Somogyi Hírlap, 2016. november (27. évfolyam, 257-281. szám)

2016-11-23 / 275. szám

2016. NOVEMBER 23., SZERDA limn?. . A vitorlázók hallani sem akarnak arról, hogy újra száguldozni lehessen a Balaton vizén Itt nem kívá­natos a mo­torcsónak. ► Folytatás az 1. oldalról BALATON - A Balaton nem a Ti- sza-tó és ne is legyen az! - szö­gezte le Kardos Gábor, a tókör­nyéki vendéglátósokat és borá­szokat tömörítő Balatoni Kör alapítója a motorcsónakokkal kapcsolatos felvetésünkre. - Éppen az az egyik adunk, hogy a Balatonon tilos a jetskizés, a motorcsónakázás. Ha valamin, akkor ezen a tiltáson nem sza­bad változtatni. A pénzes tu­ristákat vonzaná? És azok az ugyancsak „pénzes” vitorlá­sok, akiket ez éppen hogy elri­asztana? Attól tartok, akik ma ezt szorgalmazzák, néhány év után belátnák, hogy a motor­csónakos vendégkör a Bala­tonra nem kívána­tos, más turistaré­teg a mi célközön­ségünk. Kardos Gábor szerint a kérdés egyszerű: vitorlás vagy motor­csónak, a kettő nem fér meg egymás mellett. - A Balaton se­kély vizű tó, fontos az ökológiá­ja is - tette hozzá. - Tehát nem tenger, nem Ibiza, és ha egy­szer nem az, akkor ne is akar­juk azzá tenni. Igaz, Siófok már-már „elibizásodott” (de egyre erőteljesebb már e trend visszafordításának a szándé­ka), Zamárdi a nyár egy heté­re „alakul át” Ibizává, ennyi bőven elég... Szép táj, kultúra, bor, gasztronómia - nekünk ezek legyenek a hívószavaink! A kétezres évek első felében, a turisták számának vészes csökkenésére reagálva sokan a motorcsónakok visszahoza- talában látták a balatoni turiz­mus kitörési pontját. Egy köz­vélemény-kutatás ugyan 2003- ban azt mutatta, hogy a meg­kérdezettek nyolcvan százalé­ka helyesli a tiltást, ennek el­lenére a megyei közgyűlés ide­genforgalmi bizottsága a tes­tület elé vitte a témát, azzal: a fürdőszezonon kívül lehes­sen jetskizni, motorcsónakáz­ni a Balatonon. A szakbizott­ság körkérdésére akkor a bala­toni önkormányzatok nagyobb hányada elutasította ezt, a tu­rizmusban érdekelt vállalkozá­sok közül viszont több is a sze­zonhosszabbítás lehetőségét látta a felvetésben. A megyei közgyűlésben már kisebbség­ben maradtak a motorcsónak mellett érvelők. Két év elteltével (hiszen to­vábbra is a turisták, legnagyob arányban a külföldiek számá­nak visszaesését voltak kényte­lenek regisztrálni a tóparti ven­dégvárók), 2005-ben Herényi Károly MDF-es parlamenti kép­viselő állt elő a témával. Elárul­ta, hogy korábban neki is más volt a véleménye, de azóta belát­ta, hogy nem született jobb ötlet a balatoni turizmus fellendítésére. He­rényi akkori szavai szerint egyébként 1975-ben politikai okok miatt tiltották ki e járműveket, a Kádár-rend­szer ugyanis nem akarta, hogy a fürdőző munkások lássák a kapitalista országok polgárai­nak motorcsónakjait, jachtjait. Pomucz Tamás siófoki vitor­lás olimpikon, szakoktató He­rényi felvetésére már akkor is úgy nyilatkozott, a vitorlá­sok hallani sem akarnak ar­ról, hogy újra lehessen szágul­dozni a Balaton vizén. A bala- tonföldvári MDF-es honatya ja­vaslata végül némi hullámve­rés után a feledés homályába merült. Fónai Imre Hidroplánok is landoltak egykor a siófoki mólónál A „motorcsónak-korszak" előtt hidroplánok landoltak a siófoki mólónál; a két világháború kö­zött, a harmincas években ez nem volt ritka jelenség. Ezek a vízre szálló repülők a fővárosi Gellért Szállótól indultak anno és negyven perc alatt értek Sió­fokra. Esti visszaindulásukig taxijáratként közlekedtek Sió­fok, Almádi, Füred, Keszthely érintésével. Budapestről, a Gellért Szállótól indultak a Balatonhoz Bérek, alkuk Vas András andras.vas@mediaworks.hu N oha a munkáltatók képviselői már a kormány béreme­lési tervei hallatán lázadoztak, kedd reggel kőbe vése- tett: jövőre a minimálbér 15, a garantált bérminimum 25 százalékkal emelkedik, így előbbi 126,5 ezer, míg utóbbi 161,25 ezer bruttó jelent januártól. Sőt, azt is lehet már tudni, 2018-ban a minimálbér több mint 136 ezret, a bérminimum pedig 180 ezret ér majd. Persze nemcsak a dolgozóknak, a munkaadóknak is jutott valami, hiszen öt százalékkal csök­kennek a járulékok, vagyis valamivel könnyebb lesz kigaz­dálkodni a rég nem látott béremelést. Melynek mértéke még az érdekképviseleteket is meglepte, ekkora volumenre maximum kedélyes borozgatásnál, a soka­dik pohár hegy leve után mertek csak gondolni a szakszer­vezeti vezetők, akik most büszkén állhatnak a tagság elé, le­aratva a babérokat, noha nem törte fel a markukat a macse- te nyele. Egész egyszerűen ugyanis nem volt más lehetőség megpróbálni itthon tartanai azokat a - cseppet sem mellé­kesen jellemzően negyven év alatti - szakembereket, akik még nem cserélték fel cefe­tül fizető hazai állásukat há- romszor-ötször többet fialó nyugat-európai munkára. A gyalázatosán alacsony bérek miatt ugyanis szép lassan ki­ürült az ország, s ami öt éve még elképzelhetetlennek tűnt, mára akkora a munkaerőhiány, ami komolyan veszélyezte­ti a honi gazdaságot. Melyet öles léptekkel hagytak le a ve­lünk szemben anno hendikeppel indulók, s míg fél évtizede Dél-Szlovákiából özönlött a munkaerő a győri, tatabányai, ko­máromi vagy éppen esztergomi gyárakba, addigra ma már a Felvidék felé indulnak a tömött munkásjáratok. Jobb híján így az ország szegényebb vidékeiről, a Dunántúlon jellemző­en Somogyból, Baranyából csalogatják magukhoz a szakem­bereket. Nem várható el az emberektől, hogy éhbérért dolgozzanak, hallottam a napokban több somogyi cégvezetőtől is, köztük olyantól, aki köztudottan már eddig is inkább az országos, mintsem a somogyi átlagbért fizette dolgozóinak. Utóbbi pél­dáját eddig kevesen követték, s a mostanság gyalázatos, s sür­gősen kiigazítandó fizetésekről értekezők az elmúlt negyed században valahogyan el tudták nyomni minden bizonnyal rendre feltüremkedő szociális érzékenységüket. S persze most is hallani a disszonáns hangokat, hogy mi lesz a céggel, hiszen ekkora béremelést lehetetlen kigazdálkodni. Minden mikro- és makrogazdasági értekezést félretéve: ha egy vállalkozás a munkabéreket sem tudja kitermelni, nyu­godtan húzza le a rolót. Hétköznapi hősök: kitüntették a tűzoltót Az elvándorlással járó pusztulás nyo­mai már látszanak a somogyi falvakon BARCS Főigazgatói elismerés­ben részesült Káló Norbert, barcsi tűzoltó, aki szabadnap­ján mentett ki két sérültet egy személyautóból egy súlyos bal­eset után. A barcsi hivatásos tűzoltó-pa­rancsnokság gépjárművezető­je szolgálaton kívül éppen sza­badnapját töltötte október hu- szonharmadikán, amikor érte­sült róla, hogy Péterhidán, ott­honától néhány háznyira egy autó árokba hajtott. Azonnal a bajba jutottak segítségére si­etett és a balesethez riasztott . barcsi hivatásos egység kiérke­zése előtt áramtalanította a vil­lanyoszlopnak csapódott gépko­csit. A szabadnapos tűzoltó ki­mentette a súlyos és a könnyű sérülteket a roncsból, majd se­gítséget nyújtott a mentőknek a sérültek ellátásában. Sz.T. Szokatlan kiállítás nyílt a máltai képzőművész munkáiból Létkérdések Briffa videóin Gyógyvarázs: két somogyi is esélyes KAPOSVÁR Meghökkentő és szo­katlan Vince Briffa máltai kép­zőművész három videomun- kája, melyekből kedden nyílt rendhagyó kiállítás a Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Karán. A három videó összetar­tozik, valamennyi témája az em­beri test és annak filozófiai, lét­beli kérdései, a testen keresztül az ember kapcsolatát boncolgat­ja a világgal. - Mindegyik eset­ben metaforák jelennek meg, azt a kérdést járják körbe, mi­ként vagyunk jelen a térben, hol a helyünk a világban, s ho­gyan találkozik a testünk a töb­bi dologgal - foglalta össze kiál­lításának lényegét Vince Briffa. - Üzenete pedig, hogy életünk mindig két pólus között zajlik, jó és rossz, hideg és meleg, szü­letés és halál között, s mi min­dig valahol e kettő közt helyez­kedünk el. Erről szólnak a me­taforák, miért is vagyunk a vi­lágon, s mi a célunk? A tárlat a Kaposvári Egyetem és a máltai Médiaművészeti In­tézet között Erasmus+ Program keretében megvalósuló hosz- szabb távú kapcsolat első lépé­se. Az együttműködést Gyenes Zsolt egyetemi docens, az egye­tem Vizuális Intézetének igaz­gatója is szorgalmazza. Mint mondta, oktatók, hallgatók, ha­nem irodai dolgozók is utaznak egymás országába a csereprog­ramok keretében. M. K. Vince Briffa máltai képzőművész mutatkozott be Kaposváron SOMOGY Egy marcali gyermek- orvos és az igali mentőállomás is esélyes a K&H gyógyvarázs területi pályázatán. A gyógy­varázs program az idén első alkalommal meghirdetett te­rületi pályázatára több mint 100 pályázat érkezett, melyek közül területenként maximum 3-3 intézményt juttatott döntő­be a szakmai zsűri. A pályá­zat különlegessége, hogy ezút­tal a helyi közösség dönthe­ti el, mely kórház, mentőállo­más vagy gyermek háziorvo­si rendelő kapja meg az egyen­ként bruttó 350 ezer forint, ösz- szességében 9 millió forint ér­tékű támogatást a környékén. A K&H évről-évre minden Mas­tercard kártyával történő 3000 forint feletti vásárlás után elkü­lönít 1 forintot, amelyet kiegé­szít az ügyfelei és partnerei ka­rácsonyi ajándékozásának ösz- szegével. Az idén Kaposvár és von­záskörzetének területi esélye­sei közé került Marcali I. szá­mú gyermekkörzetének házior­vosa és az igali mentőállomás. Szavazni akár személyesen, akár online a www.khgyogyva- razs.hu/szavazas oldalon lehet. A legtöbb voksot kapó intézmé­nyek karácsonyfája alá most olyan eszközök, berendezések kerülnek, amelyek a gyerme­kek egészségének megőrzését és gyógyulását segítik. M. K. [IMMkm te iBHHi düBod "ütiHkS Vitorlás vagy motorcsónak

Next

/
Thumbnails
Contents