Somogyi Hírlap, 2016. november (27. évfolyam, 257-281. szám)

2016-11-25 / 277. szám

2016. NOVEMBER 25., PÉNTEK Akár kétszeres árat is kifizethet az új felvásárlópiac Kínának is fejnének a somogyi tehenészek ► Folytatás az 1. oldalról SOMOGY - Az elkövetkező he­tekben kínai szakemberek ér­keznek hazánkba, akik meg­vizsgálják (auditálják) és átvi­lágítják a tejipari vállalkozáso­kat és a tejfeldolgozókat, hogy milyen technológiát alkalmaz­nak, milyen az általános higi­éniai állapotuk az üzemeknek, s átnézik a gyártási folyama­tokat, hogy eldöntsék, melyik cég felel meg a kínai im­port felté- teleinek - mondta el lapunk­nak Pásztó hy András, a szentgáloskéri Agrária Zrt. elnö­ke. - Kína UHT-te jet s prémiumtej­termékeket is impor­tál, például joghurtsze­rű készítményeket. A ha talmas kínai felvevőpiac közel dupla annyit fizet ugyanazért a termékért, mint amit az Európai Unióban el lehet érni. Ugyan a távolság je­lentős! de a kedvező ár még mindig lehe­tővé teszi az expor­tot. Mélyponton volt a tejár itthon, év ele­jén 60 forintra is le­esett a felvásárlási ára, amely mostan­ra egyre inkább ja­vuló tendenciát mu­tat. A közeljövőt tekintve abban reménykedünk, hogy ez az ár felfelé kúszik - tette hozzá. Pásztohy András szerint az Agrária Zrt.-nek is fontos az új piaci nyitás. - Egy hajóban eve­zünk a tejiparral, amennyiben pedig az piacképes árut tud előállítani, vagyis nemcsak UHT-tejet exportál, hanem fel­dolgozott formában, magasabb hozzáadott értéket tud produ­kálni, melynek kiváló lehető­séget biztosít a kínai keresleti piac, akkor tartósan tud maga­sabb, elfogadhatóbb árat fizet­ni a termelőknek. Mivel Kíná­ban javul a fizetőképes keres­let, ezért nő a tejtermékek fo­gyasztása, illetve a nagyobb hozzáadott értékkel bíró egyéb termékek importja. A kaposvári Fino-Food Kft. is részt vesz a kínai szakembe­rek vizsgálatában, erről tájé­koztatott Egyed Linda, a cég ügyvezető igazgatója. Mint elmondta, az új piac épí­téséhez először is en- v gedély kell, de VRÉk, „ä, ­a cég is exportálná a terméke­it Kínába, elsősorban sajtokat, hiszen van kereslet a prémi­umtermékek iránt. Jó lehető­séget látnak a piaci nyitásban, másokkal együtt pedig azt re­mélik, hogy a hozzáadott érté­ket képviselő termékeket ma­gasabb áron tudják eladni, ez­zel biztosítva a nyerstej stabi­labb árát, mely a teljes magyar tejipar közös érdeke, annak jö­vedelmezőségét és a hosszú távú fenntartását fogja bizto­sítani. Gyeszát Zsolt Balatonbogláron a magánszálláshelyek forgalma a nagyobb Zimmer Feri igazán jól teljesít wmm jam»' m ► Folytatás az 1. oldalról BALATON - Bogláron nincs kem­ping, nagyobb szálloda, kevés a panzió, a magán-szobakiadás azonban ma is erős - mondta la­punknak Mészáros Miklós pol­gármester. - S ha a teljes képet nézzük, akkor abból az is kide­rül: mi is jobb turistaévet zá­runk, mint 2015-ben.- Ötvenezret nálunk is bőven meghaladja a vendégéjszakák száma - mondta Dorogi Sándor, a KSH-listán 39 ezerrel a bala­toni mezőny vége felé szereplő Balatonszárszó polgármestere. - Településünkön két egyházi szálláshely is található, annak az adatait is figyelembe kell venni, hogy valós képet kaphas­sunk a turistaforgalomról. A számok egyébként Siófok esetében is beszédesek: míg a kereskedelmi szálláshelyeken 686 ezer vendégéjszakát re­gisztráltak az év első kilenc hó­napjában, addig a magánszál­láshelyek adataival együtt a ki­lencedik hónap végére sikerült átlépni az egymilliót. A balatoni régió települé­se a gyógyvízéről híres Hévíz is, még ha nem is rendelkezik Balaton-parttal. A települések rangsorát vezeti a külföldi ven­dégéjszakák tekintetében, a belföldi forgalom alapján pedig harmadik. A balatontipp.hu be­számolója szerint a napokban értékelték sikeresnek Hévízen azt a tavaly bevezetett támoga­tási rendszert, mely a magán- szálláshelyek kiadóit ösztön­zi szolgáltatásaik bővítésére, színvonaljavításra. Az önkor­mányzat 16 millió forintot külö­nített el erre a célra; az érintett