenné te­szi a fogantatást. A témát a Va­tikán az 1960-as években egyre hangsúlyosabbá váló túlnépese- dési aggodalmak miatt vette ko­molyan és egy egyházi és világi szakemberekből álló bizottság öt évig készítette elő.- A magyarországi gyakorla­tot megerősíti Ferenc pápa ren­delkezése, amely minden pap­nak megengedi az abortusz mi­atti kiközösítés elengedését, a magyar gyakorlat ugyanis már évtizedek óta ez - mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-buda- pesti érsek. Nem az abortusz az első olyan téma, amiben Ferenc pápa gyö­Ferenc pápa már többször be­szélt szokatlan nyíltsággal és • őszinteséggel a világ aktuális problémáiról. Kiállt a tengeren hánykolódó bevándorlók mel­lett, elítélte a korrupciót és a po­litikai fondorlatokat, azt mond­ta, az internetet nem az ördög találmánya és maga is többfé­le webes felületen kommunikál, kérésén másként fogalmaz, mint az egyházi álláspont. Ezt sokan jelentős - a pápa egyhá­zon belüli kritikusai persze ne­gatív - fordulatként értékelik, amely több mint egy éve kezdő­dött. 2015 augusztusában a vá­lásról azt mondta azt Ferenc pá­pa, hogy néha a férj és a felese- ég különélése szükségszerű le­het, hogy a gyengébb házastár­twitter és instagram oldaldala is van. Az a kijelentése is nagy visszhangot váltott ki egyházi körökben, amelyben úgy nyilat­kozott, hogy az abortuszt végző orvosokat fel lehet oldozni. Ked­ves témájáról, a környezetvéde­lemről is írt már részletesen és nagyon közérthető módon egy enciklikájában. sat meg lehessen védeni. A pápa úgy fogalmazott: „néhány nőnek és férfinak sikerül úrrá lenni közös problémáikon, de ez nem minden házastársnak sikerül. A férj és feleség különélése né­ha elkerülhetetlen, sőt erkölcsi­leg szükséges, hogy megvédjék a gyengébbik házastársat, illet­ve a gyermekeket azoktól a sú­lyos sérülésektől, amelyeket az arrogancia, az erőszak, a meg­aláztatás, a kihasználás és a kö­zömbösség okoz”. Beer Miklós, váci püspök, aki az egyházzal kapcsolatos őszin­te és szókimondó megnyilvá­nulásairól is ismert, azt mond­ta fontos, hogy megértsük, és ne félreértsük az egyházfő szavait. A pápa ugyanis nem a válás mel­lett emelt szót, csupán arról be­szélt, hogy az egyháznak azokat is segíteni kell, és fel kell emel­ni, akik hibáznak. ANKARA Letartóztatták Török­országban a legkeresettebb ausztrál állampolgárságú ter­roristát, Neil Prakasht, aki fel­tehetőleg az Iszlám Állam szá­mára toborzott embereket - je­lentette az ausztrál kormány­ra hivatkozva az MTI. Canber­ra kérte Ankarától Prakash ki­adatását. Az ausztrál kormány közle­ménye szerint a férfit a török hatóságok éppen kihallgatják. Elfogása a török és az ausztrál hatóságok együttműködésének eredménye. Canberra kérte An­karától Prakash kiadatását. A Melbourne-ben született Prakash többször szerepelt a dzsihadista szervezet propa­gandavideóiban és magazinjai­ban, a szervezet ausztrál tobor- zójának számított. Állítólag ő tervezett meg egy merényletet, amelyet egy ausztrál nemzeti ünnepen akartak elkövetni, de a hatóságok meghiúsították. Ausztrália áprilisban Pra­kash haláláról adott hírt, mert egy akkori amerikai jelentés szerint meghalt egy légicsapás­ban az iraki Moszulban. A The New York Times azonban pén­teken jelentette, hogy a férfi csak megsebesült áprilisban, és azóta felépült. Amerikai összesítések sze­rint Ausztráliából májusig ösz- szesen 13 dzsihadista érkezett a Közel-Keletre. VR Aszókimondó pápa nyíltan beszél Mégsem lett gazdag a sörből egy kis falu CEREZALES DEL CONDADÓ Pár napig hihetetlenül szerencsés­nek érezhette magát a Coro- nita sörgyár idén augusztus­ban elhunyt vezérének szülő­faluja. Az egész világsajtót be­járta ugyanis a hír, amely sze­rint a lokálpatrióta milliárdos a falu lakóira hagyta hatal­mas vagyonát. A faluban 80- an élnek, a vagyon meghalad­ja a 169 millió fontot (62 mil­liárd forint). Már ki is számol­ták, hogy fejenként minden­ki majdnem 2 millió fontot (732 millió forint) örökölt An­tonio Fernándeztől, a Corona és Coronita sört is gyártó Gru- po Modelo cég volt vezérigaz­gatójától. Mostanáig tartott az öröm, mert egyszer csak eltűnt a hírt először közlő Daily Telegraph oldaláról a cikk, majd megszó­lalt az ügyben a Fernández ál­tal alapított kulturális és mű­vészeti szervezet, a Fundación Cerezales Antonino y Cinia is. Lucia Alajos, az alapítvány szóvivője közölte: a család nemrég átnézte Fernández végrendeletét, amiből egyértel­műen kiderül, hogy nem. hagy­ta a falura az örökségét. Annyit lehet még tudni, hogy a család­tagok közül néhánynak van a faluban háza, de senki nem la­kik közülük ott, csak ritkán lá­togatnak Cerezales del Conda- dóba. VR A hurrikán előbb Costa Ricában, majd Panamában csapott le Emberéleteket követelt Ottó COSTA RICA Legalább kilenc ha­lálos áldozatot követelt az Ottó hurrikán Costa Ricában, miu­tán korábban Panamában hár­man meghaltak a trópusi szél­vihar okozta balesetekben. A hurrikán már a Csendes-óce­án fölé ért. Luis Guillermo Solis Costa Ri- ca-i államfő azt mondta, a halál­esetek a nicaraguai határ köze­lében lévő országrészben történ­tek. Annyi eső esett ott néhány óra alatt, mint máskor egy hó­nap alatt. Az Egyesült Államok és Panama repülőgépeket és he­likoptereket küldött Costa Ricá­nak a mentés segítésére. Costa Ricában szükségálla­potot rendeltek el. VR A hatalmas hurrikán § országszerte fákat döntött az utakra k 4 t t Ferenc pápa egyházi tabukat döntöget ISmSTO

Next

/
Thumbnails
Contents