szállásadók a befizetett idegen- forgalmi adójuk ötven százalé­káig igényelhettek támogatást eszközbeszerzésre, felújításra, építésre, illetve a „koronás” mi­nősítés megszerzésére. S máris több település érdeklődik a hé­vízi minta iránt. Fónai Imre Pazarolunk Gyeszát Zsolt zsolt.gyeszat@mediaworks.hu H a csak nincs keresztben az ember ujja a háta mögött, bi­zonyára nem jelentheti ki felelősen, hogy ő bizony még sohasem dobott ki bontatlan élelmiszert. Ha megvizs­gálnánk, hogy a magyar háztartásokban évente keletkező 400 ezer tonna élelmiszerhulladékban mennyi a még bontatlan, el nem fogyasztott élelmiszer, vagy annak alapanyaga, aligha­nem elszörnyülködnénk az eredményen. Kukába kerül, mert egész egyszerűen elfelejtődött, a polcon hátracsúszott vagy le­járt a szavatossági ideje... De hiszen takarékoskodunk, ez jellemző ma a legtöbb a ma­gyarra, akkor mégis hogyan lehet, hogy súlyos milliárdokat tesz ki a háztartások által a kukákban landoló élelmiszer éves érteke? Ha vásárolni megyünk, a szemkápráztató akciók mi­att könnyen rácsúszik a kezünk a következő, s az azt követő termékre is. Ha árban jutányosabb, akkor a nagy csomag virs­liből szerez be az ember, noha lehet, hogy az utolsó két-három virsli megromlik mire sorra kerül, így a kukában végzi. Most, egy hónappal Karácsony előtt Kaposváron, de bármelyik másik városban kevés olyan hely akad, mely ne kedvezne a vásárlási kedvnek, noha ép­pen azoknak a beszerzési te­reknek a kialakítása lenne célszerű a szociálpszicholó­gus szerint, mely nem kedvez a vásárlási mániának. A szu­permarketekben és az áruházakban reklámok keltette inge­rek sora éri az embert, s egyhamar a vásárlásba merülve azon kapja magát, hogy na még ezt, vagy azt, de abból is, hiszen Karácsonykor majd úgyis megesszük... Valójában pedig még­sem, és a harmadik süteménynek a fele már a szemétbe megy. Szomorúbb képet fest, ahol nem hogy harmadik sütemény­re, másodikra vagy elsőre, de még egy sima rántott húsra sem igen telik az ünnepek idején. A Magyar Vöröskereszt megyei szervezetének tapasztalata szerint is elsősorban Karácsony előtt, jellemzően a kampányok idején adakozunk élelmiszert, noha a szervezet egész éven át örömmel fogadja azt az ügyfél- szolgálatán, melyet aztán a rászorulóknak továbbítanak. A pocsékolás tényén, és a pénz ily módon történő elveszté­sén túl van egy sokkal szomorúbb dolog is: ami sokaknak sze­métté válik, azért másoknak olykor komoly harcot kell meg­vívniuk az utcákon... Fonyódi lobbi a támfalért és a Walkó-kilátóért Tucatjával olcsóbb? Az akciós termék­ből hajlamosak va­gyunk többet venni FONYÓD Az országgyűlési kép­viselőnél és az illetékes mi­nisztériumban egyaránt lob­bizik Fonyód önkormányzata annak érdekében, hogy kerül­jön állami pénz a Walkó-kilá- tó alatti partoldal megerősíté­sére. A beruházás százmillió fo­rintba kerülne, nyilatkozta a helyi televíziónak Hídvégi Jó­zsef polgármester. Ahogyan megírtuk, a kilencven éves kő terasz, ahonnan pazar kilátás nyílik a Balatonra és a túlparti hegyekre, megcsúszott, egy kő virágtartó egyenesen a magas­part alatt futó hetes út közelé­ben landolt. Azt semmiképp nem akar­ták megvárni, hogy a virágtar­tó után az egész kerítés is meg­induljon lefelé, ezért úgy dön­tött a fonyódi képviselő-testü­let, hogy nyolcmillió forintból elbontatja az emléket, felújít­tatja, majd később visszaállí­taná. Ennek lenne a feltétele az, hogy a Walkó-kilátónak neve­zett terasz alatt támfal épüljön. Fónai I. HIRDETÉS TOJÁSPONT nyílt november 2-án Nyitva: Hétfőtől-péntekig 7-18 óráig. Szombaton 7-14 óráig. Siófokon a Széchenyi út 8-10. sz. alatt. ....... ..„tojás a fontnálm műim...'' 1 Saját termelésű, mindig friss, gyönyörű extra sárga tojással, 1 burgonyával 1 tésztákkal várjuk )> Kedves Vásárlóinkat. NT \ S tóé PONT i i k MAz állattartóknak igái és a tejiparnak !9|fl| egyaránt fontos Ir jaz új piaci nyitás %■, Zimmer Feri ma és egykor P

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